Egyedi japán dísztárgyak

AZ ÉBREDJETEK! JAPÁNI ÍRÓJÁTÓL

SŰRŰ erdő borítja a Fudzsi-hegy szomszédságában fekvő Hakone hegyeit Japánban. Egy elhagyatott, kacskaringós úton haladunk felfelé a hegyoldalon, mígnem megérkezünk a Hatadzsuku nevű parányi, ódon falucskába, mely különös, de kellemes hangulatot áraszt. Ez a csöndes kis hely a joszegi szülőfaluja.

A joszegi szó szerint annyit jelent, hogy ’fadarabkák kombinációja’. Azokról a mértani alakzatokról lehet felismerni, melyek a kézzel készített fatárgyak felületén láthatók, legyen az akár egy egyszerű könyvjelző, akár egy fiókos dobozka. A joszegi mintázatok változatosak és sokszínűek. Amint megtudjuk, hogy ezek a díszítések nem festettek, hanem különböző színű fából vannak összeragasztva, még nagyobb értékeléssel szemléljük a joszegi tárgyakat.

 Hogyan alakult ki ez az egyedülálló művészet? Az 1800-as években egy Isikava Nihei nevű kézműves kifejlesztett egy eljárást, melynek során különböző színű fadarabokat ragasztott össze. Majd az így kapott tömböt keresztirányban vékony falemezekre szeletelte, melyekből mozaikmintás dobozokat és egyéb tárgyakat készített.

Később hatékonyabb módszert fejlesztettek ki a joszegi tárgyak készítésére — az eredeti tömböket papírvékony lapokká gyalulták, majd vastagabb fadarabokra ragasztották őket borításként. Ezzel a módszerrel viszonylag olcsó ajándéktárgyakat tudtak készíteni azoknak, akik ellátogatnak a Hakonéhoz közeli hévízforrásokhoz.

A joszegi tárgyak készítésére sokféle fát használnak fel. A fehér színt például a Siebold-kecskerágó és a somfa adja; a sárgát a lakkszömörce és az erdei szömörce; a világosbarna szín a cseresznyefától és a japán gyertyánsziltől származik; a feketét pedig a kacurafa adja.

Ha ellátogatsz Hakonéba, kis joszegi poháralátéteket és könyvjelzőket vásárolhatsz, ha szeretnél, viszonylag olcsón. Még ha aprók is ezek a tárgyak, segítenek majd felidézni a híres Fudzsi-hegy közelében, Hakonéban tett látogatásodat. És arra is emlékeztetnek majd, hogy bepillantást nyerhettél egy nagyon érdekes művészetbe, mely több mint 150 éve született.

[Kiemelt rész/kép a 19. oldalon]

HOGYAN KÉSZÜL A JOSZEGI?

A joszegi mestere a kívánt vastagságúra gyalulja a különböző színű fadarabokat, majd rétegesen egymásra helyezve a lapokat, összeragasztja őket. Az így összeragasztott falapok oldalán színes mintázat alakul ki. Ekkor a kézműves keresztirányban felszeleteli a rétegesen összeragasztott fát, hogy az így kapott szeleteket egy speciális formába illeszthesse. 1. Miután simára gyalulta a szeleteket, kiveszi őket a formából, összeragasztja őket úgy, hogy egy mintát alkossanak, majd pamutfonallal összekötözi őket. Ebből kapja a joszegi egyik alapelemét.

Ezután több ilyen alapelemet ragaszt össze, és így egy még nagyobb darabot hoz létre. 2. Az így kapott elemet szeletekre vágja. 3. Majd egy még nagyobb mintát hoz létre ezekből a szeletekből, és összeragasztja őket. A kézműves ezt addig folytatja, amíg egy nagyméretű falapot nem kap, amit taneginek, vagyis faanyagnak hívnak.

A kézműves így most elkészült az alapmintával, melyet majd az elkészült joszegi tárgyon látni fogunk. 4. Egy különleges gyaluval papírvékony lapokká szeleteli fel a tanegit. 5. Az így kapott lapokat dzukuknak hívják. Miután kivasalja őket, hozzáláthat, hogy feldíszítse a fából készült tárgyait ezekkel a vékony faburkolatokkal, a dzukukkal.

[Képek a 18. oldalon]

A „joszegi” díszítések nem festettek, hanem különböző színű fából vannak összeragasztva