A Biblia nézőpontja

Vajon a tudomány kezében van a kulcs az örök élethez?

ÉVEKKEL ezelőtt ez a kérdés képtelennek tűnt volna. Most azonban vannak, akik komolyan gondolkoznak ezen a lehetőségen. Olyan módszereket használva, amelyekről néhányan úgy gondolják, hogy embereken is lehetne alkalmazni, a tudósok már képesek megkétszerezni a gyümölcslegyek és a férgek életidejét.

A kutatások feltárják, hogy a normális emberi sejtek halandók, osztódásuk véges, vagyis eljön az idő, amikor már nem osztódnak tovább. Ez a folyamat egy olyan belső órához hasonlítható, amely az emberek öregedését és elhalálozását szabályozza. A tudósok most azon dolgoznak, hogy visszaállítsák ezt az órát.

Az egyik népszerű elmélet azt tartja, hogy az öregedés magyarázata mindegyik DNS-szál végében, a telomernek nevezett részben rejlik. A telomereket a cipőfűzők végein található műanyag tokokhoz lehet hasonlítani, melyeket arra terveztek, hogy megvédjék a fűzőket a kirojtosodástól. A tudósok megfigyelték, hogy valahányszor osztódnak a sejtek, a telomerek ugyanúgy megrövidülnek, mint egy égő kanóc. Úgy tűnik, hogy a telomerek végül addig rövidülnek, amíg a sejt már nem osztódik tovább. Egy bizonyos enzim jelenlétekor azonban a telomerek nem rövidülnek. Az elmélet szerint tehát ez biztosítani tudná annak lehetőségét, hogy a sejtek a végtelenségig osztódjanak. Az ezen a területen tevékenykedő egyik csoport vezetője ezt mondta: „Most először értjük meg, hogy mi is az emberi halhatatlanság.” De nem minden tudós ért ezzel egyet.

Honnan ered a halál?

Persze a Bibliában hitet gyakorló emberek már évezredek óta hisznek annak lehetőségében, hogy az emberek örökké élhetnek. Ők nem az emberi tudósokban bíznak, hanem a legnagyobb Tudósban, Jehova Istenben, aki minden élőlényt teremtett (Zsoltárok 104:24, 25).

A Bibliából kitűnik, hogy a Teremtő szándékában nem volt benne az, hogy az emberek meghaljanak. Az első emberpár Isten képére lett teremtve, és egy paradicsomi kertbe lettek helyezve. Tökéletesek voltak, nem volt semmilyen szellemi vagy testi hibájuk. Mint ilyenek, megvolt a lehetőségük arra, hogy örökké éljenek a földön. Ezt szerette volna Isten. Azt az utasítást adta nekik, hogy legyenek gyermekeik, és fokozatosan terjesszék ki a Paradicsomot az egész földre (1Mózes 1:27, 28; 2:8, 9, 15).

 Ahogyan az a Mózes első könyvének 3. fejezetéből kitűnik, Ádám szándékosan fellázadt Isten ellen, bár tudta, hogy ezért halálbüntetés jár. Továbbá mivel engedetlen életutat folytatott, a még meg nem született utódaira is bűnt és halált hozott. Pál apostol ezt így magyarázta: „e g y ember által jött be a világba a bűn, és a bűn által a halál, s így a halál minden emberre átterjedt, mivel mindnyájan vétkeztek” (Róma 5:12). Vagyis mivel Ádám bűnbe esett, a teste többé nem volt tökéletes. Fokozatosan megöregedett, és meghalt. Utódai örökölték ezt a tökéletlenséget.

Az emberek tehát Ádám lázadása és Istennek az ezt követő ítélete miatt halnak meg. Az embereknek nem fog sikerülni, hogy megváltoztassák ezt az ítéletet. Az orvostudomány sok vívmánya ellenére Mózes ihletett szavai, melyeket 3500 évvel ezelőtt írt le, még mindig igazak: „A mi esztendeinknek napjai hetven esztendő, vagy ha feljebb, nyolczvan esztendő, és nagyobb részök nyomorúság és fáradság, a mely gyorsan tovatünik, mintha repülnénk” (Zsoltárok 90:10).

Jehova megtette az előkészületeket az örök életre

Örömünkre, van remény! Bár jelenleg végül minden ember meghal, Jehovának nem az a szándéka, hogy ez örökké így legyen. Noha Ádám és Éva megérdemelte a halált, Isten tudta, hogy a még meg nem született gyermekeik közül sokan fogják értékelni az ő szeretetteljes felvigyázását. Az ilyen emberek számára megtette az előkészületeket a vég nélküli, földi életre. A zsoltáríró így fogalmazott: „Az igazak öröklik a földet, és mindvégig rajta lakoznak” (Zsoltárok 37:29). De hogyan lesz ez megvalósítva?

Ennek nem úgy kell bekövetkeznie, hogy az emberek felfedik a DNS rejtélyeit. Ehelyett az örök élet Jehova ajándéka, melyet azoknak fog adományozni, akik hitet gyakorolnak benne. Felismerve, hogy Ádám és Éva utódainak szükségük van szabadításra, gondoskodott valamiről, hogy elnyerhessék az örök életet — ez Jézus Krisztus váltságáldozata volt. Jézus utalt erre a gondoskodásra, amikor ezt mondta: „az Isten annyira szerette a világot, hogy az ő egyetlen-nemzett Fiát adta, hogy mindaz, aki hitet gyakorol benne, el ne pusztuljon, hanem örök élete legyen” (János 3:16).

Ádámhoz hasonlóan Jézus tökéletes ember volt. Ádámtól eltérően Jézus tökéletesen engedelmeskedett Istennek. Jézus ezért feláldozhatta tökéletes emberi életét Ádám bűnéért való fizetésképpen. Ez által a szeretetteljes cselekedet által, mellyel egyensúlyba került az igazság mérlege, Ádám gyermekei megszabadulhattak a halálos ítélettől. Ebből az következik, hogy mindaz, aki hitet gyakorol Jézusban, megkapja Isten ajándékát, az örök életet (Róma 5:18, 19; 1Timóteus 2:5, 6).

Ha az emberek képesek volnának legyőzni a tökéletlenséget, és saját maguk meg tudnák valósítani az örök életet, akkor nem lenne szükség a váltságra. A Biblia ezt a bölcs tanácsot adja: „Ne bízzatok a fejedelmekben, emberek fiában, a ki meg nem menthet! Kimegyen a lelke; visszatér földébe, és aznapon elvesznek az ő tervei. Boldog, a kinek segítsége a Jákób Istene, és reménysége van az Úrban, az ő Istenében; a ki teremtette az eget és földet, a tengert és mindent, a mi bennök van. A ki megtartja a hűségét örökké” (Zsoltárok 146:3–6).

Az örök élet nem a tudományos kutatások eredményeképpen fog eljönni, hanem Jehova fogja azt megvalósítani. Amit Isten elhatároz, hogy megteszi, azt véghez tudja, és véghez is fogja vinni. „Az Istennél e g y kijelentés sem lesz lehetetlenség” (Lukács 1:37).

[Kép forrásának jelzése a 18. oldalon]

© Charles Orrico/SuperStock, Inc.