Mi történik az élelmünkkel?

AZ ÉLELMISZEREK módosítása nem új keletű dolog. Az emberek nemzedékeken át nagy jártasságra tettek szert az élelmiszerek módosításában. A gondos keresztezési eljárások következtében sok új növény-, szarvasmarha- és juhfajta jött létre. Az USA Élelmezési és Gyógyszerellenőrzési Hivatalának a képviselője egyenesen azt jelentette ki, hogy „csaknem minden boltokba kerülő élelmiszer módosítva van a hagyományos keresztezések miatt”.

De nem csupán keresztezéssel módosítják az élelmiszert. Az élelmiszeripar számos módszert dolgozott ki az élelmiszerek kezelésére és feldolgozására. Ezekkel az a céljuk, hogy fokozzák a termékek aromáját, színét, illetve az, hogy szabványossá tegyék vagy tartósítsák őket. Az emberek már megszokták, hogy olyan élelmiszereket fogyasszanak, melyeket így vagy úgy módosítottak.

Ám egyre több fogyasztót nyugtalanít, hogy mi történik az élelmünkkel. Miért? Néhányan attól félnek, hogy a jelenleg alkalmazott korszerű módszerek veszélyeztetik az élelmiszerek biztonságosságát. Jogos ez a félelem? Vizsgáljunk meg három területet, amely aggodalomra ad okot. *

Hormonok és antibiotikumok

Egyes helyeken az 1950-es évek óta kis dózisban antibiotikumokat adnak a baromfik, sertések és szarvasmarhák takarmányához. Ezzel az az állattartók célja, hogy csökkentsék a betegségek  kockázatát. Főleg olyan helyeken alkalmazzák ezt, ahol az állatokat egymás közvetlen közelében tartják. Bizonyos országokban növekedésserkentő hormonokat is adagolnak a takarmányba. A hormonok és az antibiotikumok állítólag megvédik az állatokat a fertőzésektől, és jövedelmezőbbé teszik a belterjes gazdálkodást, ami a fogyasztóknak is jó, mert kevesebbet kell fizetniük az élelmiszerekért.

Ez eddig nagyon szépen hangzik. De vajon veszélyes azoknak az állatoknak a húsa, melyek elfogyasztották ezeket az adalékanyagokat? Az Európai Közösségek Gazdasági és Társadalmi Bizottságának az egyik beszámolója azt a következtetést vonta le, hogy egyes baktériumok ellen az antibiotikumok hatástalannak bizonyulhatnak, és a baktériumok bekerülhetnek a fogyasztók szervezetébe. „A Salmonella és a Campylobacter, hogy csak két baktériumot említsünk, a táplálékláncba bekerülve súlyos betegségek közvetlen előidézői lehetnek” — írta a beszámoló. És mi van akkor, ha a táplálékláncba nemcsak a baktériumok kerülnek be, hanem az antibiotikumok maradványai is? Félő, hogy az emberekre veszélyes kórokozók fokozatosan ellenállóvá válnak az antibiotikumokkal szemben.

És mi a helyzet a hormonkezelt hússal? Dr. Heinrich Karg müncheni professzor megjegyzi: „Minden szakértő egyetért abban, hogy a hormonkezelt állatok húsa nem káros az egészségre, feltéve, ha a hormonokat az irányelvek szerint használják fel.” A Die Woche című újság viszont azt írta, hogy „a kutatók az elmúlt 15 évben nem voltak képesek közös nevezőre jutni” abban a kérdésben, hogy biztonságos-e a hormonkezelt állatok húsa. Franciaországban pedig egyértelmű nem volt a válasz arra a kérdésre, hogy akarják-e hormonokkal kezelni az állatok húsát. A vitának tehát még egyáltalán nincs vége.

Besugárzott élelmiszerek

Azóta, hogy 1916-tól kezdődően sugárkezeléssel kapcsolatos kísérletek folynak Svédországban, legalább 39 ország engedélyezi olyan élelmiszerek kismértékű besugárzását, mint például a burgonya, kukorica, gyümölcs és hús. Miért? Azt mondják, hogy a besugárzással elpusztítható a legtöbb baktérium, rovar és élősködő, s ezzel együtt csökken az élelmiszerek okozta betegségek kialakulásának a veszélye, és nő a termék eltarthatóságának az időtartama.

