Nagy ára van a túlzsúfolt életnek

A MAI NYUGATI VILÁG A GYORSASÁG ÉS A KÉNYELEM MEGSZÁLLOTTJA.

A KONYHÁBAN mosogatógépek, míg a fürdőszobában mosógépek spórolnak meg nekünk időt. Sok embernek el sem kell hagynia többé az otthonát, ha vásárolni szeretne, vagy a bankügyeit szeretné lebonyolítani. Csak bekapcsolja a számítógépét, és az internet segítségével már el is intézte mindezt.

És valóban, a világ — de legalábbis egy része — hemzseg az olyan készülékektől, melyek időt és energiát takarítanak meg. Ennélfogva az ember azt gondolná, hogy bőven marad ideje a családjával lenni és kikapcsolódni. Gyakran azonban sokan arról panaszkodnak, hogy fáradtabbak és feszültebbek, mint ezelőtt bármikor. Az ezek mögött meghúzódó okok sokfélék és összetettek.

A gazdasági nyomás magasan a lista élén található. Egy ausztráliai központ, mely az alkalmazók és alkalmazottak közötti viszony szabályainak kutatásával és oktatásával foglalkozik, megvizsgálta, hogy abban az országban mennyi időt töltenek az emberek a munkahelyükön, és azt találta, hogy „igen nagy részük hetente rendszeresen több mint 49 órát dolgozik”, és hogy „az egyre növekvő munkaidő valószínűleg igen rossz hatással lesz a családi és a közösségi életre”. Sok munkás a zöldebb és csendesebb külvárosokban szeret élni. Ez azt jelenti, hogy minden héten — de talán minden egyes nap — órákat tölthet el zsúfolt vonatokon és buszokon, vagy vesztegelhet forgalmi dugókban, mire bejut a munkahelyére. Valójában ez meghosszabbítja a munkanapot, és fokozza a feszültséget.

Alvásadósság terhel?

Az elmúlt években az alvás körüli gondok annyira elterjedtté váltak, hogy a világ sok részén alváskutató klinikákat létesítettek. Kutatók felfedezték, hogy amikor valaki rendszeresen kevesebbet alszik a kelleténél, alvásadósságot halmoz fel. Az csak természetes, hogy a szervezet törleszteni akarja ezt az adósságot, és ennek érdekében fáradtsággal válaszol. De napjaink életstílusa következtében, mely megfosztja az embert az alvástól, sokakat krónikus fáradtság gyötör.

Az egyik nyugati országban az alvással töltött idő az elmúlt évszázad során 20 százalékkal csökkent, vagyis az átlagos 9 órából 7 óra lett éjszakánként. A kutatók rengeteg bizonyítékot gyűjtöttek össze  arról, hogy az alvásadósság zavart okoz a tanulásban és az emlékezésben, ezenkívül mozgászavarokat idéz elő, és gyengíti az immunrendszert. Legtöbbünk személyesen tapasztalta, hogy egy fáradt elme hajlamos a hibák elkövetésére. Sajnos ezek a hibák súlyosak lehetnek, és igen nagy árat fizethetünk értük.

A kimerültségnek nagy ára van

A hosszú munkanapok, valamint a személyzet létszámának csökkentése miatt fellépő kimerültség állítólag szerepet játszott a XX. század vége felé bekövetkezett legborzalmasabb katasztrófák némelyikének előidézésében. Ilyen például a csernobili (Ukrajna) nukleáris katasztrófa, a Challenger űrrepülőgép felrobbanása és az Exxon Valdez nevű tartályhajó által szállított olaj kiömlése, amikor a hajó zátonyra futott az alaszkai Prince William Soundnál.

A csernobili atomerőműben egy különleges kísérletet hajtottak végre, amikor a robbanás történt. Martin Moore-Ede a The 24-Hour Society című könyvében azt írja, hogy a kísérletet „egy csoport kimerült villamosmérnök felügyeletével végezték, akik akkor már legalább 13 órát, de valószínű, hogy még többet az erőműben töltöttek, mivel a kísérlethez szükséges engedélyt 10 órás késéssel kapták meg”. De függetlenül attól, hogy hogyan történt, egy nemrégiben végzett kutatás szerint a radioaktív anyag kiszabadulásának egyik következménye, amellyel hosszú távon számolni kell, az ukrajnai gyermekek körében megfigyelhető pajzsmirigyrákos esetek számának megtízszereződése 1986 óta.

