Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Niagara-vízesés — Lélegzetelállító élmény

Niagara-vízesés — Lélegzetelállító élmény

Niagara-vízesés — Lélegzetelállító élmény

NEMRÉGIBEN alkalmam nyílt rá, hogy úgy nézzem meg a Niagara-vízesést, mint még soha — nagyon-nagyon közelről. Mit ne mondjak, lélegzetelállító élmény volt. Barátaimmal ellátogattunk a kanadai Patkó-vízeséshez, mely az alakjáról kapta a nevét. Többször voltam ott azóta, hogy életemben először, 1958-ban elmentem oda, de volt valami, amit korábban még nem csináltam: még sohasem hajóztam fel a folyón egyenesen a vízesés felé véve az irányt. Ám az emberek már azóta tesznek ilyen hajókirándulásokat, amióta a Maid of the Mist nevű hajókat 1848-ban üzembe helyezték. Milliók tették már meg ezt az izgalmas utat. Most rajtam volt a sor.

A folyó mindkét oldaláról indulnak rendszeresen hajók, vagyis az amerikairól is, és a kanadairól is. Mindig hosszú sorokban kígyóznak az emberek. Minden korosztály képviselve van, még egészen kicsi gyermekek is vannak. Mindenki könnyű, kék esőkabátot visel, ami nélkülözhetetlen, ha valaki szeretné magát megvédeni a permetező víztől. (Azok, akik a másik oldalon látogatják meg az Amerikai-zuhatagot, sárga kabátot viselnek.) A Maid of the Mist VII nevű hajó 582 utas szállítására alkalmas. Százharminckét tonnát nyom, 24 méter hosszú és 9 méter széles. Jelenleg négy hajót üzemeltetnek: a Maid of the Mist IV-et, V-öt, VI-ot és VII-et.

Mi is jól megáztunk

A tömeget követve beálltunk a sorba, majd amikor a Maid of the Mist VII-ből kiszállt a nedves, lucskos öltözetű turistacsoport, mi leptük el a hajót. Előre láttam, hogy izgalmas út áll előttünk. A távolban, tőlünk nem egészen egy kilométerre, 52 méter magasból mennydörögve bukott alá a víz az 55 méter mélységű medencébe. Hajónk útnak indult a folyón, és átjutott az amerikai oldalra. Átszeltük a kavargó vizeket az Amerikai-zuhatag lábánál. A víz a vízesés tetejétől a medence aljáig összesen 54 méter utat tesz meg. * Az út legizgalmasabb része ekkor következett.

Fokozódott a feszültség, amint közelebb és közelebb kerültünk a robajló vizekhez. A szél és a levegőt betöltő, vadul permetező víz miatt hamarosan nem lehetett fényképeket készíteni. A kormányos végtelen hosszúnak tűnő időn át araszolt egyre közelebb a hajóval a becsapódási ponthoz, oda, ahova a perem szélén átbukfencezve másodpercenként 168 000 köbméter víz zuhan alá, éppen a hajónk elé! Borzasztó nagy volt a zaj. Még a saját kiáltásomat is alig hallottam. Kalimpált a szívem. Még kóstolót is vehettem a Niagara vizéből: hideg volt, de kétségtelenül tiszta. Ez csakugyan életre szóló élmény volt!

Örökkévalóságnak tűnt az idő, mire a kormányos a hajónkkal lassan hátrálni kezdett a veszélyes zónától, és a folyás irányába fordult. Megkönnyebbülten sóhajtottam fel. Túléltük. Valójában fel sem merült bennem ennek az ellenkezője. A hajókat üzemeltető társaságnak még nem volt balesete. Emil Bende, a gőzhajótársaság vezérigazgatója arról biztosított minket, hogy minden hajó az utasférőhelynek megfelelően van ellátva mentőmellényekkel és mentőcsónakokkal. A társaság hajóin nem követik el ugyanazt a hibát, mint a Titanicon!

