Mit kell tudni a krónikus hólyagfalgyulladásról?

A KRÓNIKUS hólyagfalgyulladás orvosi elnevezése interstitialis cystitis. A cystitis, egyszerűen szólva hólyaghurut, a húgyhólyag gyulladásos megbetegedése. A nőknél gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál. A hólyaghurutnak azonban sok fajtája van, és különböző okai lehetnek.

Mik az általános tünetei? Az igen gyakori vizelési inger nehézvizelésnek nevezett kellemetlenséggel párosul, így például a beteg vizeléskor nagyfokú égő érzést tapasztal. De mi az a krónikus hólyagfalgyulladás? Miben különbözik a hólyaghuruttól? *

A betegség egyik szakértője, dr. Susan Keay a következőket mondja: „A krónikus hólyagfalgyulladást nagyon nehéz felismerni, és még nehezebb kezelni.” Majd hozzáteszi, hogy a betegség „több évig tartó szenvedést okozhat. A krónikus hólyagfalgyulladás rendkívül fájdalmas, hosszú ideig tart, és több évtizedre megváltoztathatja a beteg életvezetését.” Sajnos hosszú időn keresztül sok orvos nem ismerte fel ezt a betegséget, és úgy gondolta, hogy a beteg csak képzelődik. Az egyik orvos azonban kijelentette, hogy „gyakran segít a betegnek, ha elhisszük, hogy valóban ilyen tünetei vannak, és megállapítjuk, hogy krónikus hólyagfalgyulladásban szenved”.

Az egyik beszámoló szerint az Egyesült Államokban több mint 700 000 ember szenved krónikus hólyagfalgyulladásban, „amely 50 százalékkal magasabb egy előző beszámolóban szereplő értéknél”. Ma már megállapított tény, hogy több férfi esetében úgy gondolták, a prosztatájával van gond, valójában pedig krónikus hólyagfalgyulladásban szenvedett. Ez a betegség persze közvetett módon sok emberre hatással van, különösen a beteg közeli rokonaira, és másokra, akik a beteggel laknak, akinek szinte állandó fájdalmat kell elviselnie. A betegség nyilvánvalóan csökkenti a beteg munkabírását otthon és a munkahelyen egyaránt. Néhányuknak teljesen abba kell hagyniuk a munkát. A betegség miatt az egyénnek a nemi kapcsolat is nagyon fájdalmas lehet.

Mivel a betegséget ez idáig nem lehet gyógyítani, az orvosok arra törekszenek, hogy csökkentsék a fájdalmas tüneteket. Milyen kezelésekre van lehetőség?

 Enyhülés, de nem gyógyulás

Dr. Grannum R. Sant szerint, aki a Tufts Orvostudományi Egyetem és a New England Orvostudományi Központ munkatársa, az első kezelési mód az olyan, szájon át bevehető gyógyszerek alkalmazása, mint az antihisztaminok, triciklikus antidepresszánsok vagy a pentozán poliszulfát. *

Néhány orvos a hólyag vízzel történő feltöltését javasolja, amelyről az előző cikkben írtunk. Egy ilyen beavatkozás néha több hónapig vagy akár egy évig is enyhítheti a panaszokat. Egy másik módszer az intravesicalis (húgyhólyagon belüli) dimetil-szulfoxid (DMSO) terápia. Ez az eljárás akár két évig is csökkentheti a tüneteket, és az Egyesült Államok Élelmezési és Gyógyszer-ellenőrzési Hivatala már jóváhagyta. Azonban dr. Kenneth Peters urológusnak fenntartásai vannak ezzel a kezeléssel kapcsolatban, mert nagy vérrögöket és egyéb gondokat okozhat.

Dr. Peters kísérleti tanulmányában egy új módszert alkalmazott — BCG-t (Bacillus Calmette—Guérin) juttatott a húgyhólyagba. „A BCG a tuberkulózist okozó baktérium gyengített változata” — írja. Úgy tűnik, az immunrendszer erősítésével éri el hatását. Egy kontrollcsoportos klinikai kísérlet eredménye azt mutatta, hogy a kezelés az esetek 60 százalékában megfigyelhető eredményekhez vezetett. A vizsgálatban részt vevő betegeket több mint két évig megfigyelés alatt tartották. Mi volt a vizsgálat eredménye? Dr. Peters elmondja, hogy azoknak a betegeknek a 90 százaléka, akiknél eredményhez vezetett a kezelés, „továbbra is szemmel láthatóan javult — csökkent a fájdalmuk és a vizelés gyakorisága”.

Néhány beteg panaszait csökkenti az Elmiron (Magyarországon SP 54) nevű gyógyszer. Dr. Raymond Hurm szerint a készítmény „a húgyhólyag belső rétegének regenerálásában segít”. Ez időt vesz igénybe, viszont az egyik beteg elmondta, hogy Elmironnal sokkal könnyebben elviseli a húgyhólyagbetegségét.

Egy másik kísérleti kezelési mód a Cystistat, más néven hialuronsav használata. „Ezt az anyagot közvetlenül a húgyhólyagba juttatják, és úgy gondolják, hogy a hólyag belső falán lévő hibás glükózaminoglikánokat pótolja . . . Az Egyesült Államokban most [1998-ban] kezdődtek el a klinikai vizsgálatok, ám még nincsenek eredmények a kezelés hatékonyságáról.” A kezelést Európában már jóváhagyták, az Egyesült Államokban viszont még nem.

