Figyeljük a világot

Hisztis kölykök

Nagy-Britannia üzletekkel teli városnegyedeit „egy új nemzedék árasztja el: szabadon költekező, igen tapasztalt, a divatnak hódoló fiatalok” — írja a londoni The Times című újság. „Ezek a 10-13 éves fiatalok elég érettek ahhoz, hogy saját maguk döntsék el, mit szeretnének megvenni, viszont elég fiatalok ahhoz, hogy egy kis hisztivel rá tudják venni a szüleiket, hogy fizessenek az általuk kiválasztott drága holmikért” — teszi hozzá az újság. Piers Berezai, a Datamonitor nevű, piackutatást végző cég egyik munkatársa ezt a megjegyzést tette: „A válások és a dolgozó nők számának a növekedésével egyre nagyobb szerephez jut a szülőkben előtörő bűntudat, ami azt eredményezi, hogy pénzzel próbálják kárpótolni gyermekeiket, amiért nem töltenek velük időt. A gyerekek rájönnek, hogy a hisztizéssel mennyire könnyen megkaphatják, amit akarnak. Azok a szülők, akik csupán időnként vannak a gyermekeikkel, könnyebben beadják a derekukat, és hajlamosabbak arra, hogy elkényeztessék csemetéiket.”

Bébiételt majszoló felnőttek

Egyre több bébiételt fogyasztanak a felnőttek a dpa-Basisdienst nevű német hírügynökség szerint. Az egyik nagyobb, bébiételt gyártó cég termékeinek a 10 százalékát olyan családok veszik meg, ahol nincs is gyerek. Koruktól és társadalmi osztályuktól függetlenül az emberek odavannak a kisbabák számára készített tejes pudingokért és párolt gyümölcsökért. Mivel egy adag bébiétel kalóriaértéke csupán úgy 100 körül lehet, sok felnőtt, aki vigyáz a súlyára, azt eszegeti. A gyártók úgy adják alájuk a lovat, hogy termékeiket „fiatalnak és idősnek egyaránt” ajánlják, és olyan ételek receptjeivel állnak elő, melyek elkészítéséhez a termékeikre is szükség van. A Németországi Táplálkozási Társaság azonban nincsen elragadtatva ennek az irányzatnak a láttán. A társaság szóvivőnője, Anette Braun kifejtette, hogy hacsak egy felnőtt nem beteg, nincs szüksége olyan ételre, amelyet különleges módszerrel készítenek el. A felnőttek rágják meg az ételt. „Ezért van fogunk ugyebár” — mondja Braun.

Könnyű rászokni a dohányzásra

Az Associated Press nevű hírügynökség egyik jelentése szerint a Massachusettsi Egyetem kutatói megerősítették, hogy vannak, akiknél „az első cigaretta elszívásától számított néhány napon belül” függőség jelei figyelhetők meg. A vizsgálat során egy éven keresztül kísérték figyelemmel 681, 12–13 éves fiatal dohányzási szokásait, és olyan tüneteket jegyeztek fel, melyek függőségre utalnak. „Már korábban is sejtettük, hogy sokan nagyon gyorsan függőségbe kerülnek — mondja dr. Richard Hurt —, de valójában ez az első kézzel fogható bizonyíték arra, hogy ez valóban így van.” A kutatócsoport vezetője, dr. Joseph DiFranza kijelenti: „Ebből egy igazán fontos következtetés vonható le, mégpedig az, hogy figyelmeztetnünk kell a fiatalokat, hogy nem lehet csak úgy játszadozni a cigarettával, kipróbálni egy-két hétre, aztán abbahagyni.”

Gyóntak az egyházak: kényszermunkásokat alkalmaztak!

Nemrégiben a német embereket megdöbbentette a hír, hogy a második világháborúban mind a katolikus, mind az evangélikus egyház kényszermunkásokat alkalmazott. A Németországi Katolikus Püspöki Konferencia egyik szóvivője szerint „a munkásokat az egyház által igazgatott birtokokon dolgoztatták, úgymint a kolostorokhoz tartozó földeken, a szőlőskertekben és a kórházakban” — jelenti a Frankfurter Allgemeine Zeitung című újság. Az evangélikus egyház Európában működő, társadalmi jóléttel foglalkozó, legnagyobb intézményei „az egész második világháború alatt kényszermunkásokat alkalmaztak” — írja a Süddeutsche Zeitung. Mind a katolikus, mind az evangélikus egyház fogadalmat tett, hogy több millió német márkát fog kifizetni kárpótlásként az életben maradt kényszermunkásoknak, akiknek legtöbbjét kelet-európai polgári személyként vitte kényszermunkára.

Cinktablettát megfázásra?

A kutatók évekig vitáztak azon, hogy a cink segít-e az embereknek kilábalni a megfázásból. A Science News jelentése szerint egy nemrégiben végzett vizsgálat kimutatta, hogy „ha az ember néhány óránként bevesz egy [cink]tablettát, méghozzá mindjárt akkor, amikor náthás lesz, úgy átlagosan csaknem feleannyi ideig fog tartani a náthája”. Mi több, azok a vizsgálati alanyok, akik 4-5 napig 2-3 óránként bevettek egy-egy cinktablettát, „sokkal kevesebbet köhögtek és fújták az orrukat”, mint azok, akik placebókat,  vagyis gyógyszert utánzó készítményeket szedtek. A folyóirat azonban elmondja, hogy azok közül, akik cinket szedtek, néhányan olyan mellékhatásokat tapasztaltak, mint a szorulás és szájszárazság.

