Figyeljük a világot

Gazdasági bűncselekmények Európában

„A gazdasági bűncselekmények száma 1998 óta jelentősen megnövekedett” — olvasható az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagjai által elfogadott jelentésben. Mik azok a gazdasági bűncselekmények? A Gazdasági és Fejlesztési Bizottságtól származó jelentés felsorolásában ez áll: „emberkereskedelem, tiltott drog és egyéb dolog csempészése, hamisítás, környezeti bűnözés, számítógépes bűnözés, adócsalás, pénzmosás, korrupció és befolyással való üzérkedés.” A jelentés megjegyzi, hogy ezt a fajta bűnözést egyre szorosabb szálak fűzik a politikához, majd így figyelmeztet: „Európának az ezirányú erőfeszítései alighanem megfogyatkoznak, és a csatát elveszti.” A jelentés készítője, az olasz Vera Squarcialupi kijelentette: „A civilizált társadalom alapjául szolgáló törvény hatalma fogja elsőként kárát látni ennek.”

Légi katasztrófák túlélése

„Az utasszállító repülőgépeket ért szerencsétlenségekből az utasok több mint 95 százaléka élve kerül ki” — állítja a kanadai National Post. Tudósításában a lap azt írja, hogy az amerikai közlekedésbiztonsági tanács egy vizsgálat során megállapította, hogy az utasok többsége még a „súlyos szerencsétlenségeket” is túléli, melyekben a gép nagyon megrongálódik. Art LaFlamme, aki a Kanada tömegközlekedéséért felelős Transport Canadánál a polgári légiforgalom vezérigazgatója, kifejti: „A balesetek nagy része a fel- és leszállás során történik, és ezek az esetek nem kerülnek az újságok címoldalaira, pedig ilyenkor nagyon sok a túlélő. Ezért fektetünk nagy hangsúlyt a biztonsági előírások ismertetésére.” Akik gyakran utaznak, azok hajlamosak figyelmen kívül hagyni a biztonsági előírásokat, noha egy légitársaság szóvivője szerint „nagyon fontos figyelni ezekre, hiszen vész esetén az életük függ tőlük”.

„Technika okozta stressz”

Állítólag egyre növekszik a „technika okozta stressz” — vagyis az abból eredő feszültség, hogy az ember kényszerítve érzi magát új technikai módszerek használatára, tudósít a kanadai Maclean’s című folyóirat. A vizsgálatok többféle okra is rámutatnak, „kezdve azzal, hogy valakinek folyton-folyvást új technikai módszerek használatát kell megtanulnia, egészen addig, hogy az ember lassan nem tud különbséget tenni a munkahely és az otthon között az olyan találmányok miatt, mint az e-mail, a hívásátirányítás és a mobiltelefon”. Hogyan lehet megküzdeni ezzel a stresszel? A szakemberek azt javasolják, hogy húzzuk meg valahol a határt, döntsük el, hogy egy adott eszköz valóban egyszerűbbé teszi-e az életünket, vagy csak megint egy újabb dolog, ami bonyolítja azt. Számítsunk rá, hogy ahhoz idő kell, hogy egy új technikai módszert annyira el tudjunk sajátítani, hogy igazán hasznát vegyük. „Mindennap tartalékoljunk elegendő »technikamentes« időt”, amikor más, fontosabb tevékenységekkel foglalkozunk. „Az emberek nem az időtervük szerint kezdik a napjukat, hanem azzal, hogy elkövetik az egyik legnagyobb hibát: megnézik, hogy érkezett-e e-mailjük — jegyzi meg egy vancouveri termelékenységi szakértő, Dan Stamp. — A nap legértékesebb másfél óráját teljesen értelmetlen dolgokkal töltik.”

Írópalánták

Zambiában azzal próbálják elérni, hogy a gyerekek többet olvassanak, hogy arra buzdítják az iskolásokat: írjanak rövid könyveket, és illusztrálják azokat, tudtuk meg a Zambia Daily Mail című újságból. „A legtöbb iskolai könyvtárban olyan olvasnivalók vannak, melyek tartalma a zambiai gyermekektől teljesen távol áll — derül ki egy kormányzati beszámolóból. — Az az előnye annak, hogy a gyermekek maguk írják a könyveket, hogy az írásaik megfelelnek a saját értelmi szintjüknek és érdeklődési körüknek.” Van úgy, hogy néhány történetet megőriznek az iskola vagy az osztály könyvtárában, felolvasnak a rádióban, sőt vannak, amelyeket még meg is jelentetnek. A Zambia Daily Mail megjegyzi: „Ez nagyon olcsó módszer arra, hogy több olvasnivaló legyen, hiszen ehhez csak papírra és tollra van szükség. Arra is jó, hogy hasznot merítsünk egy bőséges erőforrásból (a tanulókból) egy olyan erőforrás előteremtéséhez, amelyből kevés van, és amely költséges (a könyvek).”

Már nem hat a malária elleni szer

Amint arról a Sunday Times of Zambia című újság beszámol, Zambiában az állami gyógyszertárakban fokozatosan kivonják a forgalomból a leggyakrabban használt malária elleni szert, a klorokvint mint a betegség elsődleges gyógyszerét. Most hatásosabb gyógyszerekkel váltják fel. A klorokvint  viszont azért vonják ki a forgalomból, mert egy vizsgálatból kiderült, hogy „Zambiában évente 25 000, öt éven aluli gyermek hal meg maláriában, és ebből 12 000 a klorokvinnal szembeni érzéketlenség miatt”. A kelet- és dél-afrikai országok többségében szintén átállnak más gyógymódra. „Bár a klorokvin több mint 30 éven át jó szolgálatot tett az országnak, most már nem hatásos a malária ellen, mely még mindig az ország legeslegelső gyilkosa” — írja a Sunday Times of Zambia.

