A Biblia nézőpontja

Vajon az összes vallás Istenhez vezet, csak különböző utakon?

„SZINTE lehetetlennek tartom, hogy az egész világegyetem Istene úgy döntött, hogy csak egyetlen vallás által ismerteti meg magát” — jelentette ki Marcus Borg író. A Nobel-békedíjas Desmond Tutu ezt mondta: „Egyetlen vallás sem állíthatja, hogy nála van [a hit] titkának a teljes igazsága.” Népszerű hindu felfogás az, hogy „jotto moth, totto poth” — ez szabad fordításban azt jelenti, hogy az összes vallás ugyanahhoz a célhoz vezet, csak különböző utakon. A buddhisták is osztják ezt a nézőpontot. Valójában milliók hiszik azt, hogy az összes vallás Istenhez vezet, csak különböző utakon.

Geoffrey Parrinder történész kijelentette: „Olykor azt hallani, hogy minden vallásnak egy a célja, vagy hogy mindegyik vallás egyformán az igazsághoz vezet. Sőt néha azt mondják, hogy minden vallásnak ugyanazok a tantételei.” Bizonyos vallások tantételei, szertartásai és istenségei valóban hasonlítanak egymásra. A legtöbb vallás a szeretetről beszél, és azt tanítja, hogy helytelen ölni, lopni és hazudni. A legtöbb vallási csoportban vannak olyanok, akik őszinte erőfeszítéseket tesznek mások megsegítésére. Akkor hát számít az, hogy milyen valláshoz tartozik az a személy, akinek őszinte hite van, és megpróbál erényes életet élni? Vagy az összes vallás Istenhez vezet, csak különböző utakon?

Elég csupán őszintének lenni?

Gondoljunk az első századi zsidó férfi, Saul esetére, aki Pál néven keresztény apostol lett. Buzgóságtól áthatott támogatója volt a judaizmusnak, és ez arra indította, hogy megpróbálja felszámolni Krisztus követőinek az imádatát, melyet ő helytelennek vélt (Cselekedetek 8:1–3; 9:1, 2). Ám Isten kegyelme folytán felismerte, hogy vannak mélyen vallásos emberek, mint ő maga is, akikben talán buzgalom van Isten iránt, de helytelenül cselekszenek, mert nem ismernek minden tényt (Róma 10:2). Miután  Saul többet tanult Isten akaratáról és eljárásmódjairól, megváltozott, és éppen azokhoz társult az imádatban, akiket korábban üldözött, vagyis Jézus Krisztus követőihez (1Timóteus 1:12–16).

Vajon a Biblia azt mondja, hogy több száz vallás közül választhatunk, és bármelyiket választjuk is, az Isten helyeslésével találkozik? Pál apostol olyan útmutatást kapott a feltámasztott Jézus Krisztustól, mely ennek épp az ellenkezőjére mutat rá. Jézus elküldte őt a nemzetekből való emberekhez, hogy ’felnyissa a szemüket, hogy fordítsa őket a sötétségből a világosságra, és Sátán hatalmából az Istenhez’ (Cselekedetek 26:17, 18). Egyértelműen számít, hogy milyen vallást választunk. Sok személynek, akikhez Pál küldetett, már megvolt a maga vallása. De „sötétségben” voltak. Gondoljunk bele abba, hogy ha az összes vallás örök élethez és Isten helyesléséhez vezet, csak különböző utakon, nem lett volna szükség arra, hogy Jézus kiképezze a követőit az általa parancsba adott tanítványképző munka végzésére (Máté 28:19, 20).

Jézus a híres hegyi beszédében ezt mondta: „Menjetek be a szűk kapun; mert széles és tágas az az út, amely a pusztulásba visz, és sokan vannak, akik azon mennek be; ellenben szűk az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják” (Máté 7:13, 14). A Biblia határozottan kijelenti, hogy „e g y hit” van (Efézus 4:5). Nyilvánvaló, hogy sok személynek, aki a „széles” úton jár, van vallása, de nem tartozik ehhez az „e g y hithez”. Mivel az imádatnak csak egyetlen igaz formája van, az igaz hit megtalálására vágyóknak keresniük kell azt.

Az igaz Isten keresése

Isten az emberiség történelmének a kezdetétől fogva megmondta az embereknek, hogy mit vár el tőlük (1Mózes 1:28; 2:15–17; 4:3–5). Ma a követelményei egyértelmű magyarázatát találjuk a Bibliában. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy különbséget tegyünk az elfogadható és az elfogadhatatlan imádat között (Máté 15:3–9). Néhány személy örökölte a vallását, míg mások csupán követik a többséget a közösségükben. Sok személy esetében csak az határozza meg, hogy milyen vallása van, hogy hol és mikor született. De vajon engedned kell, hogy a véletlenen múljon, hogy melyik valláshoz tartozol, vagy hagynod kell, hogy mások döntsenek helyetted?

Tájékozottan kell vallást választanod, miután gondosan megvizsgáltad a Szentírást. Az első században voltak olyan tanult emberek, akik nem fogadták el csak úgy, első hallásra Pál apostol szavait. Ezek a személyek ’naponta gondosan vizsgálták az Írásokat, hogy úgy vannak-e ezek a dolgok’ (Cselekedetek 17:11; 1János 4:1). Miért ne tehetnénk mindannyian ugyanezt?

A Biblia azt mondja a világegyetem Istenéről, hogy keresi azokat az embereket, akik igazsággal imádják őt. A János 4:23, 24 feljegyzése szerint Jézus kifejtette: „Mindamellett eljön az óra, és az most van, amikor az igaz imádók szellemmel és igazsággal fogják imádni az Atyát, mert az Atya is ilyeneket keres, hogy imádják őt. Az Isten Szellem, és akik imádják, azoknak szellemmel és igazsággal kell imádatot bemutatniuk.” Istenünk és Atyánk csupán ’az álláspontja szerinti tiszta és beszennyezetlen imádati formát’ fogadja el (Jakab 1:27). Milliókat áldott már meg, akik keresték a keskeny utat, amely az életre visz. Isten nem a közömbös embereknek tartogatja az örök életet, hanem azoknak, akik valódi erőfeszítést tesznek, hogy megtalálják az általa kijelölt keskeny utat, és miután megtalálták, azon járjanak (Malakiás 3:18).