Mit hoz a jövő?

AZ EMBER csupán egyetlen kis részlet a nagy képen. A föld minden teremtményének megvan a maga helye aszerint, hogy Isten milyen szerepet adott neki. Sok közös vonásunk van a körülöttünk lévő élőlényekkel — legfőképp az, hogy mindannyian az élet csodájának örvendünk. Ezért sokan nagy veszteségnek érzik, amikor eltűnik egy élőlény.

Anthony C. Janetos tudós ezt írta a Consequences című folyóiratban: „Sokan egyetértenek azzal, hogy mint társadalomnak, a mi erkölcsi kötelességünk az, hogy megóvjuk a bolygónk lakhatóságát, és az, hogy az emberi család jelenlegi és jövőbeli jóléte érdekében felelősségteljes gondozói legyünk a biológiai gazdagságnak. Ehhez nagyra kell becsülnünk a biodiverzitás értékét (azt, hogy mit ad ez a természet világának, és hogy mi hogyan tudjuk hasznosítani), illetve el kell köteleznünk magunkat arra, hogy megóvjuk ezt a sokféleséget.”

Mi van folyamatban?

Az élő erőforrások elvesztése miatti világméretű aggodalom a kormányok és más szervezetek képviselőit az Egyezmény a biológiai sokféleségről elnevezésű szerződés megfogalmazására indította. Ebben az átfogó megállapodásban az áll, hogy a biodiverzitás megőrzése mindenki közös érdeke.

Hogy még jobban megértsék az emberek, mi a biodiverzitás, az egész világon biológusok, ökológusok és más tudósok a 2001/02-es évet a Nemzetközi Biodiverzitást Megfigyelő Évnek (IBOY) nevezték el. Diana Wall, a Coloradói Állami Egyetem egyik biológusa, aki az IBOY elnöke, ezt mondja: „A biodiverzitás kutatása sok hasznos dologhoz fog minket elvezetni az olyan új gének  és vegyi anyagok felfedezése által, amelyeket gyógyszerek készítésénél, a termés javításánál vagy a szennyezett föld helyreállításánál hasznosíthatunk.” Diana Wall hozzáfűzi még: „Ami pedig még ennél is fontosabb, ahhoz, hogy jól megalapozott döntéseket tudjunk hozni a földünkkel, folyóinkkal és óceánjainkkal kapcsolatban, létfontosságú megtudnunk, hol vannak az új fajok, mi a szerepük az egészséges ökoszisztémák fenntartásában, és hogy miként tudjuk megóvni őket.”

Gyökeres változásokra van szükség

Bár némi dicséretes előrelépés már történt, az ilyen erőfeszítések főleg csak a tüneteket kezelik, nem pedig az okokat. A kutatók szerint az emberek már ott tartanak, hogy nincs elegendő idejük. Ruth Patrick, a Philadelphiai Természettudományi Akadémia (Pennsylvania, Egyesült Államok) egyik munkatársa „a biodiverzitás lehetséges kimerüléséről” elmélkedve arra a következtetésre jutott, hogy „az időnek döntő szerepe van . . . Nagy szükség van határozott és azonnali tettekre.” Ahhoz, hogy a visszájára fordítsuk a kihalás tendenciáját, sürgősen meg kell változtatnunk azt a módot, ahogyan ezzel a bolygóval és a rajta lévő élőlényekkel bánunk. Nem csupán a kár csökkentésére van szükség. „A biológiai sokféleség megőrzésének nehézségeit ezért nem lehet elválasztani a társadalom . . . fejlődésének sok mindent érintő kérdéseitől” — állítja a Világ Erőforrásai Intézet.

Ennek a célnak az eléréséhez nem kevesebbre, mint az emberi társadalom gyökeres megváltoztatására van szükség. A Caring for the Earth című könyv elismeri: ahhoz, hogy a föld felelősségteljes gondozói legyünk, arra van szükség, hogy „a napjainkban uralkodó legtöbb alapelvtől, gazdasági és társadalomi formától különböző alapelvek, gazdaságok és társadalmak létezzenek”.

A Biblia világosan megmutatja, hogy az emberek egyszerűen nincsenek abban a helyzetben, hogy ilyen változásokat megvalósítsanak. A Jeremiás 10:23 ezt írja: „Tudom Uram, hogy az embernek nincs hatalmában az ő útja, és egyetlen járókelő sem teheti, hogy irányozza a maga lépését!” (Példabeszédek 20:24). Ez az igazság egyértelműen megmutatkozott a történelem folyamán, és annak következményeként, hogy az emberek figyelmen kívül hagyták ezt az alapelvet, szembekerültünk azokkal a ’válságos időkkel, amelyekkel nehéz megküzdeni’ (2Timóteus 3:1–5). A bibliaversekből az is kitűnik, hogy a válságos időket az emberek rossz gondolkodásmódja okozza. Ezért amíg az emberek meg nem változnak, a problémáinkat orvosló bármilyen megoldás még a legjobb esetben is csak átmeneti.

Dr. Jane Goodall világhírű tudós azt mondta egyik interjújában, hogy az élőhelyek elpusztítása „gyakran kéz a kézben jár a gazdasági életben megfigyelhető kapzsisággal és a fejlett országokban tapasztalható anyagiassággal”. Peter Raven botanikus, az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának korábbi titkára, arra figyelmeztetett, hogy „a tudatlanság, a közöny, a szegénység és a kapzsiság egymással összefüggő gondokat szül, melyek azzal fenyegetnek, hogy a föld rossz irányban, radikálisan meg fog változni”. Ezért meg kell változtatni néhány alapelvet, amely az önzéssel, a kapzsisággal, a tudatlansággal, a megfontolatlansággal és az énközpontúsággal van kapcsolatban.

A biodiverzitás maradandó megóvása

Érthető hát, hogy a megdöbbentően változatos élet Teremtőjét rendkívül érdekli a teremtésműve jövője. A Biblia azt mondja, hogy Isten hamarosan cselekedni fog úgy, hogy ’pusztulást hoz azokra, akik pusztítják a földet’ (Jelenések 11:18).

Vajon Isten újra életre fogja kelteni azokat az élőlényeket, amelyek amiatt haltak ki, mert az ember pusztítja a földet? Ha a Teremtő úgy akarja, hogy az eltűnt állatfajok újra megjelenjenek a földön, akkor minden bizonnyal újra tudja teremteni azokat a jövőben. Ugyanez mondható el a kipusztult növényekről is. Ám mivel a Biblia nem ír erről, nem volna bölcs találgatásokba bocsátkozni.

Az viszont biztos, hogy Isten uralma a föld minden élőlényének áldásos lesz. A zsoltáríró a következőt mondja: „örvendezzen a föld; harsogjon a tenger és minden benne való! Viduljon a mező és minden, a mi rajta van; örvend akkor az erdő minden fája is” (Zsoltárok 96:11, 12).