Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Látogatás egy kínai patikába

Látogatás egy kínai patikába

Látogatás egy kínai patikába

KUO CSIE már néhány napja beteg, így elhatározza, hogy elmegy az orvoshoz. Kínai ember lévén a hagyományos kínai orvoslásban tevékenykedő orvoshoz megy. A család egyik barátja ismer egy ilyen orvost, akinek nem messze van egy gyógynövénypatikája. Kuo Csie barátja azt mondja, hogy az orvos össze tud állítani neki egy olyan teakeveréket, amely ki fogja gyógyítani a betegségéből.

Kínában, Délkelet-Ázsia legnagyobb részéhez hasonlóan, ha valaki elmegy az orvoshoz, az teljesen más élmény, mint egy nyugati országban. Nyugaton ez általában úgy zajlik le, hogy be kell jelentkezni, el kell menni a rendelőbe, az orvos megvizsgálja a beteget, és felír neki valamilyen gyógyszert. A betegnek ezután el kell mennie a gyógyszertárba, hogy kiváltsa a gyógyszert. Egy kínai orvosnál sokkal egyszerűbben megy a dolog. Elmész a gyógynövénypatikába, ahol szinte mindig van egy állandó gyógyfűárus, aki a kínai orvoslást is űzi. Ő megvizsgál, meghatározza a betegségedet, kiméri a gyógynövényekből készült szert, és elmondja, hogyan alkalmazd — mindez igen gyorsan zajlik le! *

Gyógyító növények?

Bár a legtöbb nyugati ember a pirulákhoz, kapszulákhoz és injekciókhoz van szokva, az ilyen típusú gyógyszerek viszonylag újnak számítanak. Az emberek több ezer éven keresztül természetes gyógymódokhoz folyamodtak. A bibliai időkben élő héber orvosok például olyan gyógyító szereket használtak, mint az olaj, a balzsam és a bor (Ézsaiás 1:6; Jeremiás 46:11; Lukács 10:34). Nyilván szárított fügéből készült borogatást is alkalmaztak kelés gyógyítására (2Királyok 20:7).

Valójában szinte minden nemzetről vagy népről elmondható, hogy egykor gyógynövényeket és különböző szereket alkalmazott betegségek vagy bántalmak kezelésére. A napjainkban főzéskor használatos fűszerek közül sokat először gyógyászati értékéért hasznosítottak. Ez nem jelenti azt, hogy az alkalmazásuk mindig sikerrel járt. Sőt gyakran babona és tudatlanság övezte a használatukat. Ennek ellenére az ezekkel alkalmazott kezelési módszerek több ezer éven át elterjedtek voltak. Még napjaink néhány legelterjedtebb gyógyszere is növényekből származik.

A kínai orvoslás elmélete és gyakorlata

A kínai történelem szerves része, hogy a betegséget gyógynövénykészítményekkel kezelik. A néphagyomány Huang-ti császárnak, vagyis a Sárga Császárnak tulajdonítja a Nei Jing (Nej Csing) összeállítását — ez egy belgyógyászati szabályzat, melyet még most is fellapoznak az orvosok Kínában. * Ez a szabályzat, melynek megírási időpontja vitatott, sok olyan témát tartalmaz, amelyet a nyugati országok orvosi könyvei is tárgyalhatnak. Ez a könyv nemcsak a betegségek diagnózisát, tüneteit, kiváltó okait, kezelését és megelőzését mutatja be, hanem a szervezet anatómiáját és működését is leírja.

Ahogyan az a legtöbb délkelet-ázsiai tudományra igaz, a jin és jang elv teljesen áthatotta a kínai orvoslás elméletét és gyakorlatát. Ebben az esetben a jin a hideget, a jang pedig a meleget jelenti, ám még sok más, ellentétes tulajdonságot kifejeznek. * Továbbá a test meridiánpontjai, melyek az akupunktúrával vannak kapcsolatban, szintén számítanak a diagnózis felállításában és a kezelésben. Az orvos hidegnek vagy melegnek tekintett gyógynövények és táplálékok fogyasztását rendeli el, hogy így a betegben kiegyenlítődjön a jin és a jang.

Például a lázas beteget melegnek tartják, így olyan gyógynövények alkalmazását javallják neki, amelyek hűsítők. Jóllehet a jin és jang elvet most már nem említik meg konkrétan, ugyanazok az alapelvek még mindig használatosak annak megállapításában, hogy miként kezeljenek egy beteget. De hogyan állítja fel a diagnózist egy kínai orvoslást űző doktor? És milyen egy gyógynövénypatika? Hogy ezt megtudjuk, miért ne kísérnénk el Kuo Csiét abba a patikába, amelyet barátja javasolt neki?

