Egy páratlan virágbirodalom

AZ ÉBREDJETEK! DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁGI ÍRÓJÁTÓL

MIUTÁN Carl von Linné XVIII. századi botanikus osztályozta az afrikai virágoknak egy csoportját, azt mondta a származási helyükről, hogy az maga „a földi paradicsom, a Jóreménység foka, melyet a Nagylelkű Teremtő szépített meg válogatottabbnál válogatottabb csodáival”.

Ezek az úgynevezett válogatottabbnál válogatottabb csodák Afrika déli csücskénél találhatók. A holland telepesek a terület uralkodó növényzetét fijnboschnak nevezték el, amelynek jelentése ’törékeny bokrok’ vagy ’törékeny fák’. Mivel a fijn szó azt jelenti, hogy ’kicsi’, ez a név valószínűleg utalás volt a levelek és a növények kicsiny méretére, valamint a területen élő karcsú fákra. Idővel a fijnbosch szó átalakult „fynbosszá”. Lehet, hogy a fynbos övi növények levele piciny és kemény, de a virágok mérete, színe és formája szemkápráztató.

A fynbos öv egy olyan virágkirályságban található, mely nagyon is eltér a föld többi virágbirodalmától. Ez a fokföldi virágkirályság (Cape Floral Kingdom). * Bár ez a királyság  viszonylag kis területet ölel fel, bámulatosan sokféle növényfajnak — egy forrásmű szerint több mint 8550-nek — ad otthont, s ezeknek kétharmada a világon sehol máshol nem található meg.

Egyedül a Tábla-hegyen 1470 növényfajt számoltak össze! „Ez több, mint amennyi az egész Brit-szigeteken található” — jegyzi meg a New Scientist című folyóirat. A fynbos azonban hatással van a világ többi részére is. Hogyan?

Bámulatba ejtő sokféleség

Ha muskátli díszeleg az ablakpárkányodon, megeshet, hogy egy fynbos övezetben őshonos növény leszármazottját gondozgatod. A muskátli 250 természetes körülmények között tenyésző fajának több mint kétharmada a fynbos övben található.

Ezenkívül a nősziromfélék (Iridaceae) családjához tartozó 1800 virág egyharmada itt él, ideértve több mint 72 kardvirágfajt is, mely a földön sehol máshol nem található meg. Afrika déli csücske 1646 százszorszép- és margaréta-, valamint vygyfajjal büszkélkedhet. * Ezek közé tartoznak a szépségüket megőrző „szalmavirágok”, melyeket éveken át fel lehet használni szárazvirág-kompozíciókban.

A fynbos övezet legfigyelemreméltóbb jellegzetessége azonban az erikának vagy hangának  nevezett virágos növény. Ha hiszed, ha nem, a fynbos övben a világon ismert 740 erikafajból 625 él!

A cukor-kúszócserje és a fokföldi mézevő

Linné megvizsgálta a fynbos virágainak egy csoportját, mely a formák szokatlan változataival hívta fel magára a figyelmet. Ezeket a virágokat próteáknak nevezte el (a Proteaceae család egyik tagja) a görög isten, Próteusz után, akiről úgy gondolták, hogy különféle testeket tud felvenni. Összesen 328 próteafaj származik a fynbos övből. Mennyire felvillanyozó érzés Fokföld hegyei közt túrázni, és ráakadni a hatalmas királyi próteára! Fenséges virága olykor nagyobb az emberi arcnál.

Egy másik elterjedt prótea a cukor-kúszócserje. Ennek a cserjének a virágai olyanok, mint a csészék, és bőséges nektárt rejtenek magukban. A korai telepesek megrázták a virágokat egy tartály fölött, hogy összegyűjtsék a nektárt, majd sziruppá főzték.

A fokföldi mézevő — egy olyan teremtmény, mely csupán a fynbos övben él — szintén kedveli a próteák nektárját. Hosszú csőrével és nyelvével kiszívja a nektárt a növényből, viszonzásul pedig egyik virágról a másikra szállítja a virágport, eredményes porzószolgálatot végezve. Ezenkívül a fokföldi mézevő olyan rovarokkal táplálkozik, melyeket a nagy virágok magukhoz csábítanak. A madárnak és a virágnak tehát szüksége van egymásra ahhoz, hogy életben maradjon.

 További létfontosságú kapcsolatok

Némelyik próteavirág a földhöz közel van, más növények rejtekében. Ezek a próteák élesztőszagukkal magukhoz vonzzák az egereket. Az egerek a fejüket a virágokba dugva megisszák a nektárt, majd más próteákat látogatnak meg, átszállítva a szőrös pofácskájukon összegyűlt virágport. A mezei egerek és próteák kapcsolata is a fennmaradást szolgálja.

Hasonló kapcsolat jött létre az erika virágai és a színes, vörösbegyes fokföldi nektármadár között, mely csupán a fynbos övben található meg. Mivel a virágoknak görbe csőformájuk van, tökéletesen illik beléjük a fokföldi nektármadár csőre. Amikor a madár belehelyezi a csőrét a virágba, hogy kiszívja a nektárt, a feje összegyűjti a virágport. A virágzó erikák az év folyamán kielégítik a fokföldi nektármadár szükségleteit, a növények pedig hasznot merítenek a madár porzószolgálatából. Micsoda élvezet végigsétálni egy domboldalon, és figyelni ezt a tüneményes kapcsolatot!