„Importált” papok

A fejlett országokban olyan kevés pap van, hogy az emiatt nyugtalankodó katolikus egyház a szükség kielégítésére elkezdett papokat „importálni”. Ezt a beszámolót közli az olaszországi L’Espresso című folyóirat. „Olaszországban és Észak-Amerikában egyre kevesebb pap kerül ki a papneveldékből, így az egyházmegyék nem tudják új papokkal betölteni a helyeket” — írja a folyóirat. Az üres plébániákra Brazíliából, Indiából és a Fülöp-szigetekről „importálják” a papokat. „Ez az irányzat nemrég ütötte fel a fejét — jelenti a L’Espresso —, de máris átformálja az egyházat . . . Olaszországban már 1131 olyan pap szerepel a Püspöki Konferencia fizetési listáján, akik az Európai Unión kívülről jöttek. Ez a szám a papok összességének 3 százalékát képviseli.” Ahogyan a folyóirat megfogalmazta, Olaszország „misszionáriusi területté” válik.

Megbetegedhetsz a szárított állateledeltől

„Azok az állateledelek, melyek sertések és marhák szárított füléből, patájából, tüdejéből és csontjaiból készülnek, hozzájárulnak a szalmonellafertőzéshez az emberek között” — jelenti az FDA Consumer című folyóirat. Kanadai egészségügyi tisztviselők szerint egy egyéves időszak alatt több mint 35 olyan kanadait kezeltek szalmonellafertőzéssel, akik szárított disznófület fogdostak. Az Élelmezési és Gyógyszerellenőrzési Hivatal Állatorvosi Központjához tartozó ellenőrzési részleg igazgatónője, Gloria Dunnavan azt javasolja a fogyasztóknak, hogy ugyanolyan óvatosak legyenek az állatokból származó szárított részekkel, mint amilyen óvatosak a nyershússal lennének. „Ez azt jelenti, hogy ha szárított eledelhez nyúlunk, szappannal és forró vízzel kezet kell mosni, nem szabad az állatcsemegét olyan helyre rakni, ahová ételt is teszünk (mint például a konyhapultra), és oda kell figyelnünk, hogy a gyerekek ne vegyék a kezüket a szájukba, miután az eledelhez nyúltak” — mondja a folyóirat.

Videopirula

Az Excelsior című mexikói újság tudósítása szerint egy izraeli cég olyan kapszulát állított elő, amelyet ha lenyelnek, apró videokameraként működik a szervezetben, és segít a vékonybél betegségeinek a tanulmányozásában. A parányi kamera jeleket továbbít egy különleges övnek, melyet a beteg a derekán visel. Az így kapott képeket számítógép segítségével feldolgozzák, majd az orvosok tüzetesen megvizsgálják. Az apró kamera természetes úton ürül ki a szervezetből. Dr. Blair Lewis szerint ennek a vizsgálati módszernek az egyik előnye az, hogy fájdalommentes. A kapszula egyik feltalálója, Paul Swain professzor azt mondja, hogy „ezáltal lehetőség nyílik oly módon képeket csinálni a vékonybél alsó szakaszáról, hogy közben nem szükséges elaltatni a beteget. Sőt, akár még jöhet-mehet is közben.” Az USA Élelmezési és Gyógyszerellenőrzési Hivatala engedélyezte, hogy a kapszulát kipróbálják 20 betegen New Yorkban és Londonban.

Egyre több a depressziós a munkahelyeken

„Világviszonylatban minden tizedik dolgozó küzd stresszel, szorongással és depresszióval a munkahelyén!” — jelenti az International Herald Tribune című párizsi napilap. Az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Munkaügyi Szervezete által kiadott egyik tanulmány kimutatta, hogy a munkahely okozta stressz Európának és az Egyesült Államoknak több mint 120 milliárd dollárjába kerül évente. Azt mondják, hogy a munkahellyel kapcsolatos depressziót részben a technika terén bekövetkezett forradalmasítás váltja ki, mely még nagyobb terhet ró a dolgozókra. Az International Herald Tribune beszámolt arról, hogy az Egyesült Államokban körülbelül „200 millió munkanapot veszítenek évente a munkahely okozta lelki eredetű problémák miatt”, és hogy Finnországban a dolgozóknak több mint a fele küszködik stressz okozta gondokkal. Ezenkívül Nagy-Britanniában állítólagosan a dolgozók körülbelül 30 százalékának van valamilyen lelki eredetű betegsége, és 5 százalékuk súlyos depresszióval küzd.

Nem csak a hívőké a templom

Japán egyik ódon buddhista temploma nem csak a hívőket vonzza. Amióta 1955-ben felújították, a harkályok is oda sereglenek. Ezek a madarak apró lyukakat vájnak a templomba, méghozzá „olyan sokat, hogy néhány turista azt hiszi, így tervezték a templomot, hogy így a napfény beszűrődhessen, és világosabb legyen odabent” — írja az Asahi Evening News című újság. A főpap arra panaszkodik, hogy a madarak távol tartására tett eddigi erőfeszítések mind kudarcot vallottak. A Jamanasi prefektúrában található daizendzsi templom 1286-ban épített főtermét hivatalosan is nemzeti kinccsé nyilvánították.