Figyeljük a világot

A tea vírusölő

Előzetes laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy „úgy tűnik, a kereskedelmi forgalomban lévő teák közül egészen sok képes hatástalanítani vagy megölni a vírusokat” — jelenti a Reuters Health Information. Többféle zöld és fekete, forró és jeges teát próbáltak ki állati szöveteken, amelyek olyan vírusokkal voltak fertőzve, mint a herpes simplex 1. és 2. típusa és a T1 nevű, baktériumölő vírus. Dr. Milton Schiffenbauer, a New York-i Pace Egyetem kutatója szerint „a jeges, illetve a hagyományos tea néhány perc alatt elpusztítja vagy hatástalanítja a [herpesz]vírust”. A T1 vírusnál is hasonló eredményeket értek el. Habár még nem tisztázott, hogy hogyan gátolja a tea ezeknek a vírusoknak a fennmaradását, a kutatók kimutatták, hogy még jócskán felhígítva is hatásos volt. Úgy találták, hogy a fekete tea valamelyest hatékonyabb ellenszer, mint a zöld tea.

 Aki sokat beszél, sokat fizet

Ausztráliában sok fiatal „ugyan még csak 18 éves, de már fizetésképtelenséget jelent be a magas mobiltelefon-számlája miatt” — írja a The Sunday Telegraph című napilap. Mivel befolyásolja őket az állandó reklámozás és a hitelhez való könnyű hozzáférés lehetősége, néhány fiatalnak több ezer dollárnyira rúg a telefonszámlája. John Watkins, aki Ausztráliában a fogyasztóvédelemért felelős miniszter, ezt mondta erről a fiatalok között egyre terjedő irányzatról: „Néhány fiatal már úgy hagyja el az iskolát, hogy adóssága van, és rossz a hitelképessége. Meglehetősen szomorú, hogy így indulnak az életben.” Az újság a következő tanácsot adja a fiataloknak ahhoz, hogy elkerüljék az adósság csapdáját: Bizonyosodj meg róla, hogy pontosan tudod, mennyibe kerülnek a telefonhívásaid. Vedd fontolóra, hogy nem lenne-e jobb inkább olyan mobiltelefont használnod, amelynél a hívásokat előre kifizeted, s így nem lesz számlád. Hogy csökkentsd a költségeket, ne csúcsidőben használd a telefonodat.

Rejtett veszélyek Franciaországban

A Le Figaro című napilap szerint mintegy 1,3 millió tonna gyilkos szerkezet maradt eltemetve Franciaországban még az első és a második világháborúból. A régi harcvonalat bombák és vegyi robbanólövedékek telítik, amelyek még mindig veszélyt jelentenek az emberekre és a környezetre nézve. Mivel sok, korábban üres telek most lakó- vagy ipari terület, évente hívások ezrei érkeznek a tűzszerész osztagokhoz. Ennek ellenére 1945 és 1985 között több száz baleset történt, és hatszáznál is több szakértő halt meg szolgálat közben. A szakértők szerint, ha a munka a jelenlegi ütemben folyik, hétszáz évbe is beletelhet, mire megszabadulnak ezektől a fegyverektől.

A víz csak a turistáké?

„A világ számos üdülőhelyén gondot okoz a turisták szűnni nem akaró áradata, akiknek az uszodák és a golfpályák utáni igénye kiapasztja a vízkészletet” — számol be a londoni The Guardian című napilap. A Tourism Concern nevű szervezet munkatársa, Tricia Barnett szerint „a gond súlyos és világméretű . . . Azt látjuk, hogy míg egy néhány [afrikai] faluban egyetlen vízcsap van, addig a szállodákban csapok és zuhanyzók vannak minden szobában.” Egy világméretű természetvédő szervezet kiszámította, hogy míg egy turista Spanyolországban 880 liter vizet használ el naponta, addig egy helyi lakos mindössze 250 litert. A száraz térségek országaiban egy 18 lyukból álló golfpálya vízigénye felérhet egy tízezer fős városéval. Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének becslése szerint azzal a vízmennyiséggel, amelyet száz turista használ fel ötvenöt nap alatt, elegendő rizst lehetne termelni ahhoz, hogy száz falusi embert tizenöt éven át jóllakassanak.

Kockázatos a dohányzás

„Minden nyolcadik, tüdőrákban elhunyt, nem dohányzó személy haláláért a passzív dohányzás felelős” — állítja Jamagucsi Naohito, Japán Országos Rákkutató Intézetének a munkatársa. A tudósok 52 000 olyan ember esetét tanulmányozták, akik tüdőrákban haltak meg, s erre alapozzák megállapításaikat. Továbbá „a régóta fennálló tudományos nézet szerint a mérgező szén-monoxid és a rákkeltő anyagok nagyobb mértékben vannak jelen a másodlagos füstben, mint abban, amit a dohányzók közvetlenül belélegeznek” — írja az Aszahi-sinbun című napilap. 1999-ben egy felmérés, amelyet a kormány végzett Japánban 14 000 ember között, kimutatta, hogy 35 százalékuk a munkahelyen vagy az iskolában, 28 százalékuk pedig az otthonában van kitéve másodlagos dohányfüstnek. Jamagucsi szerint „a dohányzóknak fel kellene ismerniük, hogy oly mértékben károsítják a nemdohányzókat, hogy tudatos erőfeszítéseket kellene tenni a két csoport különválasztásához”.