Döntés előtt állnak a kerékpározók

A New Scientist szerint alkoholfogyasztás után kerékpározni éppolyan veszélyes lehet, mint hasonló helyzetben autót vezetni. „A kerékpározásnál nagyobb mértékben támaszkodunk a pszichomotoros képességeinkre és a koordinációs készségre, mint az autóvezetésnél, ezért az alkohol még jobban kihat az emberre” — jelenti ki a Johns Hopkins Egyetem (Maryland, USA) egyik munkatársa, Guohua Li, aki kollégáival 466 kerékpárost vizsgált meg. Megállapították, hogy akik négy-öt pohár szeszes italt fogyasztottak, azoknál hússzor nagyobb volt a valószínűsége annak, hogy súlyos sérülést szenvednek vagy életüket vesztik. Csupán egyetlen pohár italnak az elfogyasztása is hatszorta nagyobb veszélynek tette ki a kerékpárost. „És ami még borzasztóbb — írja a New Scientist —, minél többet ivott egy kerékpáros, annál kisebb volt a valószínűsége annak, hogy felveszi a védősisakot.”

Újabb alapanyag a papírhoz

Miután leszedik a banánt, a növény szárát gyakran csak otthagyják a földön, hogy javítsa a talajt. Morisima Hirosinak, a Nagojai Egyetem professzorának azonban sikerült papírt készítenie a banánszárakból, tudtuk meg az Aszahi-sinbun című japán újságból. A növény rostjai „hosszúak és erősek, és körülbelül ugyanolyan jó minőségűek, mint a Manila-kenderből készült papír nyersanyaga”. A banánszárból gépekkel készült papír minőségileg a hagyományos másolópapírhoz hasonlítható, de erősebb, mint az újrafeldolgozással készült másolópapír. „A világon 123 országban évente 58 000 000 tonna banánt termesztenek, ami miatt ez ígéretes erőforrás” — írja az újság.

A gyógyító méz

Pompás íze mellett a méz már régóta arról ismert, hogy gyógyító ereje van. A The Australian című újság szerint egy Queenslandből és Sydneyből való egyetemi kutatócsoport kimutatta, hogy miért tud a méz hatékonyan végezni a baktériumokkal. Ha a vízzel hígított mézet sebre vagy égési felületre helyezzük, akkor a mézben egy enzim a cukorral reakcióba lépve hidrogén-peroxidot képez, mely közismerten a háztartási fertőtlenítőszerekben is megtalálható. Ez a vegyület nemcsak a Staphylococcus aureushoz hasonló baktériumokat öli meg, hanem segít abban is, hogy a szövetek felépüljenek.

Volt szög, nincs szög

„Kétségtelen, hogy a hagyományos szög aranykorának vége” — jelenti ki a The Toronto Star. A lap beszámolójából kiderül, hogy a hagyományos szög piaci kereslete „az elmúlt néhány évben közel a felére csökkent”. Észak-Amerikában a pneumatikus szögbelövő kifejlesztése visszaszorította a hagyományos szögek iránti keresletet. A vaskereskedések az Egyesült Államokban arról számolnak be, hogy a szakavatott építészek ritkán vesznek hagyományos szögeket, mert helyettük inkább a pneumatikus szögbelövővel dolgoznak, melynek egyre könnyebb változatai jelennek meg. De vajon a hagyományos szög gyártói miért nem térnek át a pneumatikus gépekbe való szögek gyártására? A The Toronto Star így válaszol: „Ugyanazért, amiért a vasúti vállalatok nem váltottak át a légiforgalomra: a két termék annyira különbözik egymástól, mint ég és föld.”

Oktatják az etikettet

A Massachusettsi Műszaki Intézet már nyolc éve ingyenes etikettórát tart minden diákjának. Miért? Travis Merritt, egyetemi hallgatók ügyeivel foglalkozó volt dékán jellemzése szerint a diákok tipikusan „ízléstelen és modortalan” emberek, „akik képtelenek normálisan öltözködni” — ahogy az a New Scientist folyóiratban olvasható. Az egynapos oktatás során képzést kapnak arra, hogyan kell viselkedni az étkezéseknél az asztalnál, milyen a helyes öltözködési és üzleti etikett, mikor és hogyan kell illően kommunikálni mobiltelefonon, valamint miként helyes ismerkedni másokkal. A diákoknak azt is megtanítják, hogyan kell helyesen járni és tüsszenteni, valamint emlékeztetik őket arra is, hogy „a csevegés párbeszédet jelent, nem pedig vallatást”. Az egyik oktató, Roseanne Thomas hangsúlyozza, mennyire fontos a „köszönöm szépen” kifejezés használata, amikor az embert megdicsérik. „Ezek olyan alapvető dolgok, amelyekre az életben mindenhol szükség van — mondta Roseanne Thomas. — Szerintem egy kicsit meg is döbbennek az emberek, amikor megtudják, hogy a sikerhez mennyire elengedhetetlen az, hogy jól tudjanak kapcsolatot ápolni más emberekkel.”