Figyeljük a világot

Vallást változtató britek

A britek gyorsabban váltogatnak vallást, mint valaha: hetente körülbelül 1000-en térnek át más hitre, számol be a The Sunday Telegraph című újság. „Az anglikánok római katolikusok lesznek, és fordítva, a zsidók buddhisták, a muszlimok anglikánok, a római katolikusok pedig zsidók.” Az iszlám valláshoz, buddhizmushoz, New Age-mozgalmakhoz és pogánysághoz csatlakoznak a legtöbben. „Ebben az országban 5000 és 10 000 között van azoknak a fehér bőrűeknek a száma, akik a muszlimok hitére tértek át, és azok közül, akiket ismerek, a legtöbben katolikusok voltak korábban” — mondja dr. Ahmed Andrews, az angol Derbyi Egyetem munkatársa, aki maga is más vallásra tért át. Zsidók teszik ki a buddhizmusra áttértek 10-30 százalékát. Azután, hogy az anglikán egyház a nők felszentelése mellett döntött, az anglikánok eddig soha nem tapasztalt számban tértek át a katolikus hitre. Jonathan Romain rabbi szerint „az emberek szellemi ürességet tapasztalnak, ezért otthagyják saját vallásukat, és más vallásokra tekingetnek”.

Az életmód és a rák

„Egy vizsgálatból, melyet csaknem 90 000 ikerrel végeztek, az derül ki, hogy leginkább az vezet a rák kialakulásához, hogy hol vagyunk, mit csinálunk, és mi történik velünk az életünkben, nem pedig az, hogy kik vagyunk” — számol be a londoni The Guardian. Dr. Paul Lichtenstein, a svéd Karolinska Intézet munkatársa vezette a vizsgálatot végző kutatócsoportot. „A környezeti tényezők fontosabbak, mint a gének” — mondja. Egyes tudósok szerint a dohányzás idézi elő a rákos esetek körülbelül 35 százalékát, és úgy tűnik, hogy az étrenddel van összefüggésben a rákos megbetegedések további 30 százaléka. Noha genetikai tényezők játszanak közre a prosztata-, vastagbél-, végbél- és mellrák kialakulásánál, dr. Tim Key, az oxfordi rákkutató alapítvány, az Imperial Cancer Research Fund szakembere mégis ezt tanácsolja: „Még ha volt is . . . valakinek a családjában [rákos megbetegedés], sokkal fontosabb, hogy mihez kezd az illető az életével. Nem szabad dohányoznia, vigyáznia kell az étrendjére. Ezzel csökkenteni lehet a veszélyt.”

Ne hagyjuk, hogy berozsdásodjon!

„Ha dolgoztatjuk az agyunkat, egész életünkben megőrizheti a frissességét” — jelenti ki a The Vancouver Sun. „Olvass, olvass, olvass!” — mondja dr. Amir Soas, az ohiói (USA) Case Western Reserve University orvosi karának a munkatársa. Ahhoz, hogy megőrizzük a szellemi képességeinket az idő múlásával, olyan hobbikat kell választanunk, melyek megdolgoztatják az elménket, például megtanulhatunk egy új nyelvet vagy egy hangszeren játszani, valamint ösztönző beszélgetésekben vehetünk részt. „Csak gondolkodásra serkentse az elmét” — mondja dr. Soas. Azt is javasolja, hogy ne üljünk annyit a tévé előtt. „Amikor az ember tévét néz, az agya passzívvá válik” — állítja. A The Vancouver Sun hozzáteszi, hogy az egészséges agynak oxigénre is szüksége van, mely egészséges artériákon át érkezik hozzá. Ezért a testmozgás és a megfelelő étrend — vagyis ugyanaz, ami segít megelőzni a szívbetegséget és a cukorbetegséget — jó hatással van az agyra is.

Az elefántok „nem felejtik el a barátaikat”

„Az elefántok nem felejtenek — legalábbis nem felejtik el a barátaikat” — számol be a New Scientist című folyóirat. Dr. Karen McComb, aki a Sussexi Egyetemen dolgozik Angliában, a kenyai Amboseli Nemzeti Parkban hangfelvételt készített néhány nőstény afrikai elefánt mély „hívóhangjáról”, s eközben megfigyelte, melyik elefántok találkoznak gyakran, és melyek idegenek egymásnak. Majd visszajátszotta a hangokat 27 elefántcsaládnak, hogy tanulmányozza a reakcióikat. Ha az állatok jól ismerték a hang tulajdonosát, azonnal válaszoltak. Ha csak felszínesen ismerték azt, figyeltek, de nem reagáltak, ha pedig ismeretlen hangot hallottak, izgatottak lettek, és védekező állást vettek föl. „Legalább 14 család tagjait tudták felismerni a hívóhangjuk alapján, ami arra enged következtetni, hogy minden elefánt körülbelül 100 felnőtt elefántra tud emlékezni” — jelenti ki a cikk. Elképzelhető, hogy az elefántok még az emberekre is emlékeznek. John Partridge, az angol bristoli állatkert emlősállományának az igazgatója azt mondja, hogy amikor három év távollét után visszatért, egy ázsiai elefánt, mellyel 18 éven át dolgozott, felismerte őt.