Hátráló vízesések

Igen, az erózió megszedi a maga vámját a vízeséseken. A becslések szerint az elmúlt 12 000 évben 11 kilométert hátráltak, mígnem elérték a jelenlegi helyüket. Hajdanán az erózió körülbelül egy méter volt évenként, mára ez lecsökkent, és a vízesés körülbelül 30 centimétert hátrál tízévenként. Mi az oka ennek az eróziónak?

A víz áthalad a kemény, felső dolomitrétegen, mely puha homokkő- és palarétegeken nyugszik. Ezek az alsóbb rétegek elkopnak, majd ezt követően a dolomitkőzet beomlik, és belezuhan a medencébe.

A víz nem megy kárba

A hatalmas mennyiségű víztömeg, mely a rövid Niagara-folyón (56 kilométer) áramlik le, a Nagy-tavakat alkotó öt tó közül négyből származik. A folyó észak felé folyik az Erie-tóból az Ontario-tóba. Ez alatt a rövid idő alatt a vízi energia felhasználásával elektromos áramot termelnek, melyen Kanada és az Egyesült Államok osztozik. Azt mondják, hogy ez az egyik olyan hely a világon, ahol a legtöbb elektromos áramot állítják elő a víz segítségével. A kanadai és az egyesült államokbeli vízi erőműveknek együttesen 4 200 000 kilowatt a teljesítményük. A turbinákhoz azelőtt juttatják el a Niagarából a vizet, mielőtt a folyó eléri a vízesést.

Mézeshetek és éjszakai fények

A Niagara-vízesés a nászutasok egyik kedvenc helye. Ez különösen igaz az 1953-ban készült Niagara című film óta. Éjszakánként a vízesést színes reflektorokkal világítják meg, ami más jelleget kölcsönöz annak a szépségnek és fenségességnek, mely a földünk e páratlan pontját jellemzi. Sem a Kanadába, sem az Egyesült Államokba tett utazás nem lehet teljes, ha az ember nem látogat el a világnak ehhez a csodájához. És ha vállalkozó szellemű vagy, mindenképp menj el egy hajóútra! Nem fogod megbánni, és elfelejteni sem. (Beküldött cikk.)

[Lábjegyzet]

^ 5. bek. „Az Amerikai-zuhatag vize 21—34 métert zuhan alá függőlegesen a vízesés lábánál lévő kövezetre” (Ontario’s Niagara Parks).

[Kiemelt rész/kép a 26. oldalon]

LIBEGŐ A NIAGARA FELETT

Négy és fél kilométerre a vízeséstől van egy hatalmas örvény, „mely a zúgók (Rapids) végénél keletkezik, ott, ahol a nagy szoros (Great Gorge) hirtelen északkeletre fordul. Itt lenyűgözően, smaragdzöld pompával kevereg-kavarog a víz, hogy távozni tudjon a szoros legkeskenyebb csatornáján” (Ontario’s Niagara Parks).

Ha valaki szeretné átlátni, hogy mekkora ez az örvény, akkor utazást kell tennie az úgynevezett Niagara Spanish Aero Carral (Niagara spanyol légi autóval), egy libegővel, mely átvisz az örvény felett, és amelyről mindkét irányban bámulatba ejtő kilátás nyílik a folyóra. De miért nevezik „spanyol” légi autónak? Mivel egy leleményes spanyol mérnök, Leonardo Torres Quevedo (1852—1936) tervezte és építette meg. Ez a jármű 1916 óta van használatban, és páratlan a maga nemében.

[Ábra/kép a 26. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Az ERÓZIÓ következtében a vízesés a becslések szerint 300 vagy annál is több métert hátrált 1678 óta

1678

1764

1819

1842

1886

1996

[Forrásjelzés]

Forrás: Niagara Parks Commission

[Térképek a 27. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

KANADA

USA

KANADA

USA

Erie-tó

Niagara-vízesés

Niagara-folyó

Ontario-tó

[Kép a 25. oldalon]

Az Amerikai-zuhatag

A kanadai Patkó-vízesés

[Kép a 26. oldalon]

A vízesés télen, éjszakai megvilágításban