Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Figyeljük a világot

Figyeljük a világot

Figyeljük a világot

„Gályarabok” a XXI. században

„Tengerészek tízezreivel bánnak rabszolgákként a kereskedőhajókon” — erről számol be az International Herald Tribune. Egy hajózással foglalkozó nemzetközi bizottság beszámolója feltárta, hogy ezek a tengerészek „rossz biztonsági feltételek között élnek, hosszú órákon keresztül dolgoznak, nem fizetik meg a bérüket, ezenkívül éheztetésnek, szexuális zaklatásnak és veréseknek vannak kitéve”. Vannak legénységek, melyekben ha egy tengerész panaszkodni mer, vagy segítséget kér munkásegyesületektől, könnyen feketelistára kerülhet, vagy pedig egyszerűen kidobják a hajóból. Ennek a „modern kori rabszolgatartásnak” az áldozatai elsősorban a fejlődő országokból valók. Hazájuk gazdasági nehézségei miatt sokuknak nincs más választásuk, ha egy kis jövedelemre szeretnének szert tenni. Ezért, a beszámoló szerzője szerint, végül „sebezhetővé válnak . . . , rászedik és kizsákmányolják őket”.

A nyelvekkel a természet titkai is eltűnnek

„Az ENSZ becslése szerint előfordulhat, hogy a XXI. század során a világ nyelveinek közel 90 százaléka kihal, és ezzel együtt a természetről szerzett sok értékes ismeret is feledésbe merül” — állapítja meg egy BBC-tudósítás. A helyi nyelvek sokszor olyan hagyományokat, dalokat és történeteket őriznek, melyek nemzedékről nemzedékre szállnak, és értékes ismereteket tanítanak a környezetről és az ott élő állatokról. Például a Kenya északnyugati részén élő turkanák már régóta figyelik bizonyos madarak viselkedését, hogy megállapítsák, mikor fog esni az eső. Ez segít nekik abban, hogy meghatározzák a gabonaültetés idejét. Ha a nyelvük kihalna, sok-sok nemzedék értékes ismerete veszne a semmibe. Eddig már 234 nyelv tűnt el, de további 2500 nyelv szintén a kihalás küszöbén áll. „A természet titkai, melyek a bennszülöttek dalaiban, történeteiben, művészetében és kézművességében élnek, talán örökre a semmibe vesznek” — mondja az ENSZ beszámolója, amely arra is figyelmeztet, hogy ennek következményeként fennáll a rossz gabonatermés veszélye is.

Maradnak a papírnál

Több mint negyed évszázaddal ezelőtt azt jósolták, hogy a papírfogyasztás hanyatlani fog, amint a számítógépek az irodák nélkülözhetetlen részévé válnak, és az információt elektronikusan tárolják. A papírigény azonban azóta is csak nő. Egy újság, a The Vancouver Sun szerint a fénymásolók és faxok használatakor a kanadaiak 25 százalékkal több papírt használtak fel 1999-ben, mint 1992-ben. Ez azt jelenti, hogy „minden kanadai, a gyermekeket is beleértve, 30 kilogramm papírt használ fel évente”. Egy irodai dolgozók között végzett felmérés szerint bár az ember a számítógépeket használja az információ megtekintésére, azután mégis szüksége van egy nyomtatott példányra. Ugyanez a helyzet azokkal is, akiknek otthon van számítógépük, mondja a The Vancouver Sun. Az „első számú papírfogyasztókká” a gyerekek váltak, mivel mindenről nyomtatott példányt szeretnének, amit a számítógép képernyőjén készítettek vagy láttak.

Szervezett bűnözés — Egyre nagyobb a veszély

„A nemzetközi szervezett bűnözés ma sokkal nagyobb veszélyt jelent a mindennapi ember biztonságára, mint a háború.” A France-Presses Hírügynökség szerint ezt emelték ki azon a nemrégiben megrendezett konferencián, amely a nemzetközi bűnözéssel foglalkozott. A Tokióban megtartott konferencián Pino Arlacchi, ENSZ-főtitkárhelyettes, az ENSZ kábítószer-ellenőrzési és bűnmegelőzési hivatalának vezetője elmondta: „A nemzetközi bűnözés szintje és mértéke már túlhaladt azon a ponton, amit a kormányok és a lakosság képes elviselni.” Megemlítette az emberkereskedelmet, mint amely a nemzetközi bűnözés leggyorsabban növekvő ága; a bűnszövetkezetek mintegy egymillió nőt és gyermeket csempésztek át a határokon, hatalmas összegeket zsebelve be. „Egyetlen ország sem képes egyedül megbirkózni a nemzetközi szervezett bűnözéssel — mondta Ibuki Bunmei, aki korábban a japán rendőri szervek politikai vezetője volt. — Ezért a törvényvégrehajtásra tett helyi vagy átfogó erőfeszítések szükségessége egyre égetőbbé válik.”

