Fehérhasú barátfókák — Mit hoz számukra a holnap?

AZ ÉBREDJETEK! GÖRÖGORSZÁGI ÍRÓJÁTÓL

HOMÉROSZ Odüsszeia című eposzában Görögország napsütötte tengerpartjain sütkéreznek. Egykor egy ókori kis-ázsiai város érméin is láthatók voltak. Volt, hogy hemzsegett tőlük a Földközi- és a Fekete-tenger. Ma viszont kevés az esélye annak, hogy találkozzál ezzel a félénk teremtménnyel, a fehérhasú barátfókával.

A legtöbb szőrös tengeri emlőshöz hasonlóan a fehérhasú barátfókára is kíméletlenül vadásztak a XVIII. és a XIX. században. Több ezret mészároltak le a prémjükért, a zsírjukért és a húsukért.

Mostanra igen nyilvánvalóvá vált, hogy ez milyen károkat okozott. A becslések szerint csupán 379 és 530 között van a megmaradt fehérhasú barátfókák száma. Meglehet, hogy már csak egy hajszálon függ a fennmaradásuk. Meg kell említenünk azonban, hogy a populációnagyság megállapítása „egy nagyon nem megbízható tudomány”, ahogyan azt a The Monachus Guardian című hírlevél egyik beszámolójában olvashatjuk.

Valóban túl késő segíteni rajtuk? Milyen lépéseket tesznek, hogy megvédjék a barátfókákat?

A küzdelem igen nehéz

Az állat a „barátfóka” nevet bundájának jellegzetes színezete alapján nyerhette, mely egyes vallásos rendek barátjainak vagy szerzeteseinek a csuhájához hasonlatos. Többnyire az Égei-tenger Északi-Szporádok szigetei mentén található, nehezen megközelíthető sziklák és tengeri barlangok között él. Kisebb csoportok Északnyugat-Afrika és a portugáliai Desertas-szigetek partvonalai mentén is fellelhetők. Minthogy a barátfóka akár 3 méter hosszúra is megnőhet, és közel 275 kilogrammot nyom, a világ legnagyobb fókái közé tartozik.

Jellegzetességei közé tartozik gömbölyű feje, melyet ezüstös szőr borít, koromfekete szemei, az orrán lévő nagy orrlyukak, fülei, melyeket kicsiny hasítékok képeznek, valamint vastag, lekonyuló bajusza és több rétegben redőződő tokája. Testét rövid, fekete vagy csokoládébarna szőr borítja, mely világos árnyalatot vesz fel az állat hasán. Az újszülött fókakölykök viszont hosszú, sötét bundát viselnek a hátukon, a hasukon pedig fehér folt ékeskedik.

A barátfóka fennmaradásért folytatott küzdelmét az is megnehezíti, hogy igen kevés utódot hoz világra, évente legfeljebb egyet. Súlyosbítja a dolgot az is, hogy nem minden érett nőstény ellik évente.

De az alacsony születési arány önmagában még nem okolható mindenért. Dr. Dennis Thoney, a New York Aquarium vadvédelmi programjának főigazgatója ezt mondja: „Igaz, a fehérhasú barátfóka kevés utódot hoz világra, viszont a borjúfókák sem szaporodnak gyorsabb ütemben, mégsem küzdenek ilyen gondokkal.  Tehát egyértelmű, hogy egyéb körülmények is hozzájárulnak a pusztulásukhoz.”

Támadás minden irányból

Gondold csak el, mekkora lenne a pusztítás, ha otthonodat tűz borítaná el. Minden holmid odaveszne, legyen az bútor, ruha, gondosan őrzött személyes dolgok vagy más emlékek. Az életed gyökeresen megváltozna. Lényegében ez történt a fehérhasú barátfóka otthonával. A környezetszennyezés, a turizmus, az ipar és más emberi tevékenységek oda vezettek, hogy a fóka természetes élőhelyének nagy része elpusztult.

Ezenfelül a barátfóka táplálékkészlete a túlhalászás miatt erősen megcsappant. Dr. Suzanne Kennedy-Stoskopf zoológus ezt mondja: „Amikor nincsen elegendő zsákmány, amellyel a fóka táplálkozhatna, akkor még több energiáját felemészti az, hogy élelmet találjon.” Láthatjuk hát, hogy nemcsak a környezetét — az otthonát — érték súlyos károk, de az állatnak még azért is küzdenie kell, hogy élelmet találjon magának!

A túlhalászás egy másik következménye az, hogy a fókák időnként belegabalyodnak a halászhálókba, és megfulladnak. De az még gyakoribb, hogy maguk a halászok ölik meg a fókákat. Miért tennének ilyet? Mert a fókák rájöttek, hogy hogyan tudnak halat lopni a hálókból, és közben ezek a hálók megrongálódnak. Így hát az ember és az állat szembenállnak egymással az egyre csökkenő halkészletért folytatott versenyben. Ez a nem egyenlő esélyekkel vívott harc a barátfókát a kipusztulás szélére sodorta.

