Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Amikor a víz „vérré” változik

Amikor a víz „vérré” változik

Amikor a víz „vérré” változik

AZ ÉBREDJETEK! FÜLÖP-SZIGETEKI ÍRÓJÁTÓL

Képzeljük el, hogy a halászok lesétálnak a tengerpartra. Készen állnak arra, hogy elvégezzék szokásos reggeli teendőiket: előkészítsék a hajóikat és a hálóikat. Mint mindig, ma is abban reménykednek, hogy jó fogás lesz. Legnagyobb megdöbbenésükre azonban borzalmas látvány tárul álmos szemeik elé. Több ezer halat mosott partra a víz, melyek közül már egy sem élt. Mi okozta ezt a tömeges pusztulást? A VÖRÖS VÍZVIRÁGZÁS!

A VÍZVIRÁGZÁS világviszonylatban tapasztalható jelenség. Megfigyelték már az Egyesült Államoknak és Kanadának az Atlanti-óceán felőli partján éppúgy, mint a Csendes-óceán felőli partján. Előfordult már Ausztráliában, Bruneiben, Északnyugat-Európában, a Fülöp-szigeteken, Japánban, Malajziában, Pápua Új-Guineában és egyéb helyeken. Bár viszonylag kevés ember tud a vízvirágzásról, mégsem számít újdonságnak.

A Fülöp-szigeteken először Bataan tartományban figyeltek meg vízvirágzást 1908-ban. 1983-ban a Samar-tengerben, a Maqueda-öbölben és a Villareal-öbölben mérgezte meg a halakat, valamint a vízben élő vázas puhatestűeket és rákokat. Azóta sok más, tengerparti területen is megfigyeltek már vízvirágzást. Zenaida Abuso, aki a Fülöp-szigeteken a vízvirágzással kapcsolatban megalakult csoport tagja, azt nyilatkozta az Ébredjetek! folyóiratnak, hogy a halpusztulás mellett a Fülöp-szigetek Vízi Erőforrásaival és Halászatával Foglalkozó Hivatalban vannak feljegyzések arról is, hogy a vízvirágzás 1926 esetben bénulásos mérgezést is okozott a vízben élő vázas puhatestűek és rákok körében. * De pontosan mi ez a halálos jelenség?

Mi az a vízvirágzás?

A „vízvirágzás” kifejezés a víznek olyanfajta elszíneződésére utal, mely a tengerekben és az óceánokban olykor előfordul. Bár gyakran vörös színűvé válik a víz, van barnás vagy sárgás árnyalatú változata is. A The World Book Encyclopedia azt írja, hogy az elszíneződött terület nagysága a kevesebb mint néhány négyzetméternyitől az akár több mint 2600 négyzetkilométeres nagyságig terjedhet.

Mi okozza ezt az elszíneződést? A vízvirágzást legtöbbször számos mikroszkopikus egysejtű moszatfaj (algafaj) vagy a Dinoflagellata nevű egysejtűek idézik elő. Ezeknek a parányi élőlényeknek csillóknak nevezett, szőrhöz hasonló kinövéseik vannak, melyek ostorszerű nyúlványok, és ezek segítségével mozognak a vízben. A Dinoflagellata nevű ostorosoknak körülbelül 2000 változatuk él, s közülük 30 tartalmaz mérgező anyagot. Ezek a pici élőlények általában magas sótartalmú, meleg vizekben tartózkodnak.

Akkor következik be a vízvirágzás, amikor hirtelen tömegesen elszaporodnak ezek a mikroszkopikus ostorosok. Annyira sok lesz belőlük, hogy akár 50 000 000 is lehet a számuk egy liter vízben! Bár a tudósok még nem teljesen értik, hogy miért történik ez, azt azonban tudják, hogy ezek az ostorosok akkor halmozódnak fel, amikor a vízben bizonyos körülmények egyidejűleg jelentkeznek. Ilyen körülmények lehetnek a szokatlan időjárás, az optimális hőmérséklet, a tápanyagok felhalmozódása a vízben, a számottevő napfény, valamint a kedvező áramlatok. Amikor heves esőzés lép fel, az ásványi anyagok és más tápanyagok időnként bemosódnak a szárazföldről a part menti vizekbe. Ezek a tápanyagok hozzájárulhatnak a Dinoflagellata nevű ostorosoknak az elszaporodásához. Mi lesz ennek a következménye? A vízvirágzás!