Modern kori rabszolga-kereskedelem

Jelenleg „a rabszolgaság elterjedtebb a világon, mint az emberi történelem során valaha is, ahogyan ezt egy brit akadémikus legújabb kutatásai kimutatták” — számol be a londoni The Independent. A Roehamptonban lévő Surrey Egyetem szociológiaprofesszora, Kevin Bales „kiszámította, hogy 27 millió ember él ma rabszolgaságban, több, mint amennyi a Római Birodalomban élt, vagy az óceánon át folytatott rabszolga-kereskedelem virágzásának idején” — írja az újság. Habár a rabszolgaság mai módszerei különböznek a 150 évvel ezelőtti módszerektől, mégis emberek millióit „uralják mások azáltal, hogy erőszakhoz vagy erőszakkal való fenyegetéshez folyamodnak, és semmilyen fizetséget sem adnak nekik” — mondja Bales. A mai rabszolgaság legelterjedtebb formája a szerződéses rabszolgaság, amelyben szervezett bandák fizetség fejében elintézik, hogy valaki egy másik országba jusson, és azt ígérik, hogy ott majd jól fizető álláshoz jut az illető. Ám az adott országba való becsempészésük után kizsákmányolják ezeket a munkásokat, arra kényszerítve őket, hogy alantas munka végzésével fizessék meg az adósságukat.

Testmozgással a depresszió ellen

„Néhány betegnél a testmozgás hatékonyabb a depresszió ellen, mint a szokásos gyógyszeres kezelés” — írja a The Harvard Mental Health Letter című kiadvány azzal a kutatással kapcsolatban, amelyet az Egyesült Államokban lévő Duke Egyetem Orvosi Központjában végeztek. Három csoportnak, amely ötven-ötven súlyosan depressziós személyből állt, különféle kezelést nyújtottak négy hónapon át. Az egyik csoport antidepresszáns gyógyszert szedett, a másik kizárólag testmozgást végzett, a harmadik csoport pedig mindkettőt tette. Négy hónap múlva mindegyik csoportban a betegek 60-70 százaléka „kigyógyult a klinikai depresszióból” — írja a kiadvány. Hat hónapig azonban még nyomon követték a betegek hogylétét, és azok a betegek, akik a testmozgás-terápiában vettek részt, „jobb állapotban voltak érzelmileg és testileg, visszaesési arányuk pedig csak nyolcszázalékos volt”. Összehasonlításképpen: azoknál, akik a gyógyszert szedték, 38 százalék volt a visszaesési arány, azoknál pedig, akik testmozgást is végeztek, és gyógyszert is szedtek, 31 százalék.

Újraélednek a jamaicai korallzátonyok?

A The Dallas Morning News című napilap egyik cikke szerint úgy tűnik, hogy a Jamaica északi partjainál lévő tengeri sünök visszatérnek. Ezenkívül „a tudósok számos fiatal korallképződményt is felfedeztek, köztük kőkorallokat és zátonyképző korallfajokat is, amelyek virulnak, akárcsak a tengeri sünök”. A korallzátonyok fennmaradása bizonytalanná vált azóta, hogy 1983-ban és 1984-ben váratlanul megcsappant a karib éksünök száma. A tengeri sünök néhány faja meggátolja a hínárok elburjánzását, ami egyébként megsemmisítené a korallzátonyokat. Ám „újabb vizsgálatok kimutatták, hogy az éksünök ismét elszaporodtak, és talán a korallok is ugyanígy szaporodnak” — számol be a napilap. Nancy Knowlton tengerbiológus szerint ez a felfedezés „évtizedek óta a legjobb hír a karib-tengeri korallzátonyokról”.

Mérgező műanyag golyócskák

„Óceánban úszó, apró, műanyag golyócskák mérgezik világszerte a tengeri élőlényeket” — írja a New Scientist. Vegyipari gyárak apró golyócskák formájában polimereket szállítanak a világ minden részére a különböző gyártóknak, akik felolvasztva azokat, műanyag termékeket készítenek belőlük. Ám több ezer tonna ilyen golyócska kerül a tengerbe a gyárak és a városok hulladékai közül, valamint azokból a rakományokból, amelyeket a hajók elveszítenek, vagy amelyektől szándékosan megszabadulnak. A tokiói Mezőgazdasági és Műszaki Egyetem kutatói kimutatták, hogy a golyócskák nagy arányban tartalmaznak mérgező vegyszereket, amelyeket a tengervízből szívnak fel — olyan vegyszereket, amelyek károsítják az állatok immunrendszerét, valamint szaporodási képességét és hormonális rendszerét. A madarak, a halak és a teknősök lenyelik ezeket a golyócskákat, mivel halikrának vagy más tápláléknak vélik őket. Ennek kedvezőtlen utóhatásai jelenhetnek majd meg a kiterjedt táplálékláncban.