Számít-e, hogy milyen orvosi kezelést választunk?
A Biblia nézőpontja
Számít-e, hogy milyen orvosi kezelést választunk?
A ROSSZULLÉT, a betegség és a sérülések nagyon megszokottak az emberek életében. Amikor ezek az ellenségek célba veszik az egészségüket, sokan az orvosi kezeléstől várják az enyhülést. Jézus Krisztus elismerte, hogy lehet haszna az ilyen erőfeszítéseknek, hiszen azt mondta, hogy „akik egészségesek, azoknak nincs szükségük orvosra, akik viszont betegségben szenvednek, azoknak igen” (Lukács 5:31).
Lukács, a bibliaíró, aki ezeket a szavakat feljegyezte, maga is orvos volt (Kolosszé 4:14). Lehet, hogy valamikor közös utazásaik során Pál apostol hasznát látta Lukács orvosi szaktudásának. De vajon a Szentírásban találunk irányelveket arról, hogy milyenfajta orvosi ellátást fogadhatnak el a keresztények? Vajon számít az, hogy milyen orvosi kezelést választunk?
Szentírási irányelvek
A Biblia útmutatást adhat nekünk, hogy bölcs döntéseket hozzunk az orvosi kezeléssel kapcsolatban. Az 5Mózes 18:10–12-ből (Katolikus fordítás) például nyilvánvalóan kitűnik, hogy Jehova ’utálja’ az olyan szokásokat, mint például a jövendőmondás és a varázslás. A „spiritizmus gyakorlása”, amelytől Pál óva intett, magában foglalja ezeket a tiltott cselekedeteket (Galácia 5:19–21). Ezért az igaz keresztények kerülnek minden olyan kórmeghatározási módszert és kezelési módot, amely nyilvánvalóan kapcsolatban van a spiritizmussal.
A Biblia azt is feltárja, hogy a Teremtő előtt milyen nagy értéke van az élet és a vér szentségének (1Mózes 9:3, 4). Jehova Tanúi eltökélték magukban, hogy megtartják a parancsot, mely szerint ’tartózkodniuk kell a vértől’, ezért tiltakoznak az olyan orvosi eljárások ellen, amelyek megsértik a Biblia vértől való tartózkodásra vonatkozó parancsát (Cselekedetek 15:28, 29). Ez nem azt jelenti, hogy mindenfajta orvosi kezelést visszautasítanak. Sőt, inkább a lehető legjobb ellátást szeretnék megkapni, és gyermekeiknek is ezt szeretnék biztosítani. Csak azt kérik az egészségügyi szakemberektől, hogy olyan kezelésben részesítsék őket, amely összhangban van vallási meggyőződésükkel.
Fontold meg lépteid!
Salamon király arra figyelmeztetett, hogy „az együgyű minden beszédnek hitelt ad; az élelmes azonban megfontolja lépteit” (Példabeszédek 14:15, Káldi-Neovulgáta Bibliafordítás). Még ha egy gyógyíttatással kapcsolatos döntés nincs is közvetlenül ellentétben a bibliai alapelvekkel, akkor is ’meg kell fontolnunk lépteinket’. Nem mindenfajta orvosi kezelés válik be. Amikor Jézus azt mondta, hogy ’akik betegségben szenvednek, azoknak szükségük van orvosra’, nem hagyta jóvá az akkor elérhető összes orvosi kezelési módot. Tudta, hogy az orvosi gyakorlatok egy része megbízható volt, egy másik részük viszont téves elképzeléseken alapult. *
Ehhez hasonlóan ma némelyik kezelési mód hiábavaló, sőt félrevezető is lehet. A jó ítélőképesség hiánya szükségtelen kockázatoknak teheti ki az embert. Azt is el kell fogadnunk, hogy amelyik kezelési mód segít az egyik embernek, az talán hatástalan — sőt, káros — egy másik ember esetében. Amikor valakinek döntést kell hoznia a gyógyíttatásával kapcsolatban, akkor körültekintésre vall, ha gondosan mérlegeli a lehetőségeit, és nem ’ad hitelt minden beszédnek’, akkor sem, ha jó szándékú barátoktól kap tanácsot. „Elmebeli józanságról” fog tanúskodni, ha megbízható információ után kutat, hogy olyan helyzetben legyen, amelyben tájékozottan tud döntést hozni (Titusz 2:12).
Gondolkodj reálisan és ésszerűen!
Nem helytelen, ha valakit foglalkoztat az egészségi állapota. Ha valaki kiegyensúlyozott mértékben figyelmet fordít a fizikai jóllétére, azzal azt fejezi ki, hogy értékeli az élet ajándékát és annak Forrását, Istent (Zsoltárok 36:10). Jóllehet a keresztények igyekeznek megfelelő orvosi kezeléshez jutni, kiegyensúlyozottak akarnak lenni, amikor az egészségükről van szó. Ha például egy viszonylag egészséges ember megszállottan foglalkozik az egészségével és a kondíciójával, lehet, hogy szem elől téveszti „a fontosabb dolgokat” (Filippi 1:10; 2:3, 4).
Jézus napjaiban egy nagyon beteg asszony „minden vagyonát elköltötte” arra, hogy orvosok segítségét kérje, hogy kezeljék krónikus betegségét. Mi lett ennek az eredménye? Nemhogy meggyógyult volna, hanem csak romlott az állapota, és ettől biztosan nagyon csalódott volt (Márk 5:25, 26). A gyógyulásért mindent megtett, ami hatalmában volt, de semmi sem használt. Tapasztalata rávilágít kora orvostudományának korlátaira. Az orvosi kutatások és módszerek fejlődése ellenére még ma is sokan kerülnek hasonló helyzetbe. Ezért fontos, hogy reálisan gondolkodjunk arról, hogy mit tud megvalósítani az orvostudomány. Most még elérhetetlen a tökéletes egészség. A keresztények tudják, hogy Isten meghatározott ideje „a nemzetek gyógyítására” csak a jövőben jön el (Jelenések 22:1, 2). Ezért kiegyensúlyozott nézetet kell kifejlesztenünk az orvosi kezelésekről (Filippi 4:5).
Természetesen számít, milyen döntéseket hozunk. Ennélfogva, amikor valamilyen orvosi kezelésről kell döntenünk, a választásunk tükrözze az egészség utáni vágyunkat is, és azt is, hogy egészséges kapcsolatot szeretnénk fenntartani Istennel. Miközben erre törekszünk, továbbra is bizakodva várhatjuk, hogy beteljesedjen Jehova ígérete, amely szerint az eljövendő, dicsőséges új világban „nem mondja a lakos: beteg vagyok!” (Ézsaiás 33:24).
[Lábjegyzet]
^ 9. bek. Dioszkuridész első századi orvosi enciklopédiája például azt állítja, hogy a sárgaságot úgy lehet gyógyítani, hogy egy bort és kecskeürüléket tartalmazó italt kell fogyasztani! Mi persze tudjuk, hogy egy ilyen „gyógyszer” valószínűleg csak súlyosbította a beteg szenvedéseit.
[Kép a 26. oldalon]
Sir Luke Fildes: Az orvos (1891)
[Forrásjelzés]
Tate Gallery, London/Art Resource, NY