Miután alaposan kivizsgálták a Challenger űrrepülőgép felrobbanásának körülményeit, egy elnöki bizottság által készített jelentés arról számolt be, hogy azt a 20 órás korlátozást, melyet a túlórával töltött órákra szabtak ki, egy csoport szerződéses munkás 480 alkalommal lépte túl, egy másik csoport pedig 2512-szer. A jelentés hozzátette, hogy az igazgatók körében tapasztalható kimerültség, melyet „a több napos rendszertelen munkaidőnek és a hiányos alvásnak” lehetett betudni, ugyancsak jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy meggondolatlanul engedélyezzék az űrrepülőgép kilövését. A jelentés megjegyezte, hogy „amikor a túlórák száma aránytalanul megnövekszik, a dolgozók hatékonysága csökken, és a hibák elkövetésének a lehetősége is nagyobb lesz”.

Szakszervezeti tisztviselők szerint a legénység létszámának csökkentése — állítólag azzal a céllal, hogy lefaragjanak az üzemeltetési költségekből — az Exxon Valdez tengerészei számára annyit jelentett, hogy tovább kellett dolgozniuk, és pluszfeladatokat kellett ellátniuk. Egy beszámoló, mely a katasztrófáról készült, elmondja, hogy a harmadik tiszt — aki éppen szolgálatban volt, amikor a hajó kevéssel éjfél után zátonyra futott — már előző nap kora reggel óta talpon volt. Az Egyesült Államok történelmének legnagyobb olajkatasztrófája során a közel 42 000 000 liter olaj, mely kiömlött, iszonyatos károkat okozott a tengerpartokon és a vadvilágban, és több mint 2 milliárd dollárt költöttek a tisztító munkálatokra.

 A kimerültség ára — amiért nem pénzzel fizetünk

Egy becslés szerint a fáradtság és a kimerültség legalább 377 milliárd dollárjába kerül a világnak évente! De nincs az a pénz, ami felérne azzal az óriási árral, amit az emberi életek és az egészség jelent, melyek olyan gyakran szintén csorbát szenvednek. Vegyük például a közúti baleseteket. Egy Sydneyben (Ausztrália) működő, alvászavarokkal foglalkozó klinika szerint az Ausztráliában bekövetkezett közúti balesetek 20-30 százaléka oda vezethető vissza, hogy a sofőr elalszik a kormánynál. Becslések azt mutatják, hogy az Egyesült Államokban évente legalább 100 000 közlekedési balesetet lehet kapcsolatba hozni az álmossággal.

A kimerültségnek viszont egyéb következményei is lehetnek. Amikor egy baleset áldozatával a kórházba sietnek, hogy megműtsék, az ember elvárná, hogy az orvos éber legyen. De mivel az orvos munkabeosztása sűrű, és hosszú munkanapot tudhat maga mögött, minden elmondható róla, csak az nem, hogy éber! Az Ausztráliai Egészségügyi és Népjóléti Intézet egyik jelentése feltárja, hogy az orvosok körülbelül 10 százaléka több mint 65 órát dolgozik hetente, az összes szakorvos 17 százaléka még ezt is meghaladja, és a „kezdő orvosok” 5 százaléka több mint 80 órát dolgozik hetente!

„A gépek biztonságban vannak, mert kezelési útmutatókkal és figyelmeztető feliratokkal látják el őket, és azok kezelőit képzésben részesítik — mondja Martin Moore-Ede. — Az emberek mindenfajta védelem nélkül csöppennek bele ebbe a világba . . . A megdöbbentő igazság az, hogy sokkal kevesebbet tudunk az ember felépítésének pontos részleteiről, mint azokról a gépekről és programokról, melyekkel dolgozik.”

A testünkön nincsenek villogó, vörös lámpák és riasztók, melyek jelzik, hogy álljunk le vagy lassítsunk. Mindamellett ad bizonyos vészjeleket. Ilyen például az állandó fáradtság, az ingadozó kedélyállapot, a depresszió és az arra való hajlam, hogy könnyen elkapjuk a vírusos fertőzéseket. Ha valaki ezeket a tüneteket tapasztalja, és természetesen, ha nem valamilyen fizikai vagy egyéb egészségi gond okozza őket, akkor itt az ideje, hogy nagyító alá vegye az életformáját.

