Figyeljük a világot

Ne vedd a szívedre!

Az elmében jelentkező stressz növeli egy második szívroham veszélyét, jegyzi meg a Tufts University Health & Nutrition Letter című hírlevél, ám „arra is egyre több bizonyíték van, hogy az elmének szerepe van a szívbetegség kialakulásában is”. Az utóbbi időben készített tanulmányok azt mutatják, hogy „a könnyen dühbe guruló embereknél csaknem háromszor nagyobb a veszélye annak, hogy szívrohamot kapnak, vagy hogy szívbetegségben hunynak el”, és hogy „az élet viszonylag korai szakaszában megmutatkoznak az ellenséges érzések hatásai”. A stressz károsítja a szívizomzatot, valamint azokat az ereket, melyek táplálják és körbeveszik a szívet. A depresszió több mint 70 százalékkal növelheti a szívinfarktus vagy más szívbetegségek kockázatát. De a környezettől — családtól és barátoktól — jövő nagymértékű támogatás csökkentheti a depresszió hatásait, mondják a kutatók.

Viták a boldoggá avatás körül

2000 szeptemberében II. János Pál pápa boldoggá avatta IX. Piust, aki 1846 és 1878 között volt pápa. A La Croix című katolikus napilapban René Rémond francia történész megemlítette, hogy IX. Pius „olyan döntéseket hozott, melyek döbbenettel töltik el a protestánsokat. Megengedte például olyan halálra ítélt, olasz hazafiak kivégzését, akik megkérdőjelezték államfői hatalmát.” „Európa utolsó egyeduralkodójának” nevezve őt, a Le Monde című újság felhívta a figyelmet ennek a pápakirálynak az intoleranciájára, főleg „a lelkiismereti szabadság, az emberi jogok és a zsidók egyenjogúsága” ellen vívott harcára. Az újság hozzátette, hogy IX. Pius „elítélte a demokráciát, a vallásszabadságot, az egyház különválását az államtól”, csakúgy, mint a „sajtó- és gondolatszabadságot, valamint a gyülekezési jog szabadságát”. IX. Pius volt az, aki 1869-ben megnyitotta az első vatikáni zsinatot, amelyen körvonalazták az arról szóló tantételt, hogy a pápa hitbeli és erkölcsi kérdésekben csalhatatlan.

Az ásás bajnokai

Chilei gazdálkodók életét megnehezíti a degu nevű kicsi, fekete, szőrös rágcsáló, mely 600 méter hosszú üregeket ás a termőtalajrétegben. Nemrégiben gondosan tanulmányozták az általuk készített, rendkívül szerteágazó üregrendszert. Két zoológus, az Esseni Egyetem (Németország) egyik munkatársa, valamint chilei kollégája, teljesen feltárták egy 26 állatból álló kolónia otthonát. Az élelmiszerkamrákban 5000 növényi gumót találtak, melyeket az állatok a száraz időszakra tartogattak. Az üregrendszerben voltak fűvel és nejlonzacskókkal kibélelt fészekrakó kamrák is. Ám akármennyire aranyosak és lenyűgözőek is ezek a pici fekete jószágok tekintélyes metszőfogaikkal, a gazdálkodók csak nyűgnek tekintik őket. A szarvasmarhák gyakran törött lábbal végzik, amikor rálépnek egy üregre, és az beszakad.

Gyermekláncfű — A bámulatos gyom

A gyermekláncfüvet „a golfpályák rendben tartói és a finnyás pázsittulajdonosok mindenütt első számú közellenségnek titulálják”, és azt mondják, hogy „ettől a gyomtól képtelenség megszabadulni” — jelenti ki a mexikóvárosi The News című újság. Ám a gyermekláncfű „a világ egyik legegészségesebb növénye”, s mint ilyen, nagymértékben hozzájárulhat az egészségünkhöz, és az étrendünk fontos kiegészítője lehet. Mivel a gyermekláncfű A-vitaminban és káliumban gazdag, táplálóbb a brokkolinál vagy a parajnál. Minden része felhasználható. A fiatal levelekből saláta készíthető, illetve csaknem minden olyan ételbe bele lehet tenni a leveleket, amelybe parajt szoktak tenni. A szárított, pörkölt gyökerekből kávészerű ital készíthető, a virágokból pedig bor. A gyermekláncfű már ősidők óta májerősítőként, májtisztítóként, vértisztítóként és vérképzőként, valamint enyhe vízhajtóként használatos. A gyermekláncfű „a hat legnépszerűbb gyógynövény közé tartozik a kínaiak gyógyszeres ládikájában” — jelenti ki a The News. Ráadásul azok, akiknek van pázsitjuk, vagy ki tudnak menni egy rétre, ingyen juthatnak hozzá a gyermekláncfűhöz.

Olvadás az Andokban

Az elmúlt 67 évben a perui Andok néhány gleccsere 850-1500 méterrel húzódott vissza, jelenti a limai El Comercio című újság. Antoine Erout francia gleccserkutató tanulmányai szerint kicsivel több mint 20 év alatt a megolvadt jég 70-nél is több új tavat hozott létre — ezek közül sok valószínűleg ki fog áradni, és át fogja törni természetes gátjait. A gleccserjég és -hó elvesztése azt jelenti, hogy csökken a gazdaságokban, öntözőrendszerekben  és vízerőművekben felhasználható friss víz mennyisége. Ezenkívül ezek a vízkészletek az ivóvíz legfontosabb forrásainak számítanak három latin-amerikai ország fővárosában: Limában (Peru), Quitóban (Ecuador) és La Pazban (Bolívia). „El tudják képzelni, mi történne, ha ezek a hó- és jégrétegek eltűnnének?” — teszi fel a kérdést az El Comercio. Erout arra enged következtetni, hogy ennek a gondnak a fő okai az El Niño-jelenséggel összefüggő éghajlati változásokban keresendők.