Hulladék a világűrben

Azóta, hogy úgy 40 évvel ezelőtt az ember elkezdte űrbéli kalandozásait, a föld körüli területet is szemétteleppé tette. A mexikóvárosi The News szerint eddig közel 4000 rakétát bocsátottak ki, és ezzel „több mint 23 000 »észlelhető« objektum került az űrbe, melyek mindegyike teniszlabda nagyságúnál nagyobb”. Ezek közül mintegy 6000 „szemétnek” minősül, ami összesen 1800 tonnányi hulladékot jelent. Az objektumok összeütközéséből eddig százezernyi kisebb törmelék keletkezett. Bár a földre ezek nem veszélyesek, az űrutazás szempontjából nagyon is komoly veszélyt jelentenek a sebességük miatt. Egyetlen kis fémdarabka, amely akár 50 ezer kilométeres óránkénti sebességgel is száguldhat, betörheti egy űrállomás ablakát, lyukat üthet egy napelemen, vagy kiszúrhatja egy asztronauta űrruháját egy űrséta során. „A NASA az Orion-terv keretében egy olyan »űrbéli seprű« kifejlesztésén dolgozik, melynek segítségével nagytakarítást végezhetnek az égen — számol be a The News. — A terv szerint a szemetet lézerrel eltérítik . . . , és a Föld felső légkörébe kényszerítik, ahol aztán elég, anélkül hogy kárt okozna.”

Egyre többen fedél nélkül

„Az 1948-ban közreadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata alapján az ENSZ alapvető fontosságúnak jelentette ki a megfelelő hajlékhoz való hozzájutás szükségességét. Ennek ellenére ma, több mint fél évszázaddal később a biztonságos otthonhoz való jog messze nem garantált” — közli a BBC News. Egy nemrégiben közzétett ENSZ-jelentés beszámol arról, hogy világszerte mintegy 100 millió ember hajléktalan — köztük több mint 30 millió gyermek is —, és figyelmeztet, hogy a helyzet egyre rosszabb. A fejlődő országokban az ENSZ főként a gyors ütemben haladó elvárosiasodást okolja ezért. Délkelet-Ázsiában és Afrikában mintegy 600 millió ember él túlzsúfolt helyeken, szegényes hajlékokban, ahol nem megfelelő a higiénia, és nincs elegendő víz. De a gazdagabb országok sem mentesülnek ez alól a probléma alól. Az Egyesült Államokban közel 700 ezer ember él az utcákon, Nyugat-Európa egyes részein pedig minden 1000 ember közül 12 hajléktalan.

„Művészet” kihalófélben

„A zsebtolvajlás kihalófélben lévő művészetnek számít Oszakában”, Japánban, mivel „a fiataloknak már nem érdekük, hogy fejlesszék tudásukat ebben a szakmában” — számol be erről az Asahi Evening News. Egy helyi rendőr szerint többévi tanulóidőbe telik, mire valaki szakavatottá válik a tolvajlásnak ebben az ágában. Úgy tűnik, a fiatal bűnözők inkább a lopás könnyebb módszereit választják. Felszökött például a pénztárcalopások száma. Az elmúlt évben az Oszaka prefektúrában zsebtolvajlásért letartóztatott gyanúsítottak egyharmada 60 éves vagy annál idősebb volt. A legidősebb egy 78 éves férfi volt, akit már 12-szer tartóztattak le, legutóbb azért, mert egy szemüvegtokot próbált kicsenni egy idős hölgy kézitáskájából. „Olyan rosszul látott, hogy a szemüvegtokot pénztárcának nézte” — mondja egy nyomozó.

Az alma nem esik messze a fájától

„A szülőknek tudatában kell lenniük annak, hogy gyermekeik példaképnek tekintik őket, akkor is, amikor azoknak még nincs jogosítványuk, és akkor is, amikor vezetni tanulnak” — mondja Susan Ferguson, egy közlekedési biztosító intézet munkatársa. A New Scientist beszámolója szerint ő és a munkatársai áttanulmányozták azokat a feljegyzéseket, melyek 140 ezer amerikai család baleseteiről készültek. Összevetették a szülők és a 18—21 éves gyermekeik eseteit. Azoknak a szülőknek a gyermekeinél, akik öt éven belül három vagy annál is több autóbalesetet szenvedtek, 22 százalékkal nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy maguk is összetörik az autót, mint azoknál a gyermekeknél, akiknek a szüleik nem szenvedtek balesetet. Ugyanez volt a helyzet a közlekedési szabályok áthágásával is, például a gyorshajtással vagy a piroson való áthajtással. Ezekben az esetekben a gyermekeknél 38 százalékkal nagyobb volt az esélye annak, hogy a szüleikhez hasonlóan járnak el. „A szülőknek példát kellene mutatniuk — mondja Jane Eason, egy brit balesetmegelőzési egyesület munkatársa. — A közúti biztonság alapelveire való tanítást nem lehet elég korán elkezdeni.”

„A világ leghatalmasabb élő szervezete”

„Csaknem láthatatlanul kúszik szerte Kelet-Oregon örökzöld erdeiben a világ leghatalmasabb élőlénye: az Armillaria ostoyae, amely nem más, mint egy gomba — így szól a National Wildlife című folyóirat beszámolója. — Az amerikai Erdőszolgálat tudósai szerint, akik felfedezték, ez a gomba legalább 2400 éves, és több mint 900 hektárnyi, vagyis majdnem 1700 futballpályányi területet foglal el.” A gomba a föld alatt él, és lassan terjeszkedik, általában a fák gyökereit használva fel, hogy tovakússzon, fáról fára. De a gombának vannak „sötét oldalai” is, mondják az erdészek. „Az Armillaria olyan gyökérbetegséget okozhat, amellyel lassan megöli a fát” — írja a folyóirat.