A szakértők szerint persze az lenne a legjobb, ha tiszta és friss élelmiszereket fogyasztanánk. De ki fordít időt arra, hogy rendszeresen friss ételt készítsen? A Test magazin azt írja, hogy egy átlagos ember „tíz percet szán a reggelire, és tizenötöt az ebédre meg a vacsorára”. Nem meglepő hát, hogy sok vásárló jobban szereti a készételeket és a tartós élelmiszereket. De vajon egészségesek a besugárzott élelmiszerek?

1999-ben az Egészségügyi Világszervezet közzétett egy tanulmányt egy olyan vizsgálatról, melyet egy nemzetközi szakértői bizottság végzett. A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a sugárkezelt élelmiszerek „biztonságosan fogyaszthatók, és megfelelő a tápértékük”. Az eljárás támogatói ahhoz hasonlítják az élelmiszerek besugárzását, mint amikor az orvosi kötszereket sterilizálják — ami szintén sugárkezeléssel történik —, vagy amikor a bőrönd átmegy a repülőtér átvilágító berendezésén. A módszer bírálói viszont azzal érvelnek, hogy a besugárzás csökkenti az élelmiszerek természetes tápértékét, és ma még ismeretlen veszélyeket rejthet magában.

 Genetikailag módosított élelmiszerek

A genetikusok egyazon fajon belül már egy jó ideje át tudják ültetni az egyik élő szervezet DNS-éből származó gént egy másikéba. Mostanság azonban már jóval többre képesek. Vannak például eprek és paradicsomok, melyekbe egy bizonyos halfaj egyik génjét ültetik, hogy jobban tűrjék az alacsony hőmérsékletet.

Sok érv és ellenérv hangzik el a genetikailag módosított élelmiszerekkel kapcsolatban. * Támogatói azt mondják, hogy a biotechnológiának ez a fajtája kiszámíthatóbb és szabályozhatóbb, mint a hagyományos növénykeresztezési módszerek. Ezenkívül azt bizonygatják, hogy a génmanipuláció növelni fogja a terméshozamot, és csökkenti majd az éhezést. De biztonságos-e a genetikailag módosított élelmiszerek fogyasztása?

Egy tudóscsoport, mely Anglia és az Egyesült Államok, valamint Brazília, India, Kína, Mexikó és más fejlődő országok akadémiáit képviselte, elkészített, majd 2000 júliusában nyilvánosságra hozott egy beszámolót ebben a témában. „Ez ideig több mint 30 millió hektárnyi transzgénikus [génmanipulált] növényt termesztettek, és egyetlen betegségről sem tudunk, amely kifejezetten a transzgénikus növények vagy azok termésének az elfogyasztása miatt alakult ki” — jelentette ki a beszámoló. Egyes területeken a genetikailag módosított élelmiszereket ugyanolyan biztonságosnak tartják, mint a hagyományos élelmiszereket.

Másutt azonban nagyon nagy a bizonytalanság. Ausztriában, Franciaországban és Nagy-Britanniában némelyek bizalmatlanul tekintenek a génmanipulált élelmiszerekre. Egy holland politikus ezt mondta a genetikailag módosított élelmiszerekről: „Vannak olyan élelmiszerfajták, melyeket egyszerűen nemkívánatosnak tartunk.” A bírálók etikai kérdésekre és a környezetre leselkedő, lehetséges veszélyekre is felhívják a figyelmet.

Néhány tudós úgy véli, hogy az élelmiszerek genetikai módosítása még gyerekcipőben jár, és további kísérletekre lenne szükség a fogyasztókra leselkedő, lehetséges veszélyek felmérésére. Az Angol Orvostársaság például úgy látja, hogy a génsebészet egy nap talán nagyon is javára fog válni a lakosságnak, de kijelenti, hogy addig is az aggodalomra okot adó kérdésekben — például hogy milyen allergiás tüneteket idéznek elő a genetikailag módosított élelmiszerek — „további kutatásokra van szükség”.