Sajnos úgy tűnik, hogy az emberek olykor súlyosbítják ezt a jelenséget. Amikor nagy mennyiségű ipari és települési hulladék kerül a vízbe, ennek hatására túlságosan megnövekedhet bizonyos tápanyagok mennyisége. Ez előidézheti a Dinoflagellata nevű ostorosok nagymérvű elszaporodását. Hamar elfogy a rendelkezésre álló oxigénmennyiség, és ez tömeges halpusztulást okoz.

A vízvirágzás meleg vizekben és csendes, part menti vizekben fordul elő, általában a meleg hónapok vége és az esős évszak beköszönte közötti időben. Tarthat néhány órán át, vagy akár több hónapon keresztül, attól függően, hogy milyen körülmények uralkodnak azon a területen.

Az áldozatok

A vízvirágzás többnyire ártalmatlan, ám vannak olyanok is, amelyek súlyos károkat okoznak. A Dinoflagellata nevű ostorosok közül néhány faj mérgező anyagokat bocsát ki a vízbe, amely megbénítja és megöli a halakat, valamint egyéb tengeri élőlényeket. A vízvirágzás egyes esetekben óriási veszteséget idéz elő a halak, az osztrigák, a kalmárok, a kagylófélék, a garnélák és a rákfélék számában, mivel ezek a Dinoflagellata nevű ostorosokkal táplálkoznak. Amikor káros vízvirágzás következik be, elpusztult halak sokasága látható a víz felszínén, valamint a partok mentén felhalmozódva kilométereken át.

A vízvirágzás az embereket is nagyban érinti. Olyan helyeken, ahol a halászat a jövedelem egyik forrása, ott a vízvirágzás miatt nincs olyan állat, amelyet a halászok ki tudnának fogni, pedig abból élnek. S ami még rosszabb, a vízvirágzás emberéleteket is követelt már.

A vízvirágzás okozta mérgezés

A Dinoflagellata nevű ostorosok némelyike többek között egy saxitoxin nevű méreganyagot bocsát ki. Ez egy vízben oldódó só, amely az ember idegrendszerét támadja meg. Ezért az idegmérgek közé sorolják. A The New Encyclopædia Britannicában az olvasható, hogy „a vízbe kibocsátott mérgek ingerlik az ember légzőrendszerét”. Amikor a vízvirágzás okozta mérgek a hullámzás következtében a levegőbe kerültek, be kellett zárni a tengerparti üdülőhelyeket.

Szeretsz kagylókat vagy rákokat és egyéb tengeri állatokat enni? Nos, a vízvirágzástól mérgezők lehetnek ezek az állatok, melyek a Dinoflagellata nevű ostorosokkal táplálkoznak. Az Infomapper című magazin azt írja, hogy a kéthéjúak és más vázas puhatestűek, mint például az osztrigák és más kagylófélék a legveszélyesebbek, mert úgy táplálkoznak, hogy a vízből kiszűrik a táplálékukat, és így több mérget szívnak magukba, mint a halak. Ám „a halakat, kalmárokat, garnélákat és kagylóféléket . . . még így is nyugodtan fogyaszthatják az emberek”. Miért? Azért, mert a vízvirágzás okozta méreganyagok ezeknek az állatoknak a beleiben halmozódnak fel, és ezeket főzés előtt általában eltávolítják.

Mindenesetre jobb, ha óvatosak vagyunk a tengeri élőlények — különösen a tengerben élő vázas puhatestűek és rákok — fogyasztásával, ha olyan területekről származnak, amelyek köztudottan vízvirágzástól fertőzöttek. Ezek a vízvirágzások ugyanis bénulásos mérgezést (PSP-t) idézhetnek elő. Ha az ember vízvirágzás okozta mérgeket nyel le, akkor 30 percen belül észlelheti a mérgezés tüneteit. A mellékelt táblázatban felsoroltunk néhány ilyen tünetet. Ha a PSP-t nem kezelik megfelelően, akkor légzésbénulás lehet a vége, amely halálhoz vezethet.

