Figyeljük a világot

„Eltűnt” hetvenkilencmillió nő

Egy ENSZ által finanszírozott felmérés „Indiáról, Pakisztánról, Bangladesről, Nepálról, Srí Lankáról, Bhutánról és a Maldív-szigetekről elmondja, hogy a miatt a hátrányos megkülönböztetés miatt, melyben a születésük előtt és után részesítik a nőket, mintegy 79 millió nő »tűnt el Dél-Ázsiában«”. Ez olvasható egy beszámolóban, melyet a Reuter-hírügynökség adott ki. A nők „eltűnése” az abortuszokra és „a csecsemőgyilkosságokra vezethető vissza, valamint arra, hogy a földnek ezen a részén a fiúgyermekeket részesítik előnyben az étel kiosztásánál”. Ez utóbbi jelenség állítólag még a felnőtt nőket is érinti, ami miatt a nők krónikus táplálkozási zavarokkal küzdenek. A beszámoló elmondja, hogy „a fiatal lányok és a fogamzóképes korban levő nők között az elhalálozások száma igen magas”. A 79 milliós végeredmény azon a tényen alapszik, hogy a földnek ezen a részén 100 férfira csupán 94 nő jut, míg világviszonylatban 106.

Megnyílt a leghosszabb alagút

Norvégiában megnyitották a világ leghosszabb alagútját, számol be a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Laerdal-alagút 24,5 kilométer hosszú, és Norvégia két legnagyobb városát, Oslót és Bergent köti össze. Mielőtt az alagút megépült, az autósok vagy a kanyargós hegyi utat választhatták, vagy úgy dönthettek, hogy komppal kelnek át a fjordon. Az új alagút kialakításánál nagyon nagy figyelmet szenteltek a biztonságnak. Vészhelyzetben az autósoknak félkilométerenként lehetőségük van arra, hogy megforduljanak. Emellett óriási, tűzbiztos ventilátorokat szereltek be, melyek egy szellőzőaknán keresztül eltávolítják a füstöt és a mérgező gázokat. Ezenkívül a legmodernebb biztonsági rendszerek őrködnek az alagút felett. Mivel sok ember tart a hosszú alagutaktól, tágas tereket alakítottak ki, melyek négy részre tagolják az alagutat. Ezeknek a pihenőknek a falait kék lámpákkal világítják meg, hogy azt a benyomást keltsék, mintha nappali világosság lenne, és a teret friss levegő töltené meg. Ennek ellenére egy felmérés feltárta, hogy a norvégok 25 százaléka nem fogja igénybe venni az alagutat a balesetektől, illetve a tűztől való félelem miatt.

Az állatok visszatérnek Izraelbe

Sok állat, melyet már nem lehetett megtalálni Izraelben, most újból megjelenik, szól az izraeli Haaretz című újság egyik cikke. A Negevben és a Golán-fennsíkon újból feltűntek a sakálok és a farkasok falkái. Az utolsó számláláskor megállapították, hogy Észak-Izraelben 450-re nőtt a sasok száma. Még egy leopárdot is találtak Galileában. A leopárdokat kihaltnak tekintették ezen a területen, a farkasokról pedig úgy tudták, hogy a kihalás szélén állnak. De ezek a ragadozók, csakúgy, mint áldozataik — az antilopok, a núbiai kőszáli kecskék és az őzek —, újból megjelentek. Míg néhány állat magától tér vissza, addig más állatokat újból meg kellett honosítani a korábbi élőhelyükön. Ilyenek például a félszamarak is. Most már 100 ilyen szamár járja a Negevet.

A szoptatás még hasznosabb, mint gondoltuk

„Szeretné növelni csemetéje IQ-ját?” — teszi fel a kérdést a Psychology Today című folyóirat. „Ez egész egyszerű lehet: a boltban megvásárolható tápszer helyett a szoptatást válassza!” Úgy tűnik, hogy az idegrendszer fejlődésében különös szerepe van az anyatejben előforduló zsírsavak két fajtájának, mégpedig a docosahexaenoinsavnak (DHA) és az arachidonsavnak (AA). A folyóirat rámutatott, hogy a természetes anyatej felülmúlhatatlan, amikor beszámolt azokról a kísérletekről, melyek kimutatták, hogy „különböző feladatok megoldásakor azok a gyermekek, akik mind a DHA-hoz, mind az AA-hoz hozzájutottak, jobb eredményeket értek el az emlékezőtehetséget, valamint a problémamegoldási és a nyelvi készséget illetően, mint más csoportok”.

„Kutatások által azt is felfedték, hogy miért ragaszkodnak annyira az emberek a saját kultúrájukban megszokott ételekhez” — mondja a Science. „Azok a nők, akik a terhesség vagy a szoptatás alatt répalevet ittak, a gyermekükkel is megkedveltették a répát . . . A kutatások eredményeiből kiderül, hogy az anyatej jobb, mint a tápszer, mivel növeli a gyermekekben a hajlandóságot arra, hogy új ételeket próbáljanak ki”, illetve megtanítja velük, hogy „melyek azok az ételek, amelyeket biztonságos fogyasztani; ebből is látszik, hogy mennyire fontos, hogy a terhes és a szoptatós anyukáknak egészséges étrendjük legyen”.

