Olvasóink írják

Világegyetem Nagyon élveztem a „Véletlenül jött létre a világegyetem?” (2000. október 8.) című cikksorozatot. Rendkívül érdekfeszítő volt olvasni arról, hogy minden, amit Jehova Isten teremtett, ennyire szervezett. A cikk világosan rámutat, hogy nem evolúció, hanem teremtés útján jöttünk létre.

E. V., Egyesült Államok

Biztonság a levegőben Köszönöm „A még biztonságosabb légi közlekedés titka” (2000. szeptember 22.) című cikket. Feltűnt nekem, hogy a képen ábrázolt pilótafülke nem egy Boeing—747-es gépé, ahogy állítják, hanem egy Boeing—777-esé.

M. R., Csehország

Nem tudtunk olyan fényképeket beszerezni, amelyek a Boeing—747-es gép szimulátorát ábrázolják. Ezért mondja a cikk, hogy a 747-es szimulátora „a fent láthatóhoz hasonló”. (A szerk.)

Tőzsdepiac Köszönöm a kiegyensúlyozottságot tükröző, „Bölcsen teszed, ha befektetsz a tőzsdepiacon?” (2000. október 8.) című cikket. Tapasztalatból tudom, hogy vigyázni kell a kétes tőzsdei tippekkel. Gyakran nagyobb veszteséget okoznak. Mielőtt valaki részvényeket vásárol, bölcs dolog felmérni az általános piaci helyzetet.

N. B., Németország

Nem értek egyet azzal az állítással, hogy ha valaki befektet a tőzsdepiacon, az még nem azt jelenti, hogy „a szerencseistenbe” veti a bizalmát (Ézsaiás 65:11, Újfordítású revideált Biblia). Igenis szerencsejátéknak mondható, ha valaki a pénzét egy állandóan változó rendszerbe fekteti, amelyet kizárólag a véletlen irányít.

P. B., Egyesült Államok

El kell ismerni, hogy a tőzsdepiaci befektetés nagyon kockázatos lehet. És ugyanúgy, mint bármelyik üzleti vállalkozásnál, itt is szerepet játszik a véletlen. Mégsem lenne pontos, ha azt mondanánk, hogy a részvényekkel való kereskedés szerencsejáték. A szerencsejáték során csak pénz cserél gazdát, de valóságos áruk nem. A részvény azonban azt jelképezi, hogy valakinek valóságos tulajdonrésze van egy bizonyos üzletben. A részvényekkel való kereskedés ezért úgy tekinthető, mintha valaki a törvény által elfogadott árukat vásárolna, illetve adna el. (A szerk.)

Szibériai száműzetés Megerősített Sztyepannak és más hűséges keresztény testvéreinknek a hűsége, akikről Olekszij Davigyuk történetében olvastam a „Leghőbb vágyam az volt, hogy lojális maradjak” (2000. október 8.) című cikkben. Elgondolkodtatott az, ahogyan Davigyuk testvér indokolta, miért vált hűtlenné az egyik testvér: „mivel felhagyott a Biblia olvasásával, és elveszítette a Szentírásba vetett hitét.” Ezen szavak hatására megújult erővel folytatom a Szentírás rendszeres tanulmányozását.

A. V., Grúzia

Extrém sportok Nemrég alkalmam lett volna kipróbálni a sárkányrepülést. Csábított a lehetőség, de kíváncsi voltam, mi a Biblia nézőpontja erről. Néhány nap múlva megkaptam a választ az „»Extrém sportok« — Megérik a kockázatot?” (2000. október 8.) című cikketekből. A sárkányrepülés lélegzetelállító élmény lehet. De ahhoz túl értékes a Jehovával ápolt kapcsolatom, hogy a sárkányrepülés miatt kockáztassam az életemet.

M. M. S., Brazília

A cikkben az állt, hogy Sátán „valószínűleg látomásban” kísértette meg Jézust. Ezek a kísértések nem valóságos körülmények között történtek?

C. G. H., Egyesült Államok

A bibliai beszámoló több részletét is nehéz lenne megmagyarázni, ha szó szerint értelmeznénk. Nem létezik például annyira magas hegy, amelyről Sátán megmutathatta volna Jézusnak „a világ összes királyságát és dicsőségüket”. Az sem valószínű, hogy Jézus hagyta volna, hogy Sátán szó szerint ’magával vigye a szent városba’, vagy odaállítsa „a templom párkányára” (Máté 4:5–8). Így tehát nyilvánvaló, hogy valamiféle látomásról volt szó. Bárhogyan történt is, Sátán valóságos kísértéssel csábította Krisztust. Jézus azzal, hogy nem volt hajlandó engedni ezeknek a kísértéseknek, bebizonyította töretlen feddhetetlenségét. (A szerk.)