Figyeljük a világot

Pusztító „betolakodók”

„Az állati és növényi »betolakodók« évente feltehetően több százmilliárd dollár veszteséget okoznak a világgazdaságnak. Ezenkívül betegségeket terjesztenek, és súlyos ökológiai pusztítást végeznek” — állítja az International Herald Tribune. Számos növényt és állatot, amely a saját környezetében ártalmatlan, tudatosan vagy nem tudatosan új területekre visznek. A barna mangrovesikló például, amelynek a hazája Ausztrália és Indonézia, kipusztította Guam őshonos erdei madarait, s most egyre jobban szaporodik a Csendes-óceán térségében; időnként repülőgép-futóművek mélyedéseiben rejtőzve jut el egyik helyről a másikra. A más ökoszisztémákba került Caulerpa taxifolia nevű zöldalga és a dél-amerikai vízijácint óriási területeken pusztítja az őshonos tengeri és édesvízi élővilágot. Kína az Egyesült Államokból exportált füvet a golfpályái kialakításához; ez a fű jelenleg megállíthatatlanul burjánzik az országban. Ugyanakkor a kínai cincér, amely a raklapok faanyagába telepedve került Észak-Amerikába, tönkreteszi az ottani erdőket. További fajok, amelyekről kiderült, hogy pusztítást okoznak: az indiai mongúz, a vándorkagyló, a Miconia-fa, a nílusi sügér, az észak-amerikai szürke mókus, a zacskós harcsa, az Euglandina rosea nevű ragadozó csiga és a botorhangya.

 Kozmetikai szerek gyermekeknek

A The Japan Times arról számol be, hogy Japánban a kozmetikai szerek gyártói olyan, sminkeléshez használandó árucikkeket ajánlanak, amelyek kimondottan gyerekeknek készülnek. A kozmetikai szerek divathóbortja hódít az országban: fiatal lányok, köztük tíz év körüliek is, özönlenek az áruházakba, hogy olyan árucikkeket vásároljanak, például csillogó rúzst és színtelen szempillafestéket, amelyekkel utánozhatják kedvenceiket, bálványozott énekeseiket. Korábban a gyermekek csak játékból használtak rúzst, ma azonban egyre többen közülük komolyan veszik a smink használatát. Tudni szeretnék, miként alkalmazhatják arra, hogy kiemeljék vele arcuk bizonyos részeit, vagy éppen elkendőzzék azokat. „Egyre fiatalabb személyek szenvednek kisebbségi érzésben. A mai gyermekek hamarabb jönnek rá a gyengeségeikre, mint az elődeik” — jegyezte meg az egyik gyerekeknek szóló magazin szerkesztője. Egy cég viszont, amelyik nem követi ezt az irányzatot, a következőt jelentette ki: „A japán kultúrára nem jellemző, hogy az általános iskolások és a középiskolák alsóbb osztályos diákjai kozmetikai szereket használnak. A társadalmi erkölcsöt figyelembe véve nem fogunk [számukra] kozmetikai szereket gyártani.”

Veszélyben a csecsemők

A mexikóvárosi El Universal című újság arról számol be, hogy súlyos egészségi problémákat okozhat, ha a csecsemőt a karjánál, a lábánál vagy a vállánál fogva megrázzák. „Néhány orvos úgy gondolja, hogy a tanulási rendellenességekben szenvedők közül sokan a megrázottcsecsemő-szindróma áldozatai.” Juan José Ramos Suárez gyermekgyógyász szerint „ez a trauma agyvérzéshez és agykárosodáshoz vezethet, függetlenül attól, hogy a bántalmazásnak nincsenek külső nyomai”. Hozzáteszi még, hogy halláskárosodást, vakságot, gerincsérülést, bénulást, görcsöket, sőt még halált is okozhat. Ez azért van, mert a csecsemő feje viszonylag nehéz, ugyanakkor a nyakizmai nem elég erősek ahhoz, hogy tartást biztosítsanak a rázáskor. Kétségtelen, hogy a csecsemő sírása idegesítő lehet. Az újság azonban javasol a szülőknek és a babákra vigyázó személyeknek „három egyszerű lépést, amelyek megtétele egy percbe sem telik: 1. álljon meg, 2. üljön le, és 3. lazítson. Tartsa ellenőrzés alatt az érzelmeit, ahelyett hogy szabadjára engedné a dühét a csecsemővel szemben.” Ezután gondoskodni kell a síró baba szükségleteiről — talán úgy, hogy megetetjük, vagy kicseréljük a pelenkáját —, vagy olyasmit kell tenni, amivel megnyugtatjuk és felvidítjuk.

Velence gondolái

„[A] gondolaépítők hagyományos művészete lassanként megszűnik Velencében” — írja a londoni The Independent című újság. „A jövő gondoláit talán hozzá nem értők készítik majd, figyelmen kívül hagyva a hagyományt, a mesterségbeli tudást és azoknak az anyagoknak a felhasználását, amelyek a világ egyik legelbűvölőbb városának a történelmét tükrözik.” Félő, hogy e híres csónakok építésének a művészete, amely a XI. század óta létezik, megszűnik, „mivel véget ért a régi mesterség továbbadása apáról fiúra, illetve mesterről tanoncra”. Ez a magas munkadíjnak tudható be, és annak a ténynek, hogy a velencei fiatalok nincsenek arra felkészülve, hogy 20 évet e művészet megtanulására szánjanak. Úgy tűnik tehát, hogy a mostani néhány hajóépítő mestert senki sem váltja majd fel, amikor nyugdíjba megy. Egy gondola megépítése 500 munkaórát vesz igénybe. A csónak abban különbözik a többitől, hogy a bal oldala szélesebb a jobb oldalánál, és a gondolás testsúlya és lapátja tartja egyensúlyban. Ez az asszimmetrikus kivitelezés teszi lehetővé, hogy Velence legkeskenyebb csatornáin is manőverezni tudjon a gondolás.