Sok más élőlénynek is fontos szerepe van a fynbos övben. Például egy lepke, melynek sárgaöves fokföldiszemes a neve, kizárólagos beporzója a vörös virágok 15 fajának. Ezeknek a virágoknak az egyike a Tábla-hegyet ékesítő, híres Dél-Afrika szépe.

Vannak bizonyos turkálók, amelyek az orchideafélék, liliomfélék és nősziromfélék családjába tartozó növények gumós gyökerével táplálkoznak. A fokföldi turkálók gyökérdarabkákat visznek az üregeikbe, és ott tárolják őket. Néhány darabot elhagynak az útjuk során, vagy otthagyják az üregben. Ezek gyakran meggyökereznek, és növekedésnek indulnak.

A fynbos övben több száz növény hoz létre húsos, olajos nyúlványt a magján. Ezek olyan illatot bocsátanak ki, melynek a hangyák nem tudnak ellenállni. Miután a hangyák megragadták ezeket a „fogantyúkat”, magukkal vonszolják a magokat a föld alá. Ezután megeszik a puha nyúlványt, de a kemény magot nem. Ilyen módon az eltemetett magok, a madaraktól és az egerektől védve, később kikelnek.

Vannak itt olyan legyek, melyeknek egy hosszú cső, vagyis szívószerv vezet ki a szájukból. Ezek a legyek tökéletes beporzói az olyan fynbos övi növényeknek, melyeknek hosszú, csőszerű virágaik vannak. Az egyik légynek csaknem nyolc centiméter hosszú a szívószerve. Az ilyen kapcsolatok igazán létfontosságúak a fynbos fennmaradásához.

Veszélyes kapcsolat

„Kár, hogy sok esetben éppen az Ember felelős bizonyos természetes környezetek elpusztításáért, pedig a Teremtésművet őrá bízták” — jelenti ki T. F. J. van Rensburg környezetvédő az An Introduction to Fynbos című könyvében. Ahogy dr. Piet van Wyk rámutat, viszonylag rövid idő alatt valóban óriási pusztítás ment végbe: „A gyarmatosítás óta eltelt körülbelül 300 év alatt az alacsonyan fekvő fynbos övi prérik feldarabolódtak, és az ember olyannyira átalakította őket, hogy az eredeti . . . fynbos növényzetnek csupán 31 százaléka maradt meg. Már 39 fynbos faj kipusztult, és további 1033 faj került a veszélyeztetett fajok listájáról a kritikusan ritka fajok listájára.”

Az emberi tevékenység veszélyezteti a fynbos állatai és növényei között fennálló létfontosságú kapcsolatot is. „Az ökológusok csupán most kezdik érteni, micsoda bonyolult kapcsolatok vannak az állatok és a növények között a fynbos övben — jegyzi meg a Table Mountain​—A Natural Wonder című könyv. — Ha kihal egy növény, vajon a beporzója (egy rágcsáló, egy lepke vagy egy bogár) ugyanerre a sorsra jut?” És mi a helyzet a fynbos madaraival? C. J. Skead dél-afrikai biológus szerint a fokföldi mézevők fennmaradása veszélyben van, mivel „szoros kapcsolatban vannak a próteafajokkal”.

A fynbos övezetről szóló effajta nyugtalanító beszámolók aggodalomra adnak okot. Ám azoknak, akik Linnéhez hasonlóan hisznek „a Nagylelkű Teremtőben”, van okuk a reménységre. Biztosak lehetünk abban, hogy amikor Jehova Isten teljesíti az arra tett ígéretét, hogy ’mindent újjátesz’, a föld úgy fog virulni és virágozni, mint még soha (Jelenések 21:5).

[Lábjegyzetek]

[Térkép a 16. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Fynbos öv (zölddel jelölve)

Tábla-hegy

[Forrásjelzés]

Mountain High Maps® Copyright © 1997 Digital Wisdom, Inc.

[Kép a 16. oldalon]

A „festett nő” (Gladiolus debilis) egyike annak a 72 kardvirágfajnak, mely a földön sehol máshol nem található meg

[Forrásjelzés]

Una Coetzee (www.agulhasfynbos.co.za)

[Kép a 16. oldalon]

Némelyik prótea nagyobb az emberi arcnál

[Forrásjelzés]

Nigel Dennis

[Kép a 16–17. oldalon]

A feljegyzések szerint egyedül a Tábla-hegyen 1470 növényfaj él

[Kép a 16–17. oldalon]

„Szalmavirág” (Heliptrum eximium)

[Forrásjelzés]

Nigel Dennis

[Kép a 17. oldalon]

A fynbos övben élő sok margarétafaj (Felicia filifolia) egyike

[Forrásjelzés]

Kirstenbosch, Cape Town

[Kép a 17. oldalon]

A sárgaöves fokföldiszemes kizárólagos beporzója a vörös virágok 15 fajának

[Forrásjelzés]

Colin Paterson-Jones

[Kép a 17. oldalon]

„Tűpárnaprótea”

[Forrásjelzés]

National Parks Board of South Africa

[Kép a 18. oldalon]

Páratlan kapcsolat van az erika virágai és a fokföldi nektármadár között

[Forrásjelzés]

Colin Paterson-Jones

[Kép a 18. oldalon]

A próteák és a fokföldi mézevő különleges barátok

[Forrásjelzés]

Kirstenbosch, Cape Town

[Kép a 18. oldalon]

Watson-kardvirág

[Forrásjelzés]

Kirstenbosch, Cape Town

[Kép forrásának jelzése a 18. oldalon]

National Parks Board of South Africa