Jelenleg nem ismert a vízvirágzás okozta mérgezés ellenszere. Néhány elsősegélynyújtó módszer viszont némi sikert eredményezhet. A vízvirágzás okozta mérgeket úgy távolíthatjuk el a beteg gyomrából, ha hánytatjuk. Gyomormosást is szoktak alkalmazni; ilyenkor egy szondát vezetnek a gyomorba, melynek segítségével eltávolítják a mérget. Egyes esetekben mesterséges lélegeztetésre is szükség van. A Fülöp-szigeteken vannak, akik úgy vélik, hogy ha az áldozat barnacukorral ízesített kókusztejet iszik, az meggyorsítja a felépülést.

Mi a megoldás?

Jelenleg meghaladja a képességeinket az, hogy megoldjuk a vízvirágzás problémáját. De sokan úgy gondolják, hogy ezt a problémát minimálisra lehet csökkenteni azzal, ha kevesebb műtrágyát és növényvédő szert használunk. Ezzel megakadályoznánk, hogy ilyen anyagok belemosódjanak a tenger vizébe. Az is segítené a probléma megoldását, ha meggátolnánk, hogy az ipari és a települési hulladékok a vízbe kerüljenek. Egy másik módszer pedig az lenne, ha el tudnánk érni, hogy a partok közelében ne legyenek olyan tápanyagforrások, amelyekből kikerülve bizonyos tápanyagok előidézhetik a Dinoflagellata nevű ostorosok elszaporodását.

Időközben néhány kormányzat gondosan figyeli a helyzet alakulását. A Fülöp-szigeteken például egy kormányszervezet rendszeresen vizsgálja a vízben élő vázas puhatestűeket és rákokat, ügyelve arra, hogy biztonságosak legyenek a helyi és a nemzetközi piacra kerülve. De igazán csak a Teremtő tudja megsemmisíteni azt a káros hatást, amely az embert akkor éri, amikor a víz „vérré” változik.

[Lábjegyzet]

^ 5. bek. Jóllehet a Fülöp-szigeteken tapasztalt vízvirágzások közvetlen kapcsolatban voltak a bénulásos mérgezés okozta gondokkal, néhány szakember mégis azt állítja, hogy ez a kapcsolat nem feltétlenül igaz minden országban, ahol vízvirágzást észlelnek.

[Kiemelt rész a 24. oldalon]

A vízvirágzás okozta mérgezés tünetei

1. Bizsergő vagy égő érzés az ajkakon, az ínyen és a nyelven

2. Arczsibbadás vagy -bizsergés, mely máshova is átterjed a testen

3. Fejfájás és szédülés

4. Nagyfokú szomjúságérzet és fokozott nyálelválasztás

5. Émelygés, hányás és hasmenés

6. Nehézlégzés, valamint az áldozat nehezen tud beszélni és nyelni

7. Ízületi fájdalmak és kábultság

8. Szapora pulzus

9. Izomgyengeség és egyensúlyzavar

10. A test bénulása

[Képek a 24–25. oldalon]

Élőlények, melyek felelősek a vízvirágzásért

Pyrodinium bahamense

Gymnodinium catenatum

Gambierdiscus

[Forrásjelzések]

Courtesy of Dr. Rhodora V. Azanza, University of the Philippines

Courtesy of Dr. Haruyoshi Takayama

ASEAN-Canada Cooperative Programme on Marine Science

[Kép a 25. oldalon]

A vízvirágzás hatásai

[Forrásjelzés]

Grant Pitcher/Courtesy WHOI

[Kép forrásának jelzése a 23. oldalon]

Peter J. S. Franks, Scripps Institution of Oceanography

[Kép forrásának jelzése a 25. oldalon]

Scripps Institution of Oceanography