Egy egzotikus gyógynövénypatika

Nahát! Kuo Csiének ma várnia kell az orvosra. Úgy tűnik, influenzajárvány van, és nagyon sokan meg vannak fázva, így még két beteg van előtte. Amíg várakozunk, nézzünk körül egy kicsit.

Amint besétáltunk, először a bejáratnál található, nyitott tárolóedényekben halomba rakott, szárított ételek ragadták meg a figyelmünket — gombát, fésűkagylót, kaliforniai ehető kagylót, fügét, diót és más táplálékokat láthatunk itt. Igen, élelmiszert is lehet kapni. Némelyiküket azonban még receptre is felírhatják.

Ha ezek fölött átnézünk, üvegből készült vitrineket láthatunk az inkább keskenynek mondható patika két oldalán. Ezekben a vitrinekben ritka vagy speciális gyógynövények, ásványok és állatok szárított testrészei vannak, melyekért magas árat kell fizetni. Ha közelebbről megnézzük őket, akkor észrevesszük, hogy szarvasagancsok, gyöngyök és szárított gyíkok, tűhalak, valamint más egzotikus árucikkek vannak bennük. Régebben orrszarvúszarvat, medvék epehólyagját és ezekhez hasonló más állati testrészeket is lehetett ilyen vitrinekben látni, de most ezeket tilos árusítani.

Az üzlet másik sarkában különböző tasakokban gyógynövénykeverékeket találunk, melyek általános betegségekre, például megfázásra és gyomorpanaszokra jók. Ezenkívül olyan gyógyszeres szekrény is található ott, amelyben kínai, folyékony gyógynövénykészítmények vannak. Ha elmondod az eladónak vagy alkalmazottnak, hogy mi a panaszod, akkor vagy egy folyékony készítményt fog neked ajánlani, vagy egy tasak gyógynövénykeveréket fog adni, és elmondja, hogyan kell elkészíteni otthon.

Az egyik oldalon az eladó mögötti falon polcokat láthatunk, melyeken magas üvegkancsók állnak, és ezekben különböző szárított gyökerek, levelek és gallyak vannak. Ezeket a gyógynövényeket a törzsvendégek jól ismerik, és azért vásárolják, hogy önmaguk készítsenek belőlük orvosságot, vagy hogy főzéshez használják. A patika másik oldalán van egy mennyezetig érő fiókos szekrény, melyben sok kopott fiók van. Ezt pajcekujnak, vagyis ’száz gyermek fiókos szekrényének’ nevezik, hiszen ebben a gyógynövényeket tároló fiókos szekrényben száz, vagy még ennél is több fiók lehet. Ezekből a fiókokból gyorsan elő lehet venni azokat a gyógynövényeket, amelyek a legtöbbször kellenek a felírt készítményekhez, és a leggyakrabban használt növényeket azokba a fiókokba teszik, ahol a legkönnyebben el lehet őket érni. Nem szokatlan, hogy ezeken a fiókokon nincsenek címkék. A tapasztalt eladók pontosan tudják valamennyi gyógynövény helyét.

Figyeld csak, milyen ügyesen méri ki az eladó a gyógynövényeket annak az asszonynak, akit épp most szolgál ki. Ehhez egy érzékeny, pontos ázsiai mérleget használ — egy fokbeosztásos rúd egyik végén három zsinóron lóg egy kerek tálca, a másik végén pedig egy mozgatható súly van. Az eladó tudja, hogy bizonyos gyógynövények halált okozhatnak, ha túl sokat fogyasztanak belőlük, így figyelnie kell a mérésnél. Nem kell azonban mindent lemérnie. Most azt látjuk, hogy a különböző fiókokból származó gyógynövényekből körülbelül félmaréknyit kivesz, és egy csomagolópapírra teszi. Igen, jól látod, ez a receptre kapható készítmény levedlett énekeskabóca-burkot is tartalmaz. Amint összegöngyöli az összegyűjtött kellékeket, elmondja az asszonynak, miként készítse el az italt.

A gyógynövényekből készült szereket különbözőképpen készítik és fogyasztják el az emberek. Vannak olyanok, amelyeket por alakban árusítanak. A beteg feloldja forró vízben, majd megissza. Vannak pépek is. Ezeket mézzel vagy valamilyen alkohollal veszik be. Ennek az asszonynak azonban azt mondja az eladó, hogy a legáltalánosabb elkészítési mód szerint járjon el, vagyis készítsen főzetet. Ez azt jelenti, hogy körülbelül egy óráig kell főznie a gyógynövényeket egy kerámiaedényben. Majd néhány óránként innia kell egy keveset a keverékből. Ha az asszony később újra ki akarja váltani a receptre felírt szereket, akkor csak vissza kell jönnie a patikába egy másik adagért.

