„Duzzadó városok”
„Duzzadó városok”
„Az emberiség soraiban soha azelőtt nem volt még ekkora a jövés-menés. A legtöbben, akik egy jobb életet keresve elhagyják az otthonukat, a városba igyekeznek.”
EZEKET mondta a Foreign Affairs című kiadvány a „Duzzadó városok fejlődő világunkban” című cikk bevezetőjében. E szerint a cikk szerint sok embert „a fényűzés csábít a városokba. Másokat a politikai és gazdasági felfordulás, a népesedésből adódó feszültségek és az ökológiai összeomlás kényszerít a vidékről való elköltözésre.”
Milyen gyorsan növekednek a városok tulajdonképpen? Néhányan úgy becsülik, hogy az emberek hetente több mint egymillióan, ijesztő mértékben özönlenek be a városokba! A fejlődő országokban jelenleg több mint 200 városnak haladja meg a népessége az egymilliós szintet. Mintegy 20 város pedig elérte a 10 milliós szintet! És úgy tűnik, a növekedés nem fog megállni. Vegyük például a nigériai Lagos esetét. A Worldwatch Institute által készített egyik beszámoló szerint „elképzelhető, hogy 2015-re Lagos közel 25 millió embernek ad majd otthont, és ezzel a harmadik legnagyobb város lesz a világon, míg most a tizenharmadik”.
Sok szakértő véli úgy, hogy ez nem jó jel a jövőre nézve. Federico Mayor, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének korábbi főigazgatója arra figyelmeztet, hogy 2035-re „hárommilliárddal több ember fog élni a ma létező városi településeken”. Hogy gondoskodni lehessen erről az óriási népességről, „ezer hárommillió lakosú várost kell majd építenünk az elkövetkező negyven évben, vagyis évente huszonötöt”.
Azt is mondják a szakértők, hogy a gyorsan növekvő városi lakosság megsemmisítő hatással van a városokra szerte a világon. És ez alól a jómódú, fejlett ipari világ sem kivétel. Milyen nehézségekkel néznek szembe a városok valójában, és milyen hatással lehet ez ránk? Van kilátás valamiféle megoldásra? A következő cikkek behatóan vizsgálják ezeket a kritikus kérdéseket.