A meghasonlott anglikán egyház
A meghasonlott anglikán egyház
AZ ÉBREDJETEK! NAGY-BRITANNIAI ÍRÓJÁTÓL
AZ ANGLIKÁN EGYHÁZ 1998-ban Canterbury 900 éves székesegyházának közelében megtartotta a 13. Lambeth Konferenciát, amelyen William E. Swing püspök ezt a nyomós kijelentést tette: „Tarthatatlan, hogy folyton a vallás legyen a gondok forrása. Most már megoldásokat várunk tőle. Addig nem lesz béke a nemzetek között, amíg a vallások nincsenek békében egymással.”
Nem lehet nem észrevenni, hogy milyen megosztottság uralkodik a vallások között, és ez a megosztottság ugyanúgy igaz az egyes vallásokon belül a papság és a hívők kapcsolatára is. Egy püspök nem volt hajlandó részt venni a konferencián — melyet 1948 óta tízévenként folyamatosan megrendeznek —, mivel női püspökök is jelen voltak az eseményen. Néhány jelenlevő ellenezte, hogy ezekkel a nőkkel bibliai eszmecserékre kerüljön sor.
Míg az 1988-as konferencia túlnyomóan a nők felszentelésének kérdésével foglalkozott, addig 1998-ban a homoszexualitás volt az elsődleges vitakérdés. Végül a püspökök arra a megállapodásra jutottak, hogy a homoszexualitás „Írás-ellenes”. Miért született ez a döntés?
Egyrészt talán azért, mert az anglikánok szorosabbra akarták fűzni a kapcsolatot a római katolikus egyházzal, és felismerték, hogy ha nyílt eszmecserét szeretnének folytatni a másik féllel, fel kell hagyniuk a homoszexuális papok propagálásával. Másrészt a döntés mögött ott bujkálhat az iszlámtól való félelem is. Afrikai püspökök szerint, ha a konferencia elfogadta volna a homoszexuális papokat, azzal véget vetett volna a vallási párbeszédnek az iszlám államokban.
A The Sunday Telegraph beszámolójában egy másik vitakérdésről olvashatunk, mely megosztottságot okozott a konferencián: „Afrika egyes részein a többnejűség a legfontosabb kérdés, mellyel a vallási misszióknak foglalkozniuk kell.” Az anglikánok válaszút elé vannak állítva Afrikában, amivel kapcsolatban egy püspök megjegyezte: „Vajon mit tegyenek az elöljárók abban az esetben, ha valaki, akinek több felesége van, egy nagyobb összeget adományoz az egyháznak?” A londoni The Times című újság szerint nem volt nehéz kitalálni, mi lesz a vita végeredménye: „Az anglikán püspökök hallgatásba fognak burkolózni a poligámiát illetően.”
Ez volt az első alkalom, hogy a püspökök az anglikanizmus iszlámhoz fűződő kapcsolatáról beszéltek. „Nigériában mélyen gyökerező gyűlölet jellemzi a keresztények és a muszlimok kapcsolatát” — számolt be Kaduna (Nigéria) püspöke. Azt is elmondta, hogy több mint 10 000 ember veszítette életét az országban a vallási konfliktusok következtében. Megállapították, hogy csak akkor lehet megakadályozni egy szent háború kirobbanását Afrikában, ha jobban megismerik az iszlám hitnézeteket.
Mit várhatnak a jövőtől az anglikán egyház tagjai, akik egy kétkedéssel fogadott adat szerint világszerte 70 millióan vannak? * A helyzet nem kecsegtet túl sok jóval, amint az kiderül a The Times beszámolójából: „A konferencia sok megfigyelőben és résztvevőben döbbenetet keltett, mivel időnként jobban hasonlított egy politikai pártgyűléshez, mint egy keresztény egyházi imádsághoz.”
A The Sunday Times összegzésül elmondta, hogy ellenségeskedés és neheztelés jellemezte a konferenciát, ami egyáltalán nem meglepő.
[Lábjegyzet]
^ 9. bek. Ez a 70 milliós létszám a The Times szerint „első hallásra szép”, de „arról nem sokat beszélnek, hogy ebből 26 millióan az angliai egyházhoz tartoznak. Itt [Nagy-Britanniában] manapság egymillióan járnak el a templomba, ha egyáltalán vannak annyian, a többiek pedig csak névleges anglikánok.”
[Kép a 24. oldalon]
Canterbury 900 éves székesegyháza