Testünk parányi „teherautói”

ÖT NAPPAL ezelőtt a sejtnek még volt sejtmagja, ám egy intenzív fejlődési és szaporodási szakasz után, erőteljes összehúzódások kíséretében, a sejt kilökte a magját. Létrejött belőle egy reticulocyta. Mi is ez valójában? A reticulocyta egy éretlen vörösvértest, amely készen áll arra, hogy bejusson a véráramba. Kettő-négy nap múlva a reticulocyta egy teljes egészében érett vörösvértestté alakul át.

 Ez a parányi sejt nagyon hasonlít egy teherautóhoz. A „rakományát” a hemoglobin segítségével „fuvarozza”; ez egy olyan fehérje, amely oxigént szállít. Becslések szerint a „teherautó” a négy hónapos élettartama alatt megközelítőleg 250 kilométert tesz meg a testünkben. A szervezetünket körülbelül 10 milliárd kapilláris (hajszálér) hálózza be, amelyeknek együttes hossza kétszer akkora, mint a föld kerülete. Erythrocyták (vörösvértestek) billióira van szükség ahhoz, hogy az oxigén eljusson testünk minden egyes részébe.

Ez az apró „teherautó” szinte állandó mozgásban van a véráramunkban. A sebessége a körülményektől függ. A maximális sebességét — ami körülbelül százhúsz centiméter/másodperc — a sejt a szívből kikerülve a vér „autópályáján”, az aortában éri el. Amint a test „mellékutaira” jut, a sebessége fokozatosan lecsökken, és a véghajszálerekben másodpercenként átlagosan 0,3 millimétert tesz meg.

Hol termelődnek a vérsejtek?

Az egészséges felnőtt ember vérsejtjeinek többsége a csontvelőben termelődik, amely testsúlykilogrammonként mindennap 2,5 milliárd vörösvértestet, 1 milliárd granulocytát (fehérvérsejt) és 2,5 milliárd vérlemezkét állít elő. Így pótlódnak a naponta elveszített sejtek. Az egészséges felnőtt emberben másodpercenként vörösvértestek milliói pusztulnak el, és helyettük újak termelődnek.

Ahhoz, hogy az éretlen vörösvértest a csontvelőből a véráramba jusson, a csontvelőben található apró véredények (sinusoidok) külső falához közelít, majd átpréseli magát egy „csontvelő-vér gátnak” nevezett aprócska nyíláson, és máris bejut a vérbe. Még mintegy három napig, amíg át nem alakul érett vörösvértestté, más néven erythrocytává, hemoglobint állít elő, ekkor azonban leáll a hemoglobin-termeléssel.

A nagy és kis vérkör

A XVII. században az orvosok megállapították, hogy kétféle vérkeringés létezik. A nagy vérkörben szervezetünk parányi „teherautói”, a vörösvértestek a szívből haladnak a test szövetei felé, ahová oxigént szállítanak, majd ugyanott bomlásterméket, szén-dioxidot vesznek föl. E belső légzésnek nevezett folyamat után a vörösvértestek visszaáramolnak a szívhez. A kis vérkörben a „teherautókat” a tüdőhöz irányítják, ahol lerakják róluk a bomlásterméket, majd újra oxigénnel pakolják meg őket. Tehát a kis vérkör teszi lehetővé, hogy lélegezzünk.

Ha nincs elég vörösvértest

Időnként előfordul, hogy az átlagosnál kevesebb a vörösvértestek száma. Az orvosok ezt az állapotot anémiának, vagyis vérszegénységnek hívják. Az anémia kialakulásának többféle oka lehet, például: 1. nem megfelelő a vörösvértestek termelődése vagy érése, 2. a vörösvértestek nagyszámú pusztulása és 3. súlyos vérzés. Okozhatja még krónikus gyulladás, illetve daganat is.

Gondot jelenthet, ha akár túl sok, akár túl kevés vas van a vérben. Ha túl kevés a vas, a vörösvértestek nem képesek normálisan fejlődni, és ennek eredményeképpen a sejtek a szokásosnál kisebbek és halványabbak lesznek. Vasterápiával sok esetben pótolni lehet a hiányt. Néha a vérben található vas szintje túl magas. Ez olyankor történhet meg, ha a sérült vörösvértestek szétesnek, és így vas kerül a keringésbe; fokozatosan az összes szerv vassal mérgezett lesz. Különösen a szív vasmérgezése jelent súlyos gondot, mivel akik ebben szenvednek, szinte minden esetben krónikus szívelégtelenségben halnak meg.

Rengeteg könyvre lenne szükség ahhoz, hogy megmagyarázzuk a vérsejtek összes tevékenységét, melyet a testünkben végeznek. Mindenesetre az tény, hogy az itt csak részben leírt csodálatos összetettségük az élet Tervezőjének és Megalkotójának a bölcsességét magasztalja. Erről a nagyszerű, intelligens Teremtőről így szólt az egyik ókori imádója: „általa van életünk, általa mozgunk és létezünk” (Cselekedetek 17:28).