Figyeljük a világot

Új könyvtár könyvek nélkül

A neves alexandriai könyvtárban, „mely arról híres, hogy a Krisztus idejében létező összes tudás tárháza volt . . . Kr. e. 47-ben egy tűz nagy pusztítást végzett, majd végül a könyvtár Kr. u. a VII. században végleg eltűnt” — jegyzi meg a The Wall Street Journal. Egyiptom — más arab országok és az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének a segítségével — egy új könyvtárat hozott létre Alexandriában, melyről azt reméli, hogy még a régit is felülmúlja majd. „Az első négy szint a földfelszín alatt helyezkedik el. A tükörszerű medencével körülvett könyvtár 17 lifttel van felszerelve, öntisztító ablakai vannak, és olyan korszerű biztonsági rendszerrel védik, amely kiolt egy tüzet anélkül, hogy akár egy csöpp víz is kerülne a ritka iratokra.” Az újság azonban így folytatja: „A könyvtárból csupán a legfontosabbak hiányoznak: a könyvek.” Hozzáteszi még, hogy miután dollármilliókat és éveket öltek az építkezésbe, „az új könyvtár költségvetése olyan kis összeget tud biztosítani maguknak a könyveknek a beszerzésére, hogy a könyvtár igazgatójának . . . , Mohszen Zahrannak kéregetnie kell, hogy könyveket szerezzen be, méghozzá olyanokat, melyeknek egyetlen értékük abban rejlik, hogy ingyen vannak”. Nem keresnek könyvtárvezetőt, mivel, ahogyan Zahran úr mondta, „nincs miből fizetést adni neki”. Az új könyvtárban nyolcmillió könyv fér el.

Fantomfájdalom

„Azok, akik elvesztették valamelyik végtagjukat, gyakran krónikus fájdalommal küszködnek, melyet úgy érzékelnek, mintha a hiányzó végtagból származna, illetve érzékelik a hiányzó tagot, amikor valaki az arcukhoz ér — jelenti a New Scientist című folyóirat. — Amikor az agykéreg egy része többé nem fogadja a külvilágból jövő információkat, amputáció vagy a gerincvelő sérülése miatt, a szomszédos idegek beavatkoznak, lényegében átveszik az elhalt terület funkcióját.” Majd hozzáteszi: „Ez gyakran azzal jár, hogy az ember érzékeli a hiányzó végtagot, vagy állandó fájdalmak gyötrik.”

Rossz lehelet — rossz esélyek

„Nem túlzás azt állítani, hogy [a rossz lehelet] sok karriert tönkretesz” — olvashatjuk Ana Cristina Kolbe fogorvosnő kijelentését a brazíliai Exame című üzleti folyóiratban. „Szélsőséges esetekben az ember az egyik munkahelyét veszti el a másik után anélkül, hogy valaha is értené, valójában miért történik ez vele” — teszi hozzá Leandro Cerdeira, egy úgynevezett fejvadász (vezető beosztású munkatársak felkutatására szakosodott személy). Egy vizsgálatban, melyet két nagy brazil városban végeztek, a résztvevők 40 százalékának volt rossz a lehelete. A kiváltó ok legtöbbször a stressz és a rostos ételekben szegény táplálkozás volt. Dr. Kolbe azt javasolja a tünetek enyhítésére, hogy az érintettek vegyenek ki néhány nap szabadságot, és egyenek több zöldséget. Ha a helyzet nem várhat, rövid távú megoldásként azok a dolgozók, akik rossz lehelettel küszködnek, gyenge hidrogén-peroxidos vízzel gargarizálhatnak.

Növekvő kétségbeesés

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik jelentése, melyben 105 országról számol be, feltárja, hogy a jelentésben szereplő országokban 1950 és 1995 között átlagosan 60 százalékkal nőtt az öngyilkosságok száma. Ezt a beszámolót a francia Le Monde című újságban olvashatjuk. Dr. José-Maria Bertolote, a WHO elmegyógyászattal foglalkozó részlegének koordinátora úgy becsülte, hogy 2000-ben egymillióan követnek el öngyilkosságot, 10-20 millióan pedig megkísérlik azt. A valódi értékek azonban sokkal magasabbak lehetnek. A jelentés szerint az öngyilkosságok több ember életét követelik évente, mint a világ fegyveres összetűzései együttvéve. A 15 és 35 év közöttieknél az öngyilkosság „a három legfőbb halálok közül az egyik” — mondja dr. Bertolote.

A nemi erőszak áldozatai a Dél-afrikai Köztársaságban

„Évente 1 millió nemi erőszakot követnek el a Dél-afrikai Köztársaságban” — tudósít a World Press Review című folyóirat. Ez azt jelenti, hogy úgy félpercenként megerőszakolnak valakit. A cikk megjegyzi, hogy „világviszonylatban a Dél-afrikai Köztársaságban követik el a legtöbb olyan nemi erőszakot, mely gyilkossággal végződik”. Ez a szám tizenkétszerese azon hasonló bűncselekmények számának, melyeket a listán soron következő Egyesült Államokban követnek el, jóllehet a Dél-afrikai Köztársaság lakosságának száma mindössze 40 millió. A tudósítás hozzáteszi: „Máshol talán  megerőszakolnak, kirabolnak vagy megölnek. De Dél-Afrikában mielőtt megölnének, megerőszakolnak. Ennek okát majdnem teljes egészében kimeríti az az egyszerű érv, hogy éppen kéznél voltál. A nemi erőszak csaknem szükséges velejárója az egyéb bűncselekményeknek.” Ezenkívül „a nemi erőszak részét képezi az új bandatagok avatási ceremóniájának”, akik azután megölik az áldozataikat. A cikk kifejti, hogy ehhez többek között az járul hozzá, hogy rengeteg a gyermekkori megbecstelenítés, valamint az, hogy az életet általában nem tartják sokra. Továbbá egy 1998-ban Johannesburgban készített felmérés „feltárta, hogy a fiatalemberek úgy gondolják, a nők igenis élvezik, amikor megerőszakolják őket, csak nem akarják kimutatni. Úgy gondolkodnak, hogy ha elmennek egy lánnyal valahová, akkor jogukban áll kikövetelni a szexuális kapcsolatot” — írja a cikk.

