A Biblia nézőpontja

Vajon az álmok Istentől származó üzenetek?

ELIAS HOWE feltalálónak állítólag álmában jött az ötlet, hogy miként nézzen ki a varrógép. A zeneszerző Mozart azt mondta, hogy sok zenedarabjának a témája álmában született meg. Friedrich August Kekulé von Stradonitz kémikus ehhez hasonlóan azt állította, hogy álmában jött rá a benzolmolekula szerkezetére. Egyáltalán nem egyedülálló esetekről van szó. A történelem során sok kultúrában tulajdonítottak az álmoknak természetfölötti jelentőséget. Némelyik kultúrában azt hiszik, hogy az álmunk és az ébrenlétünk világa egyaránt valós.

A Biblia számos beszámolót tartalmaz, melyekben az álmokról úgy beszélnek, mint az információk fontos forrásáról — az Istennel való kommunikáció egyik formájáról (Bírák 7:13, 14; 1Királyok 3:5). Isten például álmokat felhasználva kommunikált Ábrahámmal, Jákobbal és Józseffel (1Mózes 28:10–19; 31:10–13; 37:5–11). Nabukodonozor babiloni király prófétai álmokat kapott Istentől (Dániel 2:1, 28–45). Vajon jó okkal hihetünk abban, hogy néhány álom még napjainkban is Istentől származó üzenet?

Istentől származó álmok

A Bibliában az Istentől ihletett álmoknak mindig különleges céljuk volt. Igaz, olykor az álmodó nem értette meg azonnal az álom jelentését. Sok esetben azonban maga a ’titkok feltárója’ gondoskodott magyarázatról, hogy ne legyen kétséges az álom jelentése (Dániel 2:28, 29, Újfordítású revideált Biblia; Ámosz 3:7). Az Istentől származó álmok nem homályosan logikátlanok, mint gyakran a rendes álmok.

Az álmokat olykor arra használta Isten, hogy megvédjen olyan személyeket a veszélytől, akiknek kulcsszerepük volt a szándéka megvalósításában. Azok, akik ilyen álmot kaptak, nem szükségszerűen voltak Isten szolgái. Az asztrológusok például, akik meglátogatták a kisgyermek Jézust, nem tértek vissza a vérengző Heródeshez, ahogy ő parancsolta. Miért nem? Mivel figyelmeztetést kaptak álomban  (Máté 2:7–12). Ez elegendő időt hagyott Jézus nevelőapjának, Józsefnek, hogy Egyiptomba meneküljön a családjával, arra az utasításra reagálva, amelyet ő is álomban kapott. Ez mentette meg a gyermek Jézus életét (Máté 2:13–15).

Évszázadokkal korábban egy egyiptomi fáraó az álmaiban hét egészséges gabonafejet és hét kövér tehenet, valamint hét satnya gabonafejet és hét sovány tehenet látott. József isteni segítséggel helyesen magyarázta meg az álmokat: Egyiptom hét évig bőségnek fog örvendeni, amit hét év éhezés követ majd. Az, hogy ezt előre tudták, lehetővé tette az egyiptomiaknak, hogy felkészüljenek, és élelmiszereket tartalékoljanak. Ennek nagy szerepe volt abban, hogy Ábrahám leszármazottai életben maradtak, és Egyiptomba kerültek (Mózes első könyve 41. fejezet, valamint 45:5–8).

A babiloni Nabukodonozor királynak is volt egy álma. Az álom jövendölés volt jövőbeli világhatalmak felemelkedéséről és bukásáról, olyanokéról, amelyek közvetlen hatással lesznek majd Isten népére (Dániel 2:31–43). Később volt még egy álma, mely megjósolta, hogy elmebaj fogja sújtani, azután pedig fel fog épülni. Ennek a prófétai álomnak volt egy nagyobb beteljesedése, mely pontosan rámutatott a messiási Királyság megalakulására. Ez által a Királyság által fogja Isten megvalósítani az akaratát (Dániel 4:10–37).

Mit mondhatunk napjainkról?

Igen, Isten csakugyan kommunikált álmok által néhány emberrel. De a Bibliából kitűnik, hogy ezek ritka alkalmak voltak. Az álmok sohasem voltak Isten fő gondolatközlési csatornái. Istennek jó néhány hűséges szolgája sosem kapott Istentől álomban üzeneteket. Azt, ahogyan Isten az álmokat használja az emberekkel való kommunikációban, ahhoz lehet hasonlítani, hogy szétválasztotta a Vörös-tengert. Tudjuk, hogy egyszer megtette ezt, de bizonyára nem ez a megszokott módja annak, ahogy a népével bánik (2Mózes 14:21).

Pál apostol elismerte, hogy napjaiban Isten szelleme sokféleképpen működött a szolgáin, és ezek igen rendkívüli módok voltak. Ezt mondta: „Az egyiknek például bölcsesség beszéde adatik a szellem által, a másiknak ismeret beszéde ugyanazon szellem szerint, másvalakinek hit ugyanazon szellem által, másvalakinek gyógyítások ajándékai az által az e g y szellem által, megint másnak hatalmas cselekedetek munkálkodásai, másvalakinek prófétálás, másvalakinek ihletett kijelentések tisztán látása, másvalakinek különböző nyelvek, másvalakinek pedig nyelvek értelmezése” (1Korintus 12:8–10). Noha az Istentől ihletett álmok nincsenek kifejezetten megemlítve, nyilvánvalóan számos keresztény kapott ilyen álmokat mint a szellem egyik ajándékát a Jóel 2:28 beteljesedéseként (Cselekedetek 16:9, 10).

Ám az apostol ezt mondta ezekről a különleges ajándékokról: „legyenek akár prófétálás ajándékai, el lesznek távolítva; legyenek akár nyelvek, meg fognak szűnni; legyen akár ismeret, el lesz távolítva” (1Korintus 13:8). Kétségkívül az ’eltávolított’ ajándékok között vannak az Isten és az emberek közötti gondolatközlés különféle formái. Az apostolok halála után Isten már nem adta meg ezeket a különleges ajándékokat a szolgáinak.

Manapság a szakértők még mindig próbálják megérteni az álmodás folyamatát, és azt, hogy van-e az álomnak valamilyen gyakorlatias funkciója. A Biblia nem beszél ilyen kérdésekről. De figyelmezteti azokat, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy álmukban kapjanak üzenetet Istentől. A Zakariás 10:2 (Katolikus fordítás) kijelenti: „a jósok . . . hazug álmokat hirdetnek.” Isten arra is figyelmeztet, hogy ne kutassunk előjelek után (5Mózes 18:10–12). Ezeknek a figyelmeztetéseknek a fényében a keresztények nem számítanak rá napjainkban, hogy isteni útmutatást kapnak álmaikban. Inkább csupán úgy tekintik az álmokat, mint az alvás velejáróját.2