Egy diplomás ápolónő, Beth Getz, aki egyben a krónikus hólyagfalgyulladásban szenvedő betegeket segítő csoport vezetője is, a következőket mondta: „A betegek gyakran vonakodnak megkérdezni az orvosokat az alternatív kezelési módszerekkel kapcsolatban . . . , mert azt gondolják, hogy ebből az derül majd ki, hogy a jelenlegi kezelés, amelyet kapnak, nem megfelelő nekik. Ma a legtöbb urológus, aki krónikus hólyagfalgyulladásban szenvedő beteget kezel, többfajta kezelést alkalmaz, alternatív terápiákat is, egészen addig, ameddig ezek nem kockázatosak.”

A medencetájéki krónikus fájdalom csillapításának egy másik módja a fájdalomklinikák szolgáltatásainak igénybevétele. Itt különböző kezeléseket ajánlanak, például az előző cikkben említett, bőrön keresztüli idegingerlést, vagy olyan kezelést, melynek során leblokkolják az idegeket, akupunktúrát, pszichológiai tanácsadást, vagy olyan terv elkészítését, amely segít a betegnek visszatérni a normális életvezetéshez.

Az Ébredjetek! írója beszélgetett az előbb idézett dr. Petersszel azoknak a betegeknek a nehézségeiről, akiknek naponta 40-50-szer kell vizelniük. Dr. Peters javasolta a keresztcsonti idegeket ingerlő készülék használatát, aminek a segítségével  napjában csak hatszor kell a toalettet látogatni. Az Egyesült Államokban InterStim gyógykezelésnek nevezik ezt az eljárást, és egy kis készüléket ültetnek be a beteg hasfalába. Ez a készülék enyhe elektromos jeleket küld a keresztcsonti idegeknek, amelyek a húgyhólyag működését irányítják.

Úgy tűnik, a sebészeti kezelés a végső terápia, azonban ez sem biztos, hogy sikerhez vezet. „A krónikus hólyagfalgyulladás esetében a húgyhólyag sebészi kezelése változó eredményekkel jár”— állítja dr. Sant. „Sok beteg, akin cystectomiát [húgyhólyag-eltávolítást] végeztek, a műtét után továbbra is állandó ágyék feletti és medencetájéki fájdalomról számol be.” Ezért a szakértők azt javasolják, hogy ne válaszd azonnal a húgyhólyag sebészi eltávolítását, csak akkor vedd alaposan fontolóra, ha már minden egyéb kezelést kipróbáltál.

Milyen reményeink lehetnek a jövőre nézve?

A Maryland állambeli (USA) rockville-i Interstitialis Cystitis Egyesület megállapítja: „Valószínűtlen, hogy a kutatók a krónikus hólyagfalgyulladásban szenvedő minden beteg gyógyítására egyetlen hatékony kezelést fognak találni, az azonban valószínű, hogy egyre több betegnek segítenek majd az új diagnosztikus eljárások, az új kezelési lehetőségek és a kezelések új kombinációi. Ha majd a krónikus hólyagfalgyulladás okát vagy okait világosan megértjük, akkor sokkal közelebb leszünk a hatásos gyógykezelés(ek) felismeréséhez.” Ezt a hírt a krónikus hólyagfalgyulladásban szenvedők milliói fogják nagy örömmel fogadni világszerte!

[Lábjegyzetek]

[Kiemelt rész a 21. oldalon]

Érzelmi támogatás

A szakértők szerint sokat segít a betegség elviselésében, ha a család, a barátok és mások, akik maguk is krónikus hólyagfalgyulladásban szenvednek, érzelmileg segítséget nyújtanak. Jobb eredményeket érnek el azok a betegek, akik tanulmányozzák a rendellenességüket, és érdeklődnek az igénybe vehető kezelések iránt.

[Kiemelt rész a 22. oldalon]

Kerülendő élelmiszerek

Bár az étrend és a krónikus hólyagfalgyulladás közötti kapcsolatra semmilyen orvosi vagy tudományos bizonyíték sincs, sok orvos és beteg észlelt némi kapcsolatot. Dr. Kenneth Peters urológus elmondja, hogy néhány beteg érzékeny bizonyos ételekre, és hogy minden betegnek meg kell állapítania, hogy mely ételek rontanak az állapotán. Azt javasolja, hogy a koffeint és az alkoholt kerüljék. Úgy tűnik, a paradicsom, valamint a citrom- és narancsfélék fogyasztása is ártalmas. Fontos azonban, hogy a beteg étrendje változatos és kiegyensúlyozott legyen. Néhány beteg arról számol be, hogy a rizzsel, burgonyával, tésztával, zöldségekkel és hússal van a legkevesebb gondja. Ha sok vizet fogyaszt a beteg, azzal felhígítja a vizelet savtartalmát, így az kevésbé irritálja a húgyhólyag falát.

A következő kivonatos lista a kerülendő élelmiszereket tartalmazza.

áfonya/lé

alma

ananász

aspartame

avokádó

banán

citromsav

csokoládé

dohány

ecet

érlelt sajtok

földi eper

füstölt vagy pácolt hús

fűszeres ételek

gránátalma

hagyma

heringfélék

joghurt

kalóriadús, ám alacsony tápértékű ételek

kaviár

Lima-bab

lóbab

majonéz

máj

mogyoró- és diófélék

nektarin

nitrátok/nitritek

őszibarack

rebarbara

rozskenyér

salátaöntetek

sárgabarack

sárgadinnye

szaharin

szénsavas italok

szilva

szójaszósz

szőlő

tea

tejföl

tofu

[Forrásjelzés]

Urologic Nursing, April 2000, Volume 20, Number 2