Kudarcba fulladt kísérletezés

AZT mondják, hogy ezen a nagy iramban faluvá zsugorított glóbuszon, azaz a mai világban egyre nagyobb szakadék tátong a szegények és a gazdagok között. A globális gazdaság kiépítéséért tett erőfeszítések kapcsán egy nemzetközi aktivista csoport kijelentette: „Ötvenévi ez irányú kísérletezés után sikertelenséget könyvelhetünk el. Az erőfeszítések nem vezettek el ahhoz, hogy minden ember gazdasági előnyökhöz jusson, hanem ellenkezőleg, általuk a bolygó a környezeti katasztrófa szélére sodródott, a társadalomban soha eddig nem tapasztalt zűrzavar uralkodik, a legtöbb ország gazdasága teljes összevisszaság, súlyosbodik a szegénység, az éhezés, az embereknek egyre kevesebb földjük van, többen és többen vándorolnak el hazájukból, és a társadalom darabjaira hullik. A kísérletezésről ma már elmondható, hogy kudarcba fulladt.”

De hol csúszott be a hiba? Ott, hogy amikor az emberek önző célokat próbálnak megvalósítani, akkor nagyon valószínű, hogy kárt okoznak. Soros György pénzügyi vállalkozó megjegyzi: „A piac világában mindent csak árucikknek tekintenek, még az embereket (mint munkaerőt) és a természetet (mint földet) is.” Emellett az emberek tökéletlensége is hozzájárul a kudarchoz. Soros György Karl Popper filozófus véleményét osztja, amikor ezt mondja: „Öröklött adottságainknál fogva nem vagyunk képesek teljesen megérteni a dolgokat; elérhetetlen számunkra az abszolút igazság, és képtelenek vagyunk tökéletesen megtervezni a társadalmat.”

A gazdasági egyenlőtlenség aligha újdonság. Krisztus előtt nyolc évszázaddal egy bibliaíró beszélt azokról, ’akik sanyargatják a nincsteleneket, és bántalmazzák a szegényeket’ (Ámosz 4:1, Újfordítású revideált Biblia). Egy ókori államférfi mintegy 3000 évvel ezelőtt hasonló igazságtalanságok láttán kijelentette: „uralkodik az ember az emberen maga kárára” (Prédikátor 8:9).

Akkor mi a megoldás? Az emberi intézmények vajon képesek megoldani nemzetközi együttműködés által a súlyos, gazdasági egyenlőtlenségből fakadó gondokat? Soros György szerint „nincs megfelelő nemzetközi intézményünk, amely meg tudná védeni az emberek szabadságjogait, emberi jogait, környezetét, vagy amely képes lenne elősegíteni, hogy a társadalomban igazságosság uralkodjon — nem beszélve a béke fenntartásáról. A létező intézmények többsége államok társulása, az államok pedig a maguk érdekeit rendszerint a közérdekek elé helyezik. Az Egyesült Nemzetek Szervezete a természeténél fogva képtelen valóra váltani az alkotmánya előszavában lefektetett ígéreteit.”

Kétségbe ejtsen ez bennünket? Semmi esetre se. Karnyújtásnyira van az az igazságos világkormányzat, mely Jézus prédikálásának is a témája volt. „Isten királyságának” nevezte, és azt tanította a követőinek, hogy imádkozzanak ennek eljöveteléért (Lukács 11:2; 21:31). Isten Királysága az égben lett megalapítva, és hamarosan megszüntet minden igazságtalanságot itt a földön (Jelenések 11:15, 18). Nem olyan kormányzat, amely ideiglenesen kísérletezik az uralkodással, hanem örökre fenn fog maradni (Dániel 2:44). Végleg felülkerekedik a szegénységen és az elnyomáson. Micsoda nagyszerű remény ez a szegényeknek és az elnyomottaknak — igazából mindenkinek!

[Kép a 13. oldalon]

A globális gazdaság nem oldotta meg a szegények gondjait — még mindig milliárdok élnek vízvezetékrendszer és elektromos hálózat nélkül