Kalózkodás

„Jobban virágzik a kalózkodás, mint valaha” — írja a francia Valeurs Actuelles című folyóirat. Az elmúlt két évben több mint a duplájára emelkedett a kalóztámadások száma. Különösen aggasztó a helyzet Délkelet-Ázsiában, ahol a pénzügyi válság bűnözésbe taszítja a legszegényebbek embereket. De a kalózkodás terjedőben van Afrika és Dél-Amerika partjai mentén is. Edouard Berlhet, a Franciaországi Hajótulajdonosok Központi Bizottságának a képviselője szerint „1998-ban 16 milliárd dollár veszteség származott a kalózkodásból. Egyes hajók a rakományukkal együtt nyomtalanul eltűnnek. Eltérítik és álcázzák őket, majd kétes kikötőkben ismét felbukkannak egy kedvező rendeleteket biztosító ország lobogójával.” A kalózok nagy sebességű csónakokat és bonyolult kommunikációs eszközöket használnak, állig felfegyverzettek, és egyre erőszakosabbak.

Iszákos fiatalok

„Manapság az európai fiatalok egyre fiatalabb korban és egyre gyakrabban részegednek le” — írja a német Süddeutsche Zeitung című újság. Erre az ijesztő tendenciára hívták fel nemrégiben az Európai Unió egészségügyi minisztereinek a figyelmét. Mennyire aggasztó a helyzet? Egy 1998-ban készített tanulmány például arra világított rá, hogy egyes országokban a 15 éves fiúk 40-50 százaléka rendszeresen fogyaszt sört, míg Angliában, Skóciában és Walesben az ugyanilyen korú lányok megelőzik a fiúkat a bor és a röviditalok fogyasztásában. Dániában, Finnországban és Nagy-Britanniában a 15 évesek több mint fele volt már részeg legalább egyszer. Az alkoholnak tudható be az is, hogy az Európai Unió területén évente több ezer 15 és 29 év közötti fiatal hal meg. A Miniszteri Tanács azt javasolta, hogy indítsanak oktatóprogramot az alkoholfogyasztásról, hogy felhívják a fiatalok figyelmét a szeszesital-fogyasztás következményeire.

Gazdasági haszon a dohányzásból?

„A Philip Morris cég cseh köztársasági tisztviselői egy olyan gazdasági elemzést hoztak nyilvánosságra, amelyben arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy . . . a dohányzók korai halála hozzájárul az egészségügyi kiadások kiegyenlítéséhez — írja a The Wall Street Journal. — A cigarettagyártó megbízásából készített beszámoló . . . összegzi a dohányzás »előnyös hatásait« a nemzet költségvetésére nézve; ilyen például a cigarettára kivetett fogyasztási és más adóból származó bevétel, valamint »a korai elhalálozásnak köszönhető egészségügyi költségmegtakarítás«.” A cikk hozzáfűzi: „A beszámoló, mérlegelve a bevételeket és a kiadásokat, végül azt a megállapítást teszi, hogy a kormánynak 1999-ben nettó 5,82 milliárd korona [körülbelül 40 milliárd forint] nyeresége származott a dohányzásból.” A jelentést azonnali felháborodás kísérte. „A dohánygyártó cégek korábban tagadták, hogy a cigaretta emberek halálát okozza. Most viszont ezzel kérkednek” — írta egy rovatvezető. Kenneth Warner közgazdász így nyilatkozott: „Létezik-e más olyan cég, amely azzal büszkélkedik, hogy pénzt hoz az államkincstárba a fogyasztói meggyilkolása révén? Egy sem jut eszembe.” A rá következő héten a Philip Morris cég bocsánatkérést tett közzé. „Elismerjük, hogy ez nem csupán egy csúnya hiba volt, hanem etikátlan tett is. Enyhe kifejezés lenne azt mondani, hogy nagy helytelenség volt” — jelentette ki Steven C. Parrish a cég első alelnöke.

Anyagias gyermekek

A kanadai The Globe and Mail című újság arról számol be, hogy a gyermekek „a marketingszakemberek álmai”, mivel még a kisgyermekek is „megszállott fogyasztókká” válnak, „és eddig még semmi sem tudott gátat szabni ennek az irányzatnak”. A Stanford Orvostudományi Egyetem professzorainak egy csoportja azonban úgy gondolja, találtak megoldást. Ez egy féléves tanterv, amely arra irányul, hogy segítsen a gyermekeknek, hogy kevesebb időt töltsenek a tévénézéssel, és hogy jobban megválogassák, mit néznek. A programban részt vett gyermekek az iskolaév végére kevésbé hajlottak arra, hogy új játékokat kérjenek a szüleiktől. Az újság szerint „egy átlagos gyermek évente 40 ezer reklámot lát, míg az 1970-es években egy év alatt 20 ezret látott”.