Turizmus — Világméretű iparág

Az Ébredjetek! Bahama-szigeteki írójától

MIKOR gondoltál utoljára arra, hogy szabadságra kellene menned? Talán azt érezted, hogy legszívesebben elmenekülnél valahova a mindennapi stressz elől. Előfordult már, hogy távoli helyen töltötted a szabadságodat? Figyeld meg a következőt: Nem is olyan régen, úgy egy évszázaddal ezelőtt a föld lakosságának többsége nem ment rendszeresen szabadságra. Sőt, a legtöbben az egész életüket annak a helynek a néhány száz kilométeres körzetében élték le, ahol megszülettek. Csupán a kalandvágyók vagy a gazdagok egy nagyon kis csoportjának adatott meg, hogy távoli helyekre utazhasson kikapcsolódni vagy tanulni. Ma viszont százezrek járhatják keresztül-kasul az országot, ahol élnek, sőt akár az egész bolygót is. Minek köszönhető ez a változás?

Az ipari forradalom után több millió ember kezdett az árutermelésben részt venni, vagy a szolgáltatóiparban dolgozni. Ennek hatására a bérek emelkedtek, és ez nagyobb szabadrendelkezésű jövedelmet eredményezett. Majd a technika ugrásszerű fejlődése nyomán olyan gépeket kezdtek el használni, amelyek elvégezték az addig sok embert igénylő és költséges munka nagy részét. Ez sokaknak több szabadidőt tett lehetővé. Ilyen előzmények után az 1900-as évek közepén a már sokkal elérhetőbb tömegközlekedés elterjedése megnyitotta az utat a turizmus előtt. Az utazás iránti érdeklődést később az újonnan felfedezett tömegkommunikációs eszközök is növelték, hiszen távoli helyek képeit varázsolták az otthonokba, szerte a világon.

Emiatt a turisztikai ipar világméretekben rohamos fejlődésnek indult. Az Idegenforgalmi Világszervezet (WTO) előrejelzése szerint a külföldre utazók száma az 1997-es 613 millióról a 2020-as évre 1,6 milliárdra ugrik majd — és a folyamat valószínűleg nem áll meg. Ehhez a fellendüléshez szorosan kapcsolódik az üzletek, az üdülőhelyek és a turistákat kiszolgáló országok számának növekedése.

Egyre több ország az idegenforgalmi piacon

Optimális körülmények között az idegenforgalomból minden érintettnek származik valami haszna. A fogyasztó kiléphet egy kicsit a mindennapi taposómalomból, és a kedvében járnak, szórakoztatják, vagy éppen tanítják. De milyen haszna származik ebből a szolgáltatónak? A nemzetközi turizmus jelentősen növeli az adott ország devizabevételét. A legtöbb országnak az általa importált áruk és szolgáltatások kifizetéséhez van szüksége devizára.

Valójában egy WTO-jelentés szerint „a nemzetközi turizmus a világ legnagyobb exportőre, és fontos szerepet játszik sok ország fizetési mérlegének az egyensúlyában. A nemzetközi turizmusból származó valuta értéke 1996-ban elérte a 423 milliárd dollárt, jóval meghaladva a kőolajszármazékok, gépjárművek, telekommunikációs eszközök, textilipari termékek vagy bármilyen más termék és szolgáltatás exportját.” Ugyanez a beszámoló kijelentette: „Az idegenforgalom a világ leggyorsabban  fejlődő iparága”, és „a világ országai által előállított bruttó hazai terméknek összesen 10 százalékát” tette ki. Nem csoda hát, hogy a legtöbb ország — köztük most már néhány állam a volt Szovjetunió területéről is — bekapcsolódott vagy éppen készül bekapcsolódni a nemzetközi turisztikai iparba.

A turizmusból származó állami jövedelmet az infrastruktúra fejlesztésére, magasabb szintű oktatásra és a nemzet más sürgető szükségleteire fordítják. Gyakorlatilag minden állam érdekelt a polgárai foglalkoztatásában. A turizmushoz kapcsolódó munkalehetőségek segítenek ennek a szükségletnek a kielégítésében.

Hogy lássuk, milyen hatása lehet az idegenforgalomnak az adott ország gazdaságára, nézzük a Bahama-szigeteket. Ez a szigetekből álló, kis ország a Mexikói-öböl bejáratánál terül el, Florida, az Egyesült Államok egyik tagállama, és Kuba szigete között. A Bahama-szigeteknek nincs kiterjedt, kereskedelmi célokra termelő mezőgazdasága, ipari nyersanyaga pedig szinte egyáltalán nincs. Az idő viszont nagyszerű itt, a szigeteket érintetlen trópusi tengerpartok szegélyezik, az itt élő emberek — mintegy negyedmillióan — barátságosak, az ország pedig az Egyesült Államok közvetlen szomszédságában van. Ezek a tényezők együttesen mind hozzájárulnak a turizmus virágzásához. De mit is jelent a gyakorlatban az a feladat, hogy az ország a turisták számára kellemes és biztonságos vakációzást biztosítson?

A mai nyaralók kedvében járni

Amikor kezdetét vette a nemzetközi turizmus, egy idegen országba való látogatás élménye még annyira új volt, hogy sok utazó