Kábítószer-csempészet felsőfokon

A múltban a kolumbiai kábítószercsempészek utasszállító repülőgépeken és hajókon rejtették el az áruikat. Nemrégiben azonban a hatóságok meglepődve fedeztek fel egy építés alatt álló, dupla falú, több mint három méter széles,  körülbelül 200 tonna kokain tárolására alkalmas tengeralattjárót, melyet a csempészek csúcstechnológiával dolgoztak ki. A gyanakvó helybeliek vezették el a rendőrséget „egy Bogotá melletti raktárba, mely 2300 méter magasságban van az Andokban, és 300 kilométerre a legközelebbi kikötőtől — derül ki a The New York Timesból. — A 30 méter hosszú vízi jármű át tudta volna szelni az óceánt, felbukkanhatott volna Miamiban vagy más tengerparti városokban, és titokban kirakodhatták volna belőle a kábítószer-szállítmányt.” Bár senki sem volt a helyszínen, és senkit sem tartóztattak le, úgy gondolják, hogy orosz és amerikai bűnözök keze van az ügyben, többek között egy tengeralattjáró irányításában jártas szakemberé is. Utánfutóval három darabban vitték volna a tengeralattjárót a partra, mondják a tisztviselők, akik meglepődve tapasztalják, hogy milyen messzire mennek a kábítószer-kereskedők abban, hogy exportálják a termékeiket.

Az állatok paradicsoma

„Azóta, hogy a koreai háború 1953-ban véget ért, és létrehozták a demilitarizált övezetet, a biztonsági intézkedéseknek köszönhetően a természetes környezet nagymértékben háborítatlanná vált az övezetben és az övezet körüli vidéken — jelenti ki a The Wall Street Journal című napilap. — Bár a két Koreában a gazdasági fejlődés tönkretette a föld nagy részét, a határ menti terület a félsziget legfontosabb állatmenedékhelyévé vált.” Ritka és veszélyeztetett állatok élnek itt, némelyek szerint még tigrisek és leopárdok is. A környezetvédők most amiatt aggódnak, hogy az Észak- és Dél-Korea között mostanában kezdődött béketörekvések tönkretehetik az övezetet, az állatvilág menedékhelyét. Ezért azt kérik, hogy „a határon hozzanak létre egy »békeparkot«”, hogy fennmaradjon az állatvilág, és tegyék lehetővé, hogy mindkét oldal állatai párosodni tudjanak egymással. „A környezetvédőket az az elképzelés bátorítja, hogy a béke talán segíteni fog ezeknek az állatoknak az egyesítésében, ugyanúgy, ahogy a két ország közötti jobb kapcsolat már újra összehozott egymástól régóta elválasztott családtagokat is” — mondja a The Wall Street Journal.

Munkával telik az ebédszünet

„Mivel a férfias keménységet bálványozó brit munkamániások felcserélik a déli étkezést arra, hogy megegyenek egy szendvicset az íróasztaluknál, nyámnyila alakoknak tekintik azokat, akik időt áldoznak az ebéd elfogyasztására” — számol be a londoni Financial Times című újság. Nemrégiben végzett kutatások arra mutatnak rá, hogy egy átlagos brit ebédideje most csupán 36 percig tart. Egészségügyi szakértők azt mondják, hogy a délidőben tartott szünet csökkenti a stresszt. Néhány munkaadó viszont összejöveteleket szervez az ebédidőben, és így a dolgozók nem tudnak szünetet tartani. A Datamonitor nevű kutatóintézet, mely összeállította a beszámolót, megjegyzi: „Mivel egy olyan társadalom rabjai vagyunk, mely egyre többet követel a dolgozóitól, és drága árucikknek tekinti az időt, sokaknak az ebédszünet csak egy terhes tankolás.” A Datamonitor egyik szakembere, Sarah Nunny hozzáteszi: „Az egész világot behálózó piacokon versengünk. Többé nincs lehetőségünk arra, hogy azt mondjuk: »Később majd megcsinálom.« Az ügyek elintézése nem tűr halasztást.”

Mexikói dohányosok

A mexikói dohányfüggőség megelőzésére és leküzdésére indított egyik legutóbbi program részeként az ország akkori egészségügyi minisztere, José Antonio González Fernández felhívta a figyelmet arra, hogy a mexikóiak 27,7 százaléka dohányzik. A legnagyobb aggodalomra az ad okot, hogy a dohányzók közül körülbelül egymillióan a 12—17 éves korosztályhoz tartoznak. González úr megjegyezte, hogy a becslések szerint naponta 122 mexikói halála hozható összefüggésbe a dohányzással. Sajnálatosnak tartotta „azt a sok kiadást, melyet [a dohányzás] jelent a nemzetgazdaságnak, azt, hogy csökken az emberek tevékeny éveinek a száma . . . , valamint azt a közvetett kárt, melyet a körülöttünk dohányzók miatt szenvedünk el”.

Szellemi szükséglet kielégítése?

Az önmegvalósításra buzdító „guruk”, akik önbizalomról, pozitív gondolkodásról és személyes sikerről „prédikálnak”, „azzal az irányzattal egy időben tesznek szert egyre növekvő népszerűségre, hogy a lakosság mindinkább eltávolodik a szervezett vallástól — írja a kanadai The Globe and Mail című újság. — Nagyon is élő a szellemi dolgok iránti érdeklődés, de a hagyományos források egyre inkább háttérbe szorulnak.” A kutatások azt mutatják, hogy bár a kanadaiak 80 százaléka azt mondja, hogy hisz Istenben, a magukat kereszténynek vallók 22 százaléka fontosabbnak tartja a személyes hitnézeteit, mint bármelyik egyház tanítását. A The Globe and Mail úgy beszél azokról a szellemi dolgokról, melyeket az önmegvalósításra ösztönzők kínálnak fel, mint „amik segítenek az embereknek, hogy újra feltöltődjenek, és folytathassák a harcot a személyes előbbre jutásukért”.