Nap — A mi különleges csillagunk

AMINT ezt a cikket olvasod, a Nap már vagy fent van az égen, vagy tudod, hogy előbb vagy utóbb felkel. De fontos ez? Nos igen, mivel a Nap sugárzása nélkül az a több billió élőlény, mely a Földön él, nem lenne itt. És ebbe te is beletartozol. Eltűnne a változatos élővilág, melyet több millió faj alkot, az egysejtű baktériumoktól kezdve a hatalmas cetekig.

Az igaz, hogy a Nap által kisugárzott energiamennyiségnek csupán körülbelül félmilliárdnyi része éri el bolygónkat, de még ez a néhány „morzsa” is, mely a szoláris „asztalról” lehullik, elegendő ahhoz, hogy gondozza és fenntartsa az életet a Földön. Sőt mi több, ha ezt a csekély mennyiségű energiát, mely eljut hozzánk, hatékonyan ki lehetne aknázni, akkor könnyedén kielégítené modern társadalmunk energiaszükségletét, és még tartalékba is maradna.

A legtöbb csillagászattal foglalkozó könyv azt állítja, hogy a Nap egy átlagos csillag, „egy meglehetősen közönséges égitest”. De csakugyan egy „közönséges égitest” lenne a Nap minden tekintetben? Guillermo Gonzalez, a seattle-i Washington Egyetem csillagásza szerint a Napunk egy különleges égitest. Mennyiben érinti ez a más bolygókon lévő élet utáni kutatást? Gonzalez így válaszol: „Az emberek nem is gondolnák, hogy mennyire kevés csillag létezik, mely képes az intelligens élet fenntartására.” Majd hozzáteszi: „Ha a csillagászok nem csak a Naphoz hasonlóan különleges csillagokra korlátozzák a kutatásaikat, idejük nagy része kárba vész.”

Többek között milyen sajátosságai teszik alkalmassá a Napot az élet fenntartására? A különböző részletek megvizsgálásakor ne felejtsük el, hogy a világegyetem fizikájával kapcsolatos állítások közül sok csupán elméleteken alapszik.

Lebilincselő részletek a Napról

● Magányos csillag: A csillagászok becslései szerint a Nap szomszédságában található csillagok 85 százaléka kettő vagy több csillagból álló csoportokban helyezkedik el, melyek egymás körül keringenek. Ezeket a csillagokat gravitációs erők tartják össze.

 A Nap azonban egy magányos vagy magában álló csillag. „A Napnak mint magányos csillagnak az esete igen rendkívülinek tűnik” — írja Kenneth J. H. Phillips csillagász a Guide to the Sun című könyvében. A Nap magányos helyzete stabilabb keringési pályát biztosít a Föld számára, ami pedig Gonzalez szerint olyan körülményeket teremt, melyek hozzájárulnak az élethez a bolygón.

● Nagy tömegű csillag: A Napnak egy másik, ezzel összefüggő sajátossága, melyet Gonzalez megemlít, az, hogy „a közelében lévő csillagoknak abba a 10 százalékába tartozik, melyek a legnehezebbek” — számol be a New Scientist című folyóirat. Phillips megjegyzi: „A Nap tömege a Naprendszer tömegének a 99,87 százalékát teszi ki, és ennek eredményeként gravitációs ereje a Naprendszerben található összes égitest mozgását irányítja.”

Ez a tulajdonsága lehetővé teszi, hogy a viszonylag nagy távolság — 150 millió kilométer — ellenére a Föld ne távolodjon a Naptól. Az aránylag nagy távolság pedig nem engedi, hogy a Föld megperzselődjön.

● Nehézelemek: Gonzalez megjegyzi, hogy a Nap 50 százalékkal több nehézelemet — szenet, nitrogént, oxigént, magnéziumot, szilíciumot és vasat — tartalmaz, mint a vele egykorú és hozzá hasonló csillagok. Ebben a tekintetben kitűnik a többi, hozzá hasonló csillag közül. „A Napban a nehézelem-gyakoriság nagyon alacsony, de vannak csillagok . . . , melyekben még ennél is alacsonyabb” — mondja Phillips. Tulajdonképpen azok a csillagok, melyeknél a nehézelemek gyakorisága megegyezik a Napéval, a csillagok egy sajátos csoportjához tartoznak. Ezek az I. populációs csillagok.

Hogyan hozható ez kapcsolatba a Földön lévő élettel? Nos, a nehézelemek nélkülözhetetlenek az élethez, viszont ritkán fordulnak elő. A világegyetemnek kevesebb mint 1 százalékát teszik ki. Földünket azonban majdnem teljes egészében a nehezebb elemek alkotják. Miért? A csillagászok rámutatnak, hogy azért,  mert olyan rendkívüli csillag körül kering, mint a Nap.

● Kevésbé elliptikus pálya: Még egy előnye van annak, hogy a Nap az I. populációba tartozik. „Az I. populáció csillagai általában majdnem kör alakú pályán keringenek közel a galaxis közepéhez vagy centrumához” — írja a Guide to the Sun című könyv. A Napnak kevésbé elliptikus a pályája, mint a vele egykorú és hozzá hasonló csillagoknak. Miért befolyásolná ez a földi életet? Mert a Nap csaknem kör alakú pályája nem engedi, hogy a csillag közel kerüljön a galaxis belső részéhez, ahol gyakoriak a szupernóvák (csillagrobbanások).

● A fényesség ingadozása: Ebben rejlik Naprendszerünk csillagának egy másik érdekessége. Hasonló csillagokkal összehasonlítva a Nap fényességében jóval kevesebb ingadozás figyelhető meg. Más szóval a luminozitása, vagyis fényessége egyenletesebb és állandóbb.