Kiegyensúlyozott döntések

Néhány országban az élelmiszerek 80 százalékát kezelik valamilyen módon. Gyakran adalékanyagokat tesznek az élelmiszerekbe, hogy fokozzák vagy a szabványokhoz igazítsák az aromájukat és a színüket, illetve hogy növeljék a szavatossági idejüket. Egy mű megjegyzi, hogy „adalékanyagok nélkül nem is létezne sok mai termék, például a csökkentett kalóriatartalmú ételek, rágcsálnivalók, gyorsételek”. Az ilyen élelmiszerek nagyobb valószínűséggel tartalmaznak genetikailag módosított alapanyagokat.

A mezőgazdaságban már évek óta olyan módszereket alkalmaznak világszerte, melyeket sokan károsnak tartanak. A mérgező növényvédő szerek  használata csupán egyetlen példa erre. Az élelmiszeriparban pedig már egy ideje olyan adalékanyagokat használnak, melyekről azt feltételezik, hogy allergiás tüneteket idéztek elő némelyeknél. Vajon az új élelmiszer-előállítási technológiák sokkal veszélyesebbek lennének ezeknél a régebbieknél? Még a szakértők között sincs egyetértés ebben. Tulajdonképpen mindkét oldal nagy horderejű tudományos beszámolókat tesz közzé, és ezzel hozzájárul ahhoz, hogy az emberek állást foglaljanak.

Sokan inkább nem foglalkoznak ezzel a témával, mert szerintük elkerülhetetlen, hogy az emberek csúcstechnológiával készített élelmiszereket fogyasszanak, vagy mert más gondok megoldását sürgetőbbnek érzik. Mások azonban igencsak nyugtalanok. Mit tehetünk, ha a családunk nem tudja eldönteni, hogy fogyasszon-e bizonyos feldolgozott élelmiszereket, melyeket a modern technológia segítségével, úgy tűnik, teljesen átalakítottak? Van néhány gyakorlatias lépés, melyet megtehetünk a biztonságunk érdekében, és ezek közül néhányat megemlítünk a következő cikkben. Először azonban bölcs dolog kiegyensúlyozott nézetet kialakítani ebben a kérdésben.

Az élelmiszerek biztonságát az egészséghez lehet hasonlítani — a tökéletesség jelenleg kizárt. A német natur & kosmos című folyóirat szerint még azoknak is állandóan engedményeket kell tenniük, akik a táplálékuk lehető leggondosabb kiválasztásáról és elkészítéséről ismertek. Ami jó az egyik személynek, talán káros a másiknak. Akkor hát nem lenne-e bölcs dolog kiegyensúlyozott nézőpontot kialakítani, és kerülni a szélsőségeket?

Természetesen a Biblia nem mondja meg, hogy milyen döntéseket hozzunk napjaink modern módszerekkel készült élelmiszereivel kapcsolatban. Megtanít viszont egy olyan tulajdonságra, melynek az elsajátítása segítségünkre lehet. A Filippi 4:5 ezt mondja: „Ésszerűségetek legyen ismertté minden ember előtt.” Az ésszerűség segíthet nekünk, hogy kiegyensúlyozott döntéseket hozzunk, és kerüljük a szélsőségeket. Visszatarthat minket attól, hogy megszabjuk másoknak, hogy mit egyenek, és mit ne. Ha ésszerűek vagyunk, nem fogunk értelmetlen, megosztottságot előidéző vitákba bonyolódni olyanokkal, akiknek a nézetük eltér a miénktől.

El kell azonban ismerni, hogy az élelmiszerekkel összefüggő veszélyek nagy része nem annyira vitatott. Egyebek között melyek ezek, és milyen óvintézkedéseket tehetünk?

[Lábjegyzetek]

[Kép a 4. oldalon]

Vajon a fogyasztókra hatással vannak a szarvasmarhákkal megetetett hormonok és antibiotikumok?

[Kép a 6. oldalon]

Bölcs dolog gondosan elolvasni a termékismertetőt

[Kép a 7. oldalon]

Megvannak az előnyei annak, ha rendszeresen friss élelmiszereket vásárolunk