A gazdagság átka

„Az Egyesült Államokban és Kanadában a milliomosok száma 2,5 millióra nőtt. Ez csaknem 40 százalékos növekedést jelent 1997 óta” — írja a kanadai National Post című újság. Az újság azt is megjegyezte, hogy a technikailag fejlett világ sok fiatalt nagyon gazdaggá tesz. Dr. Stephen Goldbart pszichológus szerint azonban néhányan nem tudnak mihez kezdeni a hirtelen gazdagsággal. „Tönkreteheti az életüket, szétszakíthatja a családjukat, és az önpusztító viselkedés ösvényére vezetheti őket. A pénz nem mindig hoz békét és kielégülést” — mondja Goldbart. Néhány pszichológus szerint a technikailag fejlett világ „egy új betegséget hozott létre, a hirtelen gazdagság szindrómát”, mely súlyos depresszióban, pánikrohamokban és alvászavarban mutatkozik meg. Ahogy a National Post utalt rá, „néhány újonnan meggazdagodott személy bűnösnek érzi magát, hogy olyan sok pénze van, és az a gondolat gyötri, hogy nem jogosult erre a pénzre, illetve hogy nem érdemli meg”. Másokat szinte őrültbe kerget az attól való félelem, hogy ki fogják használni őket. Dr. Goldbart azt javasolja, hogy a boldogtalan gazdag emberek ne csak pénzt adományozzanak jótékony célokra, hanem vegyenek részt a közösségi életben is.

Antibiotikumok nyakra-főre

„Süket fülekre találnak az egészségügyi szakemberek ismételt figyelmeztetései az antibiotikumok túlzásba vitt szedésével kapcsolatban — jegyzi meg a New Scientist című magazin. — Kilenc USA-beli államban 10 000 személyt vontak be egy felmérésbe. Kiderült, hogy az emberek 32 százaléka még mindig azt hiszi, hogy antibiotikumokkal gyógyítható a nátha, 27 százaléka gondolja azt, hogy ha náthájára antibiotikumokat szed, megelőzi a súlyosabb betegségeket, és 48 százaléka várja el, hogy antibiotikumokat írjanak fel neki, amikor a nátha tüneteivel felkeresi az orvost.” Ám az antibiotikumok hatástalanok az olyan vírusfertőzésekkel szemben, mint a nátha, mivel csak a baktériumfertőzések kezelésére alkalmasak. Azt mondják, hogy az antibiotikumok túlzásba vitt használata az egyik fő oka annak, hogy gyógyszereknek ellenálló betegségek alakulnak ki. (Lásd az Ébredjetek! 1998. december 22-i számának a 28. oldalát.) Az Oxfordi Egyetem egyik munkatársa, Brian Spratt ezt mondja: „Jobb módszert kell találnunk, hogy az emberek megértsék, mit is akarunk mondani.”

Csoda egy bogár!

„Az újonnan összeállított Handbook of Insects [Rovarok kézikönyve] című könyvben az első fényképek egyikét tették közzé egy ritka és nehezen megfigyelhető »jégbogárról«, mely a Sziklás-hegység és Oroszország néhány részének a lakója” — számol be a londoni The Sunday Telegraph című újság. A fonalfarkú gleccsersáska nagy magasságokban is életben marad, elpusztult állatokkal, illetve rovarok levegőben kavargó darabkáival táplálkozva. A bogár világosbarna és sárga színű. Hosszú csápjai vannak, de nincsenek szárnyai. Fiatal példányai némileg hasonlítanak egy kifejletlen fülbemászóra. Ez a 3 centiméter hosszú bogár a rovaroknak egy olyan rendjébe tartozik, melyet nem egészen száz évvel ezelőtt fedeztek fel. „Annyira jól alkalmazkodott fagyos környezetéhez, hogy elpusztul a melegtől, ha az ember a tenyerébe veszi” — magyarázza az újság. Dr. George McGavin, az Oxfordi Egyetem Természetrajzi Múzeumának a munkatársa, aki egyben a kézikönyv szerzője, megjegyzi, hogy mind ez idáig a világ rovarainak alig egyötödét azonosították.

Miért van koffein az üdítőitalokban?

„Ha a koffein nem javít az üdítőitalok ízén, akkor miért van mégis bennük? — teszi fel a kérdést a New Scientist. — A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem kutatói azt vették észre, hogy 25 felnőtt kólafogyasztóból csupán 2-en voltak képesek különbséget tenni a koffeintartalmú és a koffeinmentes fajták között.” Mégis az amerikaiak által 1998-ban elfogyasztott 15 milliárd dobozos szénsavas üdítőitalnak a 70 százaléka volt koffeintartalmú. Egy korábbi kísérlet során Roland Griffiths pszichofarmakológus és munkatársai „bizonyítékokat találtak rá, hogy elvonási tünetek jelentkeznek azoknál a gyermekeknél, akiktől megvonják a napi koffeines üdítőital-adagjukat”. Griffiths ezt állítja: „Enyhe függőséget kialakító szert adnak az italokhoz. Bizonyára ez az oka annak, hogy az emberek sokkal több koffeintartalmú szénsavas italt isznak, mint koffeinmentest.”