Vér nélküli sebészet Afrikában

„Az AIDS-es esetek vészesen magas száma miatt a Dél-afrikai Köztársaságban az egyik vezető magánkórházlánc úgy döntött, hogy áttér a »vér nélküli kezelés és sebészet« módszereinek az alkalmazására” — jelenti a The Mercury, az ország egyik napilapja. „Célunk az, hogy az orvosokat arra ösztönözzük, hogy a különböző kezeléseket és sebészeti beavatkozásokat donorvér nélkül hajtsák végre a betegeken” — mondta dr. Efraim Kramer, a programot vezető orvos. Noha a Dél-afrikai Köztársaságban legalább 800 orvos alkalmazza egyénileg a vér nélküli kezelést és sebészetet, most először döntött úgy egy kórházi lánc, hogy egy országos szinten működő programot vezet be. Dr. Kramer azt mondta, hogy az orvosok „hihetetlenül kedvezően” fogadták a programot. A The Mercury megjegyzi: „Hatékony módszerek lettek kifejlesztve a vér nélküli kezelésre többnyire az olyan vallási közösségek igényeire való tekintettel, mint Jehova Tanúi, akik visszautasítják a donorvér alkalmazását.”

A természet C-vitamin-kapszulái

Az acerola, vagy más nevén barbadosicseresznye átmérője mindössze két centiméter körül van, ez a kesernyés gyümölcs mégis 50-szer annyi C-vitamint tartalmaz, mint a narancs, és 100-szor annyit, mint a citrom. A tarapotói (Peru) San Martín Állami Egyetem által összeállított tanulmányokból kiderül, hogy míg 100 grammnyi citromnak — méghozzá a legsavanyúbb fajtájának — a húsában 44 milligramm aszkorbinsav, azaz C-vitamin található, addig ugyanennyi barbadosicseresznye 4600 milligrammot tartalmaz. A természet csupán négy ilyen „gyümölcskapszulája” kielégíti egy felnőtt napi C-vitamin-szükségletét. Az El Comercio című újság szerint különböző lépéseket tesznek, hogy megnézzék, lehet-e a barbadosicseresznyét — ami amúgy „könnyen tönkremegy” — kereskedelmi céllal termeszteni a kokacserje helyettesítésére.

Rossz tanács

„A média és a manapság népszerű pszichológia gyakorlói azt hangoztatják, hogy hatásos, ha szabadjára engedjük” a haragot — írja a Psychology Today című folyóirat. „De ennek a tanácsnak a megfogadásából több kár, mint előny származik.” Az Iowa Állami Egyetem pszichológusa, Brad Bushman szerint „a harag kitöltése fokozza az agresszivitást”. A vizsgálatban részt vevő személyek közül azok, akik egy homokzsák püfölésével „adták ki magukból indulataikat”, kétszer annyi agressziót és kegyetlenséget mutattak, mint azok, akik nem folyamodtak ehhez. Még „azok a vizsgálati alanyok is, akik a homokzsák ütlegelése előtt elolvastak egy cikket a katarzis előnyeiről, sokkal nagyobb vágyat éreztek a bokszolásra, mint mások” — mondja a cikk. „Ahelyett, hogy csak csitítgatnánk magunkat, parancsoljunk álljt minden indulatunknak — mondja Bushman. — Számoljunk el tízig, vagy ha kell, akár százig, és a harag el fog múlni.”

Rekordméretű ózonlyuk

A NASA ózonmegfigyelő műholdja 2000 szeptemberében olyan nagy ózonlyukat mért a Déli-sarkvidék fölött, amekkorára eddig még nem volt példa. Erről számol be az argentínai Buenos Aires-i napilap, a Clarín. A lyuk egy körülbelül 28 millió négyzetkilométer nagyságú terület fölött mutatkozott, ami egymillió négyzetkilométerrel nagyobb az előzőleg mért rekordnál. A lyuk hatalmas mérete megdöbbentette a tudósokat. A NASA egyik munkatársa, dr. Michael Kurylo kijelentette, hogy ezek a megfigyelések „fokozzák a földünk ózonrétegének a sebezhetősége miatti aggodalmakat”. Argentína Nemzeti Űrkutatási Bizottságának a fizikusa, Rubén Piacentini megjegyezte, hogy noha a lyuk jelenleg a lakatlan Déli-sarkvidék fölött terül el, „megeshet, hogy [Argentína] délen fekvő részei fölé kerül”. Az újság rámutat, hogy az ózon csökkenti azt a pusztító hatást, melyet a Nap ultraibolya-sugárzása okozhatna, s ezáltal olyan, mint egy védőburok.