Mennyire biztonságos az élelmünk?

HA LEHETŐSÉGÜNK van naponta háromszor enni, akkor 70 éves korunkra több mint 75 000-szer ülünk asztalhoz. Egy átlagos európai esetében ez egyebek között mintegy 10 000 tojás, 5000 kenyér, 100 zsák burgonya, 3 tehén és 2 birka elfogyasztását jelenti. Nehezünkre esik ennyiszer táplálkozni? Dehogyis! Mennyire jólesik hallani, amint jó étvágyat kívánnak nekünk! Sőt, egy szakácsiskola igazgatónője kijelentette: „Az étel az élet lényege.”

Legtöbbször magától értetődőnek vesszük, hogy az általunk elfogyasztott élelmiszerek biztonságosak és egészségesek. De ha a 75 000 étkezés során akár egyetlenegyszer is valamiféle ártalmas anyagot fogyasztunk, súlyosan megbetegedhetünk. Felmerül hát a kérdés: biztonságos-e az, amit megeszünk? Úgy tűnik, manapság egyre több és több embernek vannak kétségei efelől. Néhány országban az emberek aggódnak az élelmiszerek biztonsága miatt. Vajon miért?

Ami aggodalomra ad okot

Az élelmiszerek okozta betegségek minden évben Európa lakosságának úgy 15 százalékát sújtják. Az 1980-as évek elején például egy mérgező étolaj körülbelül 1000 ember életét oltotta ki Spanyolországban, és 20 000 embert súlyosan megbetegített. Belgium lakossága 1999-ben megdöbbenéssel értesült arról, hogy egyes élelmiszerekbe — például a tojásba, a baromfihúsba, a sajtba és a vajba — lehetséges, hogy egy dioxinnak nevezett mérgező anyag került. Nemrégiben a brit vásárlókat borzadállyal töltötte el — a húsipar marhahúst feldolgozó ágazatát pedig szinte tönkretette —, amikor a szarvasmarhák szivacsos agysorvadással (kergemarhakórral) fertőződtek meg. Majd kitört a száj- és körömfájásjárvány. Emiatt tehenek, juhok, sertések, valamint kecskék milliói kerültek a vágóhídra, a tetemüktől pedig meg kellett szabadulni.

Bár már az előbb felsoroltak is komoly veszélyt jelentenek, vannak más okok is, amiért az emberek aggódnak az élelmiszerek miatt. A fogyasztókat nyugtalanítják a növények termesztésében és feldolgozásában alkalmazott új módszerek. Az Európai Bizottság ezt írta 1998-ban: „Óriási viták kísérik az újszerű módszerek alkalmazását. Vita tárgya például az, hogy megengedhető-e a haszonnövények besugárzása és génkezelése.” Vajon ezek az új, tudományos módszerek javítanak vagy rontanak a táplálékunk minőségén? Mit tehetünk, hogy biztonságosabbá tegyük azokat az élelmiszereket, amelyeket elfogyasztunk?