Cserápandzsi — A föld egyik legcsapadékosabb pontja

AZ ÉBREDJETEK! INDIAI ÍRÓJÁTÓL

MÉG hogy a föld egyik legcsapadékosabb pontja? Hát az meg hogy lehet? Indiában meglehetősen gyakori a vízhiány, és az év legtöbb napján igazán nincs szüksége az embernek esernyőre! Milyen furcsa helyről beszélünk? Cserápandzsiról, az India északkeleti részén található, Bangladessel határos állam, Meghálaja egyik városáról. Meghálaja annyira csodálatos, hogy „Kelet Skóciájának” hívják. Maga a Meghálaja név azt jelenti, hogy ’felhők lakhelye’. De miért tartják már olyan régóta Cserápandzsit a föld egyik legcsapadékosabb pontjának? Tegyünk egy rövid utazást, és nézzük meg ezt a roppant érdekes természeti csodát. *

Utazásunkat Silaungban, Meghálaja állam fővárosában kezdjük. Felszállunk a távolsági buszra, amely dél felé visz minket. Miközben hullámzó hegyeken és nyílt legelőkön át utazunk, mozdulatlan felhőket pillantunk meg magunk előtt, melyek azonnal eszünkbe juttatják, mennyire illik erre a helyre a Meghálaja név.

Utunk egy fákkal sűrűn borított mély szurdok szája mellett vezet, amint kacskaringósan haladunk felfelé. Óriási magasságból alázúduló vízesések táplálják a völgyben hullámzó folyót. Buszunk Meudákban áll meg, ahol az a látvány tárul elénk, hogy a hegyek alacsonyan kavargó felhőkbe burkolóznak. Egyszer csak a táj egy részét teljesen eltakarják a szemünk elől, majd éppolyan gyorsan felemelkednek, hogy újra lássuk a hegyet. Egy pillanatra minket is beborít a felhőrengeteg, és láthatatlanságba burkolózunk ebben a puha, fehér takaróban. Kisvártatva azonban a felhők kavarogva tovatűnnek, és a napfényben lélegzetelállító látvány tárul elénk.

Cserápandzsi a tengerszint felett 1300 méterre található. A városba érve egyetlen esőfelhőt sem látunk, és senkinél sincs esernyő. Csak mi, külföldi vendégek készültünk fel a felhőszakadásra! De mikor esik már?

A trópusi vidékeken akkor következik be heves esőzés, amikor az óceánok melegebb részein óriási víztömeg párolog el a nap hatására. Amikor az Indiai-óceán felől érkező páradús szelek beleütköznek a Himalája déli lejtőibe, és felszállásra kényszerülnek, akkor zuhogó eső formájában szabadulnak meg terhüktől. Meghálaja fennsíkjára sok eső hullik. Ezenkívül  úgy tűnik, hogy mivel napközben ezt a magasan fekvő területet teljes erővel éri a trópusi napsugár, ezért az esőfelhők felemelkednek, és addig lebegnek a fennsík felett, amíg estefelé a levegő le nem hűl. Talán ezzel magyarázható az, hogy jobbára miért este esik az eső.

1861 júliusában Cserápandzsiban megdöbbentő módon 9300 milliméter eső esett! 1860. augusztus 1-jétől 1861. július 31-ig, tehát 12 hónap alatt 26 460 milliméter csapadék hullott! Manapság Cserápandzsiban átlagosan 180 napon esik az eső egy év alatt. Június és szeptember között a leghevesebb az esőzés. Mivel az eső jobbára éjszaka esik, ezért az idelátogató emberek nem áznak el városnézés közben.

Hihetetlen, hogy ha ennyi eső esik, akkor hogyan lehet ezen a vidéken bármikor is vízhiány. Pedig ez gyakran előfordul a téli hónapokban. Hová tűnnek a monszun zuhatagai? A közvetlenül Cserápandzsi határában végzett nagymértékű erdőirtás miatt az eső nagy része lefolyik a magasan fekvő fennsíkról, megtölti az alföldek folyóit, melyek aztán főleg Bangladesbe folynak át. Fontolgatják, hogy gátakat kellene építeni a folyókra, és víztározókat kellene létrehozni. Meuszinrám törzsi királya, G. S. Mengjen szerint azonban „még nem tettek komoly erőfeszítéseket arra, hogy megoldják a vízkészlettel kapcsolatos gondokat”.

Cserápandzsiban tett látogatásunk minden bizonnyal izgalmas és tanulságos volt. Micsoda lélegzetelállító látványt nyújt ez a hely! És csodálatos virágokat is lehet látni itt, többek között körülbelül 300 orchideafajt, valamint a húsevő növény, a kancsóka egyik páratlan faját is, mely a Nepenthes kasiana nevet viseli. A vadvilágban megtalálható sok-sok faj is lehetőséget nyújt arra, hogy gyönyörködjünk bennük. De vannak itt még mészkőbarlangok is, ahol felfedezőutakat tehetünk, illetve megalitok, amelyeket szemügyre vehetünk. A kiterjedt narancsligetek lédús gyümölcsökkel szolgálnak, valamint lehetővé teszik, hogy természetes úton pompás narancsméz képződjön. Ezek várnak hát a Meghálajába, vagyis a ’felhők lakhelyére’, valamint a Cserápandzsiba, vagyis a föld egyik legcsapadékosabb pontjára látogató vendégekre.

[Lábjegyzet]

[Térkép a 22. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

INDIA

Cserápandzsi

[Forrásjelzés]

Mountain High Maps® Copyright © 1997 Digital Wisdom, Inc.

[Kép a 23. oldalon]

Vízesések táplálják a völgyben hullámzó folyót

[Kép a 23. oldalon]

A húsevő kancsókának ez a faja, a „Nepenthes kasiana”, a föld ezen vidékének különlegessége

[Forrásjelzés]

Photograph by Matthew Miller