Mivel a barátfóka a táplálékláncnak majdnem a tetején helyezkedik el, néhány kutató arra következtet, hogy ez a tengeri emlős egy „jelző faj”. Ez annyit jelent, hogy ha a fókák helyzete válságos, az megbízhatóan jelzi, hogy a tápláléklánc többi tagja is hasonló helyzetben van. Ha ez így van, akkor a Földközi-tenger ökoszisztémájának nem sok esélye van a fennmaradásra, mivel a barátfóka Európa legveszélyeztetettebb faja.

Mit hoz számukra a holnap?

A helyzet iróniája az, hogy az ember a fehérhasú barátfóka legnagyobb ellensége, de egyben az elsődleges támogatója is. A fókák védelmezésére különböző magán- és kormányzati szervezeteket hoztak létre. Védelmi zónákat határoltak el a fókák számára. Több ízben végeztek helyszíni kutatómunkát, hogy még eredményesebben tudjanak segíteni ezeknek a lenyűgöző állatoknak.

1988-ban megalakult egy görög társaság, amely a fehérhasú barátfóka tanulmányozásával és védelmével foglalkozik (MOm). A társaság kutatói rendszeresen ellátogatnak a barátfóka élőhelyeire, hogy felmérjék a fókaállományt, valamint hogy olyan információt gyűjtsenek róla, amely hasznos lehet a védelmezésében.

Egy vadonvédő csoport gyorsasági motorcsónakokkal pásztázza végig a védett területeket. A csoport feladatai közé tartozik az is, hogy tájékoztassa és oktatásban részesítse azokat a turistákat és halászokat, akik meglátogatják  Görögország Nemzeti Tengeri Parkját, mely Alóniszosznál, az Északi-Szporádok egyik szigeténél található. Amikor a vadonvédők beteg vagy sérült fókát találnak, orvosi ellátásban részesítik, és elszállítják a MOm rehabilitációs részlegére.

A Fókák Gyógykezelési és Rehabilitációs Központja árva, beteg vagy sebesült kisfókák ellátásával foglalkozik. Ezeket a kisfókákat kezelésben részesítik, és addig gondozzák őket, amíg képessé nem válnak arra, hogy ellássák magukat. Az eddigi eredmények biztatóak. A jelek azt mutatják, hogy az Északi-Szporádok barátfóka-populációja, mely éveken keresztül nagy iramban csökkent, most újra növekedni kezd.

Továbbra is siker fogja kísérni ezeket az erőfeszítéseket? Ez csak később fog kiderülni. Az viszont nyilvánvaló, hogy ha szeretnénk, hogy ez a veszélyeztetett faj megmaradjon, még nagyon sok erőfeszítést kell tenni. A Smithsonian Institution egyik munkatársa, dr. David Wildt így nyilatkozott az Ébredjetek!-nek: „A tenger élővilágának helyzete általában véve nem túl jó. A gond az, hogy nem ismerjük eléggé az óceánok titkait, az pedig egyértelmű, hogy jelen pillanatban nem tudjuk, hogyan védjük meg az ottani életet.”

[Kiemelt rész a 17. oldalon]

Rokonok vészhelyzetben

A föld más részein is élnek barátfókák, és ezek fennmaradását is veszély fenyegeti. A National Geographic című folyóirat elmondja, hogy a Karib-tenger vidékén, vagyis a Nyugat-indiai-szigetek vizeiben élő barátfóka volt „az első fóka, mellyel Kolumbusz találkozott az Újvilágban. Mivel a barátfókák a part menti helyeket kedvelik, és könnyen kizsákmányolhatóak, hamarosan halomra ölték őket . . . A feljegyzések szerint 1952-ben látták az utolsó barátfókát a Karib-tenger vidékén.”

Lehetséges, hogy a Hawaii-szigetek Nemzeti Vadvédelmi Területén belül található French Frigate Shoals nevű homokzátonyok jelentik a hawaii (laysani) barátfóka utolsó menedékhelyét. A körülbelül 1300 fennmaradt fókát azonban a védelmezésük érdekében tett összes igyekezet ellenére „súlyos gondok nyomorgatják”.

1997 tavasza óta Nyugat-Afrikában, a mauritániai partvidék mentén élő 270 fehérhasú barátfóka mintegy háromnegyedét pusztította el egy járvány. A Science News egyik beszámolója szerint a megvizsgált fókák legtöbbjében „egy olyan morbillivírust találtak, mely a delfineket támadja meg. Ez a vírus hasonlatos ahhoz, amely a kutyáknál a szopornyicát okozza.”

[Képek a 16. oldalon]

A barátfókának sok jellegzetessége van, mely egyedivé teszi, úgymint a gömbölyű feje és nagy orrlyukai

A fókák védelmezésére különböző szervezeteket hoztak létre

[Forrásjelzés]

Panos Dendrinos/HSSPMS

[Képek a 17. oldalon]

A jelek azt mutatják, hogy az Északi-Szporádok barátfóka-populációja, mely éveken keresztül nagy iramban csökkent, most újra növekedni kezd

[Forrásjelzés]

P. Dendrinos/MOm

D. Kanellos/MOm

[Kép a 17. oldalon]

Hawaii barátfóka

[Kép forrásának jelzése a 15. oldalon]

Panos Dendrinos/HSSPMS