Fiatalok kérdezik:

Miért kellene jobban megismernem a nagyszüleimet?

„Ha valamiben anyával nem értettünk szót, nagymama mindig elsimította az ügyet” (Damaris).

„A NAGYSZÜLŐK a történelemben mindig is szavatolták a családi békét és az értékek folytonosságát.” Ezt a gondolatot dr. Arthur Kornhaber vetette papírra a Grandparent Power! című könyvében. Hozzáteszi még: „Rendkívül fontos szerepet töltöttek be pszichológiai, társadalmi és szellemi szempontból, hiszen tanítók voltak, a szülők támaszai, a családi történetek továbbadói, nevelők, tanácsadók, és ők gondoskodtak a család szórakoztatásáról is. Nem is értem, hogyan jutott el odáig a társadalmunk, hogy már nem törődik a nagyszülők lényeges, sokrétű szerepével.”

Hajdanán a nagyszülők a családi élet alapját képezték, kivált Jehova Isten imádói körében. A Biblia megparancsolta az izraelitáknak, hogy tiszteljék és értékeljék az időseket (3Mózes 19:32). A nagyszülőknek különösen kijárt a tisztelet (1Timóteus 5:4).

Sajnos ma már más időket élünk. Gyakran nagy távolságok választják el egymástól a családtagokat, és sok fiatal alig-alig tartja a kapcsolatot a nagyszüleivel. Az emberek is másképpen gondolkodnak. A világon sok helyen már nem mutatnak illő megbecsülést az idősek iránt — még a rokonaik iránt sem (2Timóteus 3:1–3). A nemzedékek közötti szakadék szélesebb, mint valaha. A fiatalok nagy része öregnek és maradinak tartja a nagyszüleit. El sem tudják képzelni, hogy éppen ezek az idősek tudnák megérteni, milyen nyomás van a mai fiatalokon, és milyen nehézségekkel küzdenek.

Ha te is így látod a helyzeted, próbáld meg még egyszer végiggondolni! Ugyanis nagyon hasznos lenne jobban megismerni a nagyszüleidet, különösen, ha istenfélők. Ha eddig nem ismerted meg őket jobban, talán valami fontosról maradtál le. Hogy lehet ez?

A bölcsesség és a tanács forrása

Sok fiatal rájött, hogy a nagyszülők menedéket nyújthatnak a fiatalkor viharos éveiben. A Seventeen című folyóirat megjegyzi: „Több évtizednyi tapasztalattal a hátuk mögött gyakran többet tudnak segíteni, ha valami gondod van, mint a veled egykorú barátaid, akik  ugyanezekkel a gondokkal küzdenek. Te és a veled egykorúak életetekben először szenvedtek valamilyen átmenettől, míg a nagyszüleitek már sok ilyen életszakaszt átvészeltek. Gyakran nemcsak hogy bölcsek, hanem gyors felfogásúak is.” Ez a tanács csupán ismétli azt, amit a Biblia évszázadokkal ezelőtt kijelentett: „Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik” (Példabeszédek 16:31).

Igaz, a nagyszüleid valószínűleg egészen más világban nőttek fel, mint amelyben most te élsz. De biztos lehetsz benne, hogy időnként pontosan ugyanazokkal az érzésekkel küszködtek, mint te most. Neked talán még viszonylag kevés tapasztalatod van abban, hogy mit lehet kezdeni ezekkel az érzésekkel, a nagyszüleidnek viszont egy élet állt rendelkezésükre, ami alatt megtanulhattak bánni velük (Példabeszédek 1:4, Katolikus fordítás). „Hát nincs bölcsesség az idősek között, sem értelem a napok hosszúságában?” — tette fel a kérdést az igazságos Jób (Jób 12:12, NW). De igen, minden bizonnyal, és éppen ezért a nagyszülők sokszor igazi kincsnek bizonyulhatnak, amikor egy fiatalnak kiegyensúlyozott tanácsra, bátorításra vagy támogatásra van szüksége.

A fiatal Damaris nagymamája például egy lakásban lakott Damarisszal és annak édesanyjával. Damaris így emlékszik vissza: „Ha valamiben anyával nem értettünk szót, nagymama mindig elsimította az ügyet. Megtanított rá, hogy más szemszögből nézzem a dolgokat.”

Alexandra is ilyesmit tapasztalt, amikor a családja költözése miatt másik iskolába kellett járnia. Ezt meséli: „Az új tanárnőm szívtelen volt, és néha dühbe gurult.” Így Alexandrának nehéz volt beilleszkednie az új iskolába. Nagymamája azonban a szövetségese lett. Segített beilleszkedni Alexandrának, arra ösztönözve őt, hogy próbálja meg bizakodóbban látni a helyzetet. „Most már szeretem az iskolát és a tanárnőmet” — mondja Alexandra.

Egy Rafael nevű brazil fiú eltűnődik azon, hogy mennyit segítettek a nagyszülei, amikor ő a középiskola után még továbbtanult: „Sok tanácsot adtak a társasággal és a kábítószer visszautasításával kapcsolatban.” Rafael most teljes idejű evangéliumhirdetőként szolgál.