Végül Kuo Csiére kerül a sor. Nem, az orvos nem méri meg a vérnyomását, és nem is hallgatja meg a szívverését. Ehelyett megkérdezi Kuo Csiét, hogy milyen tünetei vannak. Hogy alszik? Milyen az emésztése és az étvágya? Hogyan működnek a belei? Milyen a testhőmérséklete, a bőre állapota és annak színe? Az orvos mélyen a szemébe néz, majd megnézi, milyen színűek nyelvének különböző részei. Most megnézi Kuo Csie pulzusát mindkét csuklóján, különböző helyzetekben, és eltérő nyomást gyakorol rájuk — erről az eljárásmódról azt tartják, hogy feltárja a különböző szervek és testrészek állapotát. Sőt, az orvos még a szokatlan szagokra is felfigyel! Hogy milyen következtetésre jut? Kuo Csie állapota nem meglepő: influenzás. Feküdnie kell, és nagyon sok folyadékot kell fogyasztania azzal a felírt készítménnyel együtt, amelyet meg kell főznie és meg kell innia. A gyógynövénytea keserű lesz, de jobban fogja tőle érezni magát. Azon felül, hogy elmondja Kuo Csiének, milyen ételeket kell kerülnie, az orvos kedvesen szilvabefőttet is felír neki, hogy attól jó szájíze legyen, miután beveszi a készítményt.

Kuo Csie tehát egy tasak gyógynövénnyel távozik. Az orvosnál tett látogatása és a készítmény még 20 dollárba (körülbelül 5600 forintba) sem került neki — ez igen jó árnak számít. Bár a gyógynövények nem fognak csodát tenni, Kuo Csiének néhány napon belül jobban kell lennie. És nem szabad elkövetnie azt a hibát, amelyet néhányan elkövetnek: azt, hogy úgy gondolják, hogy a több jobban használ. Nem szokatlan, hogy olyan emberekről hallunk, akikben súlyos reakciókat váltott ki az, hogy túl nagy adagban fogyasztottak bizonyos gyógynövényeket.

Egyes országokban nem nagyon vannak, vagy egyáltalán nincsenek szabványok, amelyek a hagyományos kínai orvoslásban korlátoznák a gyógynövények alkalmazását vagy az orvosok tevékenységét. Ez megnyitotta az ajtót a gyógynövényekkel foglalkozó sarlatánok előtt, és még veszélyes gyógynövénykeverékeket is árulnak gyógyító szerekként. Érthető hát, hogy sok ázsiai beteg rokonok vagy közeli barátok javaslatára támaszkodik, amikor meg kell választania, melyik hagyományos kínai orvoslást űző doktorhoz forduljon.

Persze sem a gyógynövényekkel történő orvoslásban, sem a nyugati orvoslásban nincs olyan kezelési mód, amely minden betegséget meg tudna gyógyítani. De azért a kínai patika és az ott dolgozó, hagyományos orvoslást űző doktor továbbra is az ázsiai élet szerves része marad.

[Lábjegyzetek]

^ 3. bek. Az Ébredjetek! egyetlen konkrét kezelés mellett sem foglal állást. A keresztényeknek biztosnak kell lenniük abban, hogy az általuk választott kezelés nem ütközik bibliai alapelvekbe.

^ 8. bek. A Sárga Császárról, vagyis a Csou-dinasztia előtt élt legendás uralkodóról azt mondják, hogy i. e. 2697-től i. e. 2595-ig uralkodott. Sok tudós azonban úgy véli, hogy a Nei Jinget a Csou-dinasztia végéig nem írták le, mely dinasztia hozzávetőlegesen i. e. 1100-tól i. e. 250-ig uralkodott.

^ 9. bek. A kínai nyelvben a „jin” karakter szó szerint azt jelenti, hogy ’homály’ vagy ’árnyék’, és a sötétséget, a hideget és a nőiességet jelképezi. A „jang” ennek az ellentétje, a világost, a meleget és a férfiasságot jelképezi.

[Képek a 23. oldalon]

Egzotikus árucikkek, például szárított tűhalak találhatók a gyógynövénypatikában

[Képek a 24. oldalon]

A szárított gyökereket, leveleket és gallyakat gondosan ki kell mérni