Miért hűl ki a szeretet?

„Úgy tűnik, sokkal könnyebb valakibe beleszeretni, mint fenntartani ezt az érzést” (DR. KAREN KAYSER).

TALÁN nem meglepő, hogy megsokasodott a szeretet nélküli házasságok száma. A házasság bonyolult emberi kapcsolat, és sokan úgy kezdenek bele, hogy nem nagyon készülnek fel rá. „Némi gyakorlottságra van szükség ahhoz, hogy az ember jogosítványt kapjon, de a házassági anyakönyvi kivonatot egy aláírással meg lehet szerezni” — jegyzi meg dr. Dean S. Edell.

Így hát, noha számos házasság virágzik és igazán boldog, sok kapcsolatra jellemzők a feszültségek. Talán egyik vagy mindkét fél nagy reményekkel lépett a házasságba, de nem volt meg a hosszú távú kapcsolat kiépítéséhez szükséges hozzáértése. „Amikor az emberek először kerülnek közel egymáshoz, óriási a biztonságérzetük egymás mellett” — magyarázza dr. Harry Reis. Úgy érzik, mintha a társuk lenne „az egyetlen személy a földön, aki úgy látja a világot, ahogy ők. Ez az érzés olykor elmúlik, s amikor ez megtörténik, nagy károk keletkezhetnek a házasságban.”

Szerencsére sok házasság nem jut el eddig a pontig. Vizsgáljunk meg röviden néhány okot, mely néhány esetben azt idézte elő, hogy kihűljön a szeretet.

Kiábrándulás — „Nem erre számítottam”

„Amikor hozzámentem Jimhez, úgy gondoltam, mi vagyunk Csipkerózsika és a mesebeli herceg helyi megtestesítői — csupa romantikus érzés, gyöngédség és egymás iránti figyelmesség” — meséli Rose. Rövid idő elteltével azonban Rose „hercege” már nem tűnt annyira elbűvölőnek. „Végül rettenetesen kiábrándultam belőle” — mondja.

Sok film, könyv, népszerű dal valószerűtlen képet fest a szerelemről. Udvarlás közben egy férfi és egy nő úgy érezheti, hogy épp álmainak a valóra válását éli át, de néhány évi házasság után azt a következtetést vonja le, hogy biztosan csak hiú ábrándokat szőtt! Amiatt, hogy nem egészen alakulnak úgy a dolgok, ahogy a mesekönyvek szerelmi történeteiben szoktak, akár még jól működő házasságok is teljes kudarcnak tűnnek.

Természetesen néhány elvárás a házassággal kapcsolatban teljesen jogos. Teljesen helyénvaló például elvárni a házastárs szeretetét, figyelmét és támogatását. Ám még ezek a kívánságok is teljesítetlenek maradhatnak. „Majdnem úgy érzem, mintha nem is lennék férjnél — mondja az indiai Meena, aki nemrégiben ment férjhez. — Magányosnak és mellőzöttnek érzem magam.”

Összeférhetetlenség — „Semmi közös sincs bennünk”

„A férjem és köztem ég és föld a különbség jóformán mindenben — mondja egy asszony. — Nem múlik el úgy nap, hogy ne bánnám meg keservesen a döntésemet, hogy hozzámentem. Egyszerűen csak rettenetesen rossz párosítás vagyunk.”

Rendszerint nem tart sokáig, míg a házaspár rájön, hogy nem hasonlítanak annyira egymásra, amennyire az udvarlásuk idején gondolták. „A házasság gyakran  felszínre hoz olyan tulajdonságokat, melyeket a feleknek sikerült maguk előtt is titokban tartaniuk, amikor még egyedül éltek” — írja dr. Nina S. Fields.

Ennek következtében a házasságkötés után néhány pár azt a következtetést vonhatja le, hogy egyáltalán nem illenek össze. „Attól eltekintve, hogy van néhány hasonlóság az ízlésben és a személyiségben, a legtöbb ember úgy lép házasságra, hogy jelentősen eltér a stílusa, a szokásai és a szemlélete a házastársáétól” — jegyzi meg dr. Aaron T. Beck. Sok házaspár nem tudja összeegyeztetni ezeket a különbözőségeket.

Konfliktusok — „Mindig veszekszünk”

„Mi magunk is megdöbbentünk, mennyit vitatkoztunk, kiabáltunk, sőt, ami talán még rosszabb,  hányszor duzzogtunk úgy napokig, hogy nem is szóltunk egymáshoz” — mondja Cindy, eltűnődve házassága kezdeti időszakán.

A házasságban elkerülhetetlenek a nézeteltérések. De hogyan kell megbirkózni velük? „A megfelelően működő házasságban a férj és a feleség úgy érezheti, hogy nyugodtan hangot adhat a panaszának — írja dr. Daniel Goleman. — De a panasz nagyon gyakran a haragtól fűtve, rombolóan hangzik el, a házastárs jelleme elleni támadásként.”