Eda LeShan a Grandparenting in a Changing World című könyvében saját tapasztalatát osztja meg az olvasóval mint nagyszülő. Ezt írja: „Az unokám egyszer felhívott, és ezt mondta: »Nagyi, segítened kell. Nem hagynak békén az osztálytársaim.« Rá akarták venni, hogy fiúkkal randevúzzon, akik közül néhányan fel is hívták telefonon.” Mivel ez a lány a nagymamájához fordult, az segíteni tudott neki egy jó tanáccsal. Te is érezheted, hogy igazi erkölcsi támaszra találtál, amikor egy kicsit elbeszélgetsz szerető nagymamáddal vagy nagypapáddal.

A nagyszülők gyakran akkor tudnak a legtöbbet segíteni, amikor válsághelyzet áll elő a családban, például valamelyik családtag megbetegszik vagy meghal. Amikor a fiatal Lacey apukája belehalt egy súlyos betegségbe, a nagymama segített Lacey-nek megbirkózni a fájdalommal. „Közelebb kerültünk egymáshoz, mint bármikor azelőtt” — fejezi ki Lacey az érzéseit.

 A szeretet különleges köteléke

Lehetséges, hogy a nagyszüleiddel való kapcsolatod mentes azoktól a feszültségektől, amelyek néha a fiatalok és a szüleik között vannak. Vajon miért van ez így? Egyrészt azért, mert a nagyszülőket gyakran különleges kötelék fűzi az unokáikhoz. A Biblia ezt mondja: „Az öregek büszkék unokáikra” (Példabeszédek 17:6, Today’s English Version).

Ne felejtsd el azt sem, hogy nem a nagyszüleidnek, hanem a szüleidnek kell viselniük azt a komoly felelősséget, hogy „Jehova fegyelmezésében és elmebeli szabályozásában” neveljenek (Efézus 6:4). Mivel a nagyszüleid szerepe nem annyira megerőltető, talán kevésbé hajlanak arra, hogy bíráljanak téged, mint a szüleid. Az is igaz, hogy egy nagyszülőre általában nem nehezedik rá az azzal járó felelősség és nyomás sem, hogy naponta gondoskodnia kell a családjáról. Mivel viszonylag mentesek az ilyen jellegű stressztől, talán könnyebb nekik odafigyelni rád és a szükségleteidre. A tizenhét éves Tamás visszaemlékszik, mennyi figyelmet kapott a nagyszüleitől. A jó jegyekért kisebb ajándékokat küldtek neki, sőt, kifizették a zongoraleckéit is.

Persze nem minden nagyszülő tud ilyen ajándékokat adni, de mindenképpen ki tudják fejezni, hogy törődnek veled. Lehet, hogy időről időre megdicsérnek, buzdítanak vagy meghallgatnak téged. Ez jó barátokká kovácsolhat össze benneteket. Damaris ezt mondja a nagymamájáról: „Ha vele vagyok, felszabadultnak érzem magam. Bármikor odamehetek hozzá, és beszélhetek vele, mert ő mindig szívesen meghallgat — még akkor is, ha egy kicsit összefüggéstelen, amit éppen mondok.” Egy Jonatán nevű fiú is elmondhatja magáról, hogy nyíltan és komoly témákról is beszélgethet a nagyszüleivel.

Kölcsönös haszon

Te is meríthetsz nagyszüleid bölcsességéből és szeretetéből, de ők is javukra fordíthatják a te fiatalos lendületedet és társaságodat. Miért mondhatjuk ezt? Valószínűleg számtalan módon tudsz segíteni a nagyszüleidnek. Gyakran már fogytán van az erejük, vagy talán betegesek. Biztosan buzdító lenne nekik, ha segítenél a bevásárlásban vagy a házimunkában.

Sok nagyszülő elvesztette a házastársát, és olykor magányos. Élénk érdeklődéseddel sokat segíthetsz nekik magányuk leküzdésében és életörömük megőrzésében. Ez is egy módja annak, hogy eleget tegyél a bibliai parancsnak: ’add meg szüleidnek és nagyszüleidnek az őket megillető viszonzást, mert ez elfogadható az Isten szemében’ (1Timóteus 5:4).

Ha közelebb kerülsz a nagyszüleidhez, azzal biztosan gazdagabbá válik az életed — és az övék is! Lehet, hogy eddig nem ápoltál velük szoros kapcsolatot. Talán most szeretnél ezen változtatni, de nem tudod, hogyan fogj hozzá. Lehet, hogy a nagyszüleid messze laknak, vagy mivel a szüleid már nem élnek együtt, a nagyszüleidtől is eltávolodtál. Egy későbbi cikkben találsz majd néhány gyakorlatias javaslatot, amelyet ilyen helyzetben alkalmazhatsz.

[Kép a 17. oldalon]

A nagyszülők jó hallgatók lehetnek, jó tanácsokkal láthatnak el, és igazi támaszt tudnak nyújtani

[Kép a 18. oldalon]

Segíts a nagyszüleidnek!