Milyen árat ró ki a túlzsúfolt élet a társadalomra?

A feszültséggel és kialvatlansággal együtt járó életforma az emberi kapcsolatokat sem kíméli. Figyeljük meg Jánosnak * és Máriának, egy új házaspárnak az esetét. Mint minden új házaspár, ők is egy kényelmes otthonra és anyagi biztonságra vágytak. Ezért mindketten teljes idejű munkát vállaltak. De mivel más-más műszakban dolgoztak, alig tudtak együtt lenni. Ez hamarosan a kapcsolatuk rovására ment. Ők azonban a jeleket figyelmen kívül hagyva továbbra is ilyen megerőltetően szoros időrend szerint éltek, míg végül a kezdődőfélben levő házasságuk széthullott.

„A vizsgálatok azt mutatják, hogy azoknak a családoknak az esetében, ahol a családtagok váltott műszakban dolgoznak, a válási arány 60 százalékkal nagyobb, mint azoknál a családoknál, ahol a házastársak állandó, nappali műszakban dolgoznak” — írja a The 24-Hour Society című könyv.  Mindamellett függetlenül attól, hogy váltott műszakban dolgozik-e vagy sem, sok házaspár annyi mindent próbál belesűríteni az életébe, hogy végül tönkreteszi a házasságát. Másoknál a feszültség és a kimerültség oda vezethet, hogy egyszer a kábítószerekhez, máskor az alkoholhoz nyúlnak, megint máskor szegényesen táplálkoznak, és ezek persze nemcsak hogy még inkább fokozzák a kimerültséget, de sok egyéb gondot is előidézhetnek, még a gyermekek megbecstelenítését is.

Hogy segítsenek a szülőknek megbirkózni az időbeosztásuk okozta nehézségekkel, egyre több gyermekgondozó központot létesítenek, melyek között még olyanok is működnek, ahol 24 órán keresztül nyújtanak különböző szolgáltatásokat. Ám sok gyermeknek igazából a tévé a pótmamája. Természetesen ahhoz, hogy a gyermekek felelősségtudó, érzelmileg kiegyensúlyozott felnőttekké váljanak, arra van szükségük, hogy a szüleik bőségesen szánjanak rájuk olyan időt, melyet hasznosan töltenek el. Tehát azok a szülők, akik túl fáradtak ahhoz, hogy a gyermekeikkel foglalkozzanak, mivel egy ésszerűtlenül magas életszínvonal biztosítására törekednek, bölcsen teszik, ha megnézik, milyen árat fizetnek mindezért gyermekeik és saját maguk is.

Napjaink gyors, műszaki dolgokkal felszerelt társadalmában az idősek is gyakran áldozatként szenvednek. A rohamos változások és az üzletek polcain megjelenő újabbnál újabb készülékek miatt sokuk zavart, bizonytalan, fél, vagy akár még feleslegesnek is érzi magát. Nos hát mit tartogat számukra a jövő?

Vajon mindannyian, akár idősek vagyunk, akár fiatalok, teljesen ki vagyunk szolgáltatva ennek az egyre sebesebben rohanó világnak? Vagy tehetünk valamit annak érdekében, hogy megbirkózzunk a nehézségekkel, és javítsunk az életünk minőségén? Örömmel mondhatjuk, hogy a válasz igen, ahogy azt a következő cikkben láthatjuk majd.

[Lábjegyzet]

[Képek a 6. oldalon]

Elképzelhető, hogy a kimerültség hozzájárult a csernobili atomerőműben történt katasztrófához, a „Challenger” űrrepülőgép felrobbanásához és az „Exxon Valdez” nevű tartályhajó által szállított olaj kiömléséhez

[Forrásjelzés]

Courtesy U.S. Department of Energy’s International Nuclear Safety Program

NASA photo

[Képek a 7. oldalon]

A rohanással töltött élet feszültséget okozhat a házasságban

[Kép a 8. oldalon]

Néhányan úgy próbálnak megbirkózni a nehézségekkel, hogy az alkoholhoz nyúlnak