Amikor ez megtörténik, a beszélgetések csatatérré válnak, ahol a nézőpontot bősz elszántsággal meg kell védeni, és a szavak fegyverek, nem pedig a kommunikáció eszközei. A szakértőknek egy csoportja ezt mondja: „Az egyik legveszélyesebb dolog azokban a vitákban, melyek kicsúsznak az irányítás alól, hogy a felek hajlamosak olyasmit mondani, ami veszélyezteti a házasság éltető elemét.”

Fásultság — „Feladtuk”

„Feladtam, és már nem próbálom működőképessé tenni a házasságunkat — ismerte be egy nő ötévi házasság után. — Tudom, hogy már soha többé nem fog működni. Ezért most már csak a gyermekeinkkel törődök.”

Azt mondják, hogy a szeretet igazi ellensége nem a gyűlölet, hanem a fásultság. A közömbösség valóban éppoly romboló lehet a házasságban, mint az ellenségeskedés.

Sajnos azonban néhány házasságban élő személy annyira hozzászokott ahhoz, hogy házasságából hiányzik a szeretet, hogy már egyáltalán nem reménykedik abban, hogy bármilyen változás történhet. Egy férj például azt mondta, hogy huszonhárom évi házasságát ahhoz lehetne hasonlítani, amikor „az ember olyan munkát végez, melyet nem szeret”. Hozzátette: „Az ember igyekszik a tőle telhető legjobbat kihozni a helyzetből.” Ugyanígy Wendy, egy feleség is feladta a reményt, hogy rendbe tudja hozni kapcsolatát a férjével, akivel hét éve él házasságban. „Annyiszor próbálkoztam, és mindig csalatkoznom kellett benne — mondja. — Végül depressziós lettem. Nem akarok még egyszer átmenni mindezen. Ha hagyom, hogy újra felébredjen bennem a remény, megint csak szívfájdalomnak teszem ki magam. Inkább nem várok semmit. Így ugyan nem lesz részem annyi örömben, de legalább nem leszek depressziós.”

A kiábrándulás, összeférhetetlenség, konfliktusok és fásultság csak néhány ok, mely hozzájárulhat az olyan házasságok kialakulásához, melyekből hiányzik a szeretet. Nyilvánvalóan több ilyen ok is van — némelyikükről említést teszünk az 5. oldalon található kiemelt részben. Függetlenül az okoktól, van-e reményük azoknak a házaspároknak, melyek, úgy tűnik, a szeretet nélküli házasság csapdájában vergődnek?

[Kiemelt rész az 5. oldalon]

TOVÁBBI OKOK, MELYEK SZERETET NÉLKÜLI HÁZASSÁGHOZ VEZETNEK

• Pénz: „Van, aki talán úgy képzeli, hogy a családi közös kassza egyesíti a házaspárokat azáltal, hogy együtt kell működniük, közös alapba gyűjtve anyagi forrásaikat, előteremtve a létszükségletre valót, és azáltal, hogy a pár örvendhet a munkája gyümölcsének. De itt is, ami összeköthetné a párt egy közös vállalkozásba, gyakran inkább szétválasztja” (dr. Aaron T. Beck).

• Szülői szerep: „Azt vettük észre, hogy a párok 67 százalékánál jelentősen csökken a házasságból fakadó megelégedettség érzése, miután megszületik az első gyermekük, és nyolcszor annyi a konfliktusok száma. Ez részben annak tulajdonítható, hogy a szülők fáradtak, és nincs sok idejük magukra” (dr. John Gottman).

• A másik becsapása: „A hűtlenség rendszerint a másik becsapását foglalja magában, a másik becsapása pedig nem más, mint visszaélés a bizalmával. Mivel a bizalmat minden sikeres, tartós házasság lényeges alkotóelemének tartják, meg kell-e lepődnünk azon, hogy a másik becsapása romboló hatással lehet a házassági kapcsolatra?” (dr. Nina S. Fields).

• Nemi élet: „Megdöbbentően gyakori, hogy amikor beadják a válópert, a párok már több éve nem élnek nemi életet. Néhány esetben sohasem volt szexuális kapcsolat, más esetekben pedig gépies kielégítése volt csupán a partner testi szükségleteinek” (Judith S. Wallerstein, klinikai pszichológus).

[Kiemelt rész/kép a 6. oldalon]

MILYEN HATÁSSAL VAN A GYERMEKEKRE?

Hatással lehet a gyermekeidre az, hogy milyen a házasságod? Dr. John Gottman szerint, aki mintegy 20 éve végez házaspárokkal kapcsolatos kutatásokat, a válasz: igen. „Két, tíz éven át tartó vizsgálatból kiderül, hogy a boldogtalan szülők kisbabáinak szaporább a pulzusuk, amikor játékos kapcsolatba kerülnek másokkal, és nehezebben tudnak megnyugodni — mondja. — A későbbiekben a házassági konfliktusok rosszabb iskolai teljesítményhez vezethetnek, tekintet nélkül a gyermekek intelligenciahányadosára.” Ezzel szemben a harmonikus kapcsolatban élő házaspárok gyermekei „mind az iskolában, mind a társadalomban jobban teljesítenek, mivel szüleik megmutatják nekik, hogyan kell tisztelettel bánni másokkal, és hogyan kell megbirkózni az érzelmi nehézségekkel” — jelenti ki dr. Gottman.