Meteóra — Égbe nyúló sziklaoszlopok

„Nincs még egy ilyen különös és csodálatos hely a világon, mint ez a festői terület, melyhez foghatót még sohasem láttam . . . A többi hegyvidéket, ahol jártam, nem lehet ezekhez a páratlan csúcsokhoz mérni” (Robert Curzon angol utazó, 1849).

EGYÁLTALÁN nem számítottunk arra a látványra, mely Görögországban a Thesszália síkságán fekvő Kalampáka nevű kisváros és a közeli falucska, Kasztráki felé tartva fogadott minket. Van itt egy „kőerdő”, amely több mint húsz óriási sziklaoszlopból áll. Ez nem más, mint különálló, több száz méter magasságú meredek sziklák összevisszasága. A sziklákat fafolyosós kolostorok koronázzák, és némelyik épület teteje alatt díszített párkányok vannak.

Ez a görögországi Meteóra, a kivételes, megmunkálatlan sziklák és a hihetetlen emberi erőfeszítések földje. A „meteóra” szó egy görög szóból származik, melynek jelentése ’levegőben lebegő’. Ezzel a szóval utalnak az árválkodó sziklatömbök csoportjára, valamint a sziklákra épített több mint harminc kolostorra. A sziklák átlagos magassága 300 méter, ám a legmagasabb 550 méterre tornyosul a síkság fölé.

Amint közeledünk, a hatalmas sziklák árnyéka egyre inkább megnyúlik. Ahogy a sziklák árnyéka változik, ez a furcsa világ mindig másképp tárul az ember szeme elé. Télen a hatalmas, kopár sziklák csak úgy feketéllenek a fehér hóban.

Hogyan alakultak ki?

Számos elmélet van arról, hogy miként alakultak ki a Meteóra sziklái. Sokan úgy vélik, hogy évmilliókkal ezelőtt a síkság, melyen a Meteóra áll, egy kiterjedt tó fenekét képezte. Egy elképzelés szerint gigászi földmozgások valahogyan felfelé nyomták ezeket a sziklákat. Az Experiment című magazin arról ír, hogy némely geológus úgy vélekedik, hogy „ezeknek a szikláknak i. e. 2000 és 1000 között kellett olyan formát ölteniük, amilyet napjainkban látunk”.

„Úgy tűnik, hogy a sziklás hegység végét leszakította  valamilyen földrengés, vagy elmosta a Vízözön, s így csak egymás után sorakozó . . . magas, vékony, sima, tűszerű sziklák maradtak hátra” — írta a cikk elején idézett Robert Curzon a Meteóráról. Érdekes módon az ókori görög mitológia szintén egy istenek által előidézett özönvízre vagy vízözönre vezeti vissza Thesszália hegyeinek a kialakulását (1Mózes 6:1—8:22).

Kolostorok az égben

Akármi legyen is a földtani magyarázat a Meteóra kialakulására, ezek a sziklák az i. sz. IX. század óta megragadják az emberek figyelmét. Talán korunk hegymászói, akik különleges hegymászó-felszereléssel másszák meg a Meteórát, értik meg a leginkább, hogy micsoda teljesítményt hajtottak végre az első remeték, akik sziklahasadékokban és barlangokban telepedtek meg. Még mindig viták folynak arról, hogyan épültek fel a kolostorok ezeknek a szinte megközelíthetetlen szikláknak a tetején.

Hogyan jutottak fel azokban a korai időkben a remeték a magasan fekvő kolostoraikba, és hogyan jöttek le onnan? Nos, ahogyan a Meteora​—The Rock Monasteries of Thessaly című könyv kijelenti, „felkapaszkodhattak a sziklafalak tetejéről lebocsátott falétrákon, vagy felhúzathatták magukat egy hálóban, melyet csörlővel engedtek le a kolostorból. Akár így érkeztek a látogatók, akár úgy, nagy bizalommal kellett lenniük mind a szerzetesek, mind pedig azok kétes mérnöki tudománya iránt.” Arról, hogy milyen időközönként cserélték ki a hálót tartó kötelet, egy volt apát állítólag ezt mondta: „Csak amikor elszakadt.” 1925-ig kellett várni arra, hogy lépcsőket vájjanak a sziklákba, hogy könnyebben fel lehessen jutni a kolostorokba.

 I. sz. 950 és 965 között Varnavasz volt az első remete, aki feljutott a sziklaoszlopokra. Őt követte a krétai Andronikosz 1020-ban. Majd más szerzetesek érkeztek Bizánc minden részéről, és a sziklacsúcsokon épült kolostorok száma harmincháromra nőtt. Az itteni közösségek a XVI. és a XVII. században élték fénykorukat, de utána hanyatlani kezdtek.

„Nézzen meg minket most! — kiáltott fel az egyik kolostor apátja. — Óh, . . . a fiatalok már nem akarnak így élni!” És csakugyan, a kolostorok közül már csak hat működik, s ebből kettőt apácák laknak. A Meteóra szikláit mindenfelé elhagyatott kolostoregyüttesek tarkítják.

Kulturális értékek gazdag gyűjteménye

Manapság a sziklakolostorok az egyik legérdekesebb helynek számítanak Görögország kulturális térképén. Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete szerint ezek az épületek kulturális örökségünk páratlan tárházai. Görögország mostanában sokat foglalkozik azzal, hogy megőrizze a Meteóra kulturális gazdagságát. Felújított épületeket és múzeumokat nyitottak meg a látogatók előtt. De vajon mi látható ezekben?

A nem falra festett ikonokon, egyházi köntösökön és zenei kódexeken kívül a Biblia ritka, történelmi kéziratai, például az i. sz. 861—862-re datált, pergamenből készült Codex 591, mely magyarázatokat tartalmaz a Máté evangéliumához.

A roppant természeti erők csakugyan páratlan látványosságot hoztak létre. Ha egyszer ellátogatsz Görögországba, miért ne vennéd bele a Meteórát is az útitervedbe? Ne felejts el elég filmtekercset vinni magaddal, mert biztosan sok mindent akarsz majd lencsevégre kapni! (Beküldött cikk.)

[Képek a 16. oldalon]

A Szent Nikolaosz Anapafsza-kolostor

A Ruszanu-kolostor

[Forrásjelzés]

M. Thonig/H. Armstrong Roberts

[Képek a 17. oldalon]

A Szentháromság-kolostor

A Nagy Meteóron-kolostor

[Forrásjelzés]

R. Kord/H. Armstrong Roberts

[Kép forrásának jelzése a 15. oldalon]

Mountain High Maps® Copyright © 1997 Digital Wisdom, Inc.

[Kép forrásának jelzése a 16. oldalon]

Háttér: Y. Yannelos/Greek National Tourist Organization