Ez a viszonylag egyenletes fénykibocsátás elengedhetetlen a földi élethez. „Maga az a tény, hogy jelen vagyunk a bolygón — mondja Karl Hufbauer tudománytörténész —, bizonyítja, hogy a Nap fényessége környezetünk egyik stabilabb összetevője.”

● A pálya hajlásszöge: A Nap keringési pályája csupán kismértékben hajlik a Tejútrendszer síkjához, ami azt jelenti, hogy a Nap pályasíkja és a galaxisunk pályasíkja által bezárt hajlásszög nagyon kicsi. Hogyan járul ez hozzá a kedvező feltételekhez, melyek lehetővé teszik az életet a Földön?

Jóval a Naprendszerünk határain túl található a minket körülvevő Oort-felhő *, egy körkörös alakban elhelyezkedő üstököszóna. Ha a Nap pályasíkja kicsit nagyobb szögben hajlana a galaxis pályasíkjához, a Nap egyszerre csak keresztezné a galaxis síkját, és megbolygatná az Oort-felhőt. Mit eredményezne ez? A csillagászok rámutatnak, hogy a Földet üstökösök zápora árasztaná el, ami katasztrofális lenne.

Miről árulkodnak a napfogyatkozások?

Naprendszerünknek legalább 60 holdja van. Ezek a csillagrendszer kilenc bolygója közül hét körül keringenek. Úgy tűnik azonban, hogy a Naprendszeren belül csak a mi bolygónkról  lehet gyönyörködni a teljes napfogyatkozásban. Miért van ez így?

Akkor beszélünk napfogyatkozásról, amikor a Hold a Nap és a Föld közé kerül. Ahhoz, hogy pontosan fedjék egymást, a Nap és a Hold látszólagos méretének nagyjából meg kell egyeznie. Akkor a Hold majdnem teljesen takarja a Napot. Nos, pontosan erről van szó! Noha a Nap átmérője 400-szor nagyobb a Hold átmérőjénél, majdnem 400-szor távolabb is van a Földtől, mint a Hold.

Ám a Földnek a Naptól való távolsága — és így a Nap látszólagos mérete is — nem csupán a teljes napfogyatkozás egyik feltétele, hanem ahhoz is elengedhetetlen, hogy létezzen élet a Földön. „Ha egy kicsit közelebb lennénk a Naphoz, vagy egy kicsit távolabb lennénk tőle, akkor a Földön vagy túl nagy forróság, vagy dermesztő hideg uralkodna, és így a bolygó lakhatatlan lenne” — mondja Gonzalez.

De ez még nem minden. Szokatlanul nagy Holdunk elősegíti az életet a földön, mivel gravitációs vonzereje megakadályozza, hogy a Föld túl nagy mértékben billegjen a tengelyén. Az ilyen mozgás erőteljes és katasztrofális következményekkel járó éghajlatváltozásokat eredményezne. Tehát ahhoz, hogy létezzen élet a Földön, a Nap és a Föld közötti megfelelő távolság, valamint a megfelelő nagyságú Hold hajszálpontos kombinációja szükséges — és mindez a Nap egyéb tulajdonságain kívül. Mekkora esélye van annak, hogy mindez csak a véletlen műve?

Csupán a véletlen műve?

Tegyük fel, hogy elviszed az autódat egy szakképzett és gyakorlott autószerelőhöz, hogy beállítsa a motort. Gondosan elvégzi a munkát, és mindent rendben találsz. Mit gondolsz, mit szólna, ha te később úgy érvelnél, hogy a motor pontos beállítása csupán a véletlen műve vagy egyszerűen a vakszerencse eredménye volt?

Ugyanezt a kérdést tehetjük fel a mi különleges csillagunkkal, a Nappal kapcsolatban is. Néhány tudós azt szeretné elhitetni velünk, hogy a Nap felépítése, keringési pályája, a Földtől való távolsága és minden egyéb tulajdonsága csupán csak egy szerencsés véletlen műve. Nos, ésszerűen hangzik ez? Vajon logikus következtetésre vall?

Ahogyan egy kiválóan beállított gépjármű felfedi az autószerelő szakképzettségét és gyakorlottságát, ugyanúgy a Nap is — a többi égitesttel együtt — árulkodik valamiről. Napunk rendkívüli tulajdonságai, melyek lehetővé teszik az életet a Földön, azt az egyértelmű üzenetet közvetítik, hogy ez a csillag egy intelligens és hatalmas Tervező és Teremtő keze munkája. Pál apostol ezekkel a szavakkal írt róla: „az ő láthatatlan tulajdonságai világosan látszanak a világ teremtésétől fogva, mivel az alkotott dolgokból érzékelhetők, igen, az ő örök hatalma és istensége” (Róma 1:20).

[Lábjegyzet]

[Oldalidézet a 17. oldalon]

A Nap által kisugárzott energiamennyiségnek csupán körülbelül félmilliárdnyi része éri el bolygónkat

[Kép a 16. oldalon]

Az ehhez hasonló napkitörések nem veszélyeztetik az életet a Földön

[Forrásjelzés]

A 2., 15. és a 16. oldalon: NASA photo

[Kép a 17. oldalon]

Csupán a véletlen műve? A Nap és a Hold látszólagos méretbeli hasonlósága eredményezi a gyönyörű napfogyatkozásokat

[Kép a 18. oldalon]

Ha a Nap keringési pályája megváltozna, a Földet üstökösök zápora áraszthatná el, ami katasztrofális lenne