A tisztességes munka még mindig csak álom

„Tisztességes munka mindenkinek — még mindig csak álom” — hirdeti egy főcím a német Hannoversche Allgemeine Zeitung című  újságban, majd beszámol a hannoveri EXPO 2000 világkiállítás keretén belül megtartott „Globális társalgás” című szimpóziumról. Noha 1951-ben elfogadták az egyenlő esélyek alapelvét, mely egyenlő kereseti és munkalehetőségeket biztosít mind a nők, mind a férfiak számára, majd 1973-ban betiltották a gyermekmunkát, a világ mégis 150 millió munkanélkülit számlál, 850 millió embernek nem megfelelő a munkahelye és 250 millió gyermek kénytelen dolgozni. A világ lakossága felének napi két dollárnál is kevesebbel kell beérnie. És minden erőfeszítés ellenére a gazdagok és a szegények közötti szakadék nemhogy kisebb lett, hanem egyre mélyebb. Emellett a gazdag és a szegény országok érdekei is igen különbözőek. Míg az európai politikusok a részvényopciós tervekről és a szakszervezetek befolyásáról folytatnak tárgyalásokat, addig a fejlődő országokban ülésező kollégáik sokkal alapvetőbb kérdésekben kell hogy döntsenek — például abban, hogy miként tudnának alapfokú oktatást biztosítani mindenkinek, és hogyan lehetne munkahelyet teremteni a következő nemzedék számára.

Veszélyben Masszada?

„Masszada nem omolhat össze újra!” Ennek a tevékenységre serkentő kiáltásnak a jegyében munkálkodtak a zsidók Izrael modern kori nemzetének a létrehozásakor. „Ám lehetséges, hogy Masszada tényleg újra összeomlik, ez alkalommal szó szerint, a természet erői miatt” — jegyzi meg az NBC egyik sajtóközleménye. Ez a népszerű turisztikai hely „a bolygó egyik legkiszámíthatatlanabb törésvonala, a holt-tengeri törésvonal mentén fekszik”. A hegyvonulat sziklái több száz tömbre vannak feldarabolódva, melyek némelyikét egy esetleges földrengés kimozdíthatja a helyéből. Sőt számítógépes elemzéssel kimutatták, hogy több ilyen tömböt a hegyvonulatnak a keleti, Kígyó-ösvény felőli oldalán nem sok választ el a leomlástól. Ezeket a tömböket 18 méter hosszú acélrudakkal erősítették meg. Viszont Masszada északi oldalán egy Heródes király által épített palota romjai alatt „is bármikor megindulhat a föld”. Ezt a helyet is ideje lenne alátámasztani. Pénz hiányában itt még nem kezdték meg a munkálatokat. A Jeruzsálemtől 100 kilométerre fekvő Masszada az a hely, ahol majdnem 2000 évvel ezelőtt egy 967 zsidóból álló lázadó csoport két évig kitartott a küzdelemben a rómaiak vezette ostrom alatt. Az azt megelőző éjszakán, hogy a rómaiak áttörték az erődítményüket, a zsidók állítólag öngyilkosok lettek. Inkább ezt választották, mintsem hogy megadják magukat.

Légy óvatos a napon!

Ha túl sokáig marad valaki a napon megfelelő védelem nélkül, elrákosodhat a bőre. Erről számol be az El Universal című mexikói napilap egyik cikke. Adriana Anides Fonseca bőrgyógyász szerint az évek során a bőrt ért folyamatos napsugárzás hatása rendszerint az 50. életév után jelentkezik rosszindulatú daganat formájában. Azt javasolja, hogy napozás előtt 30 perccel kenjük be magunkat napozószerrel, és ezt ismételjük meg három-négyóránként, illetve miután kijövünk a vízből, vagy ha erősen izzadunk. A világos bőrű embereknek 30-40-esnél magasabb fényvédő faktorszámú napozószert kell használniuk, a sötét bőrű embereknek pedig 15-30-as faktorszámút. De még akkor is, ha használjuk ezeket a szereket, jó, ha az emlékezetünkben tartjuk, hogy a napozószerek nem óvnak meg teljes mértékben a sugárzás káros hatásaitól, a napolajak pedig egyenesen rontanak a helyzeten, mivel használatuk során még jobban leég az ember. Különösen arra kell ügyelni, hogy a csecsemőket ne érje közvetlenül a napsugárzás, mivel ebben a korban a bőr védelmi vonala még nincsen teljes mértékben kifejlődve.

Közömbösség a papi hivatás iránt

A katolikus szülőket „már nem hallani, amint büszkén mondanák: »az én fiam pap«” — mondja a The New York Times. „A katolikus elöljárók . . . nagyon is tisztában vannak vele, hogy többek között azért nincsen elég katolikus pap, mert nincsen elég katolikus szülő, aki arra ösztökélné gyermekeit, hogy a papi hivatást válasszák.” Ennek okai között szerepel az a tény, hogy a katolikus családoknak már nincsen olyan sok gyermekük. A cikk rámutat, hogy ezért „nehezebben békélnének meg a szülők azzal, ha egyetlen fiuk csatlakozna a nőtlenségi fogadalom alatt élő papok táborához”. „Ezenkívül a szülők a velük készített interjúkban elmondták, hogy az elmúlt évtized során a papság folyamatosan veszített a tekintélyéből, amint egyre-másra lehetett hallani a papok által elkövetett gyermekmegbecstelenítésekről.” A Katolikus Püspökök Nemzeti Tanácsának az egyház legtevékenyebb tagjaival végzett felmérése kimutatta, hogy a szülők kétharmada nem szeretné, ha valamelyik gyermeke akár pap, akár apáca lenne. Edward J. Burns pap, a tanács egyik tagja, úgy vélekedik, hogy ha egy fiatal pár egy családi összejövetel alkalmával bejelentené, hogy együtt élnek, senki nem szólná meg őket érte. Ugyanakkor, ha a család egyik fiatal tagja a papi hivatást fontolgatná, a család több tagja félrehívná, és megkérdezné tőle, hogy biztos-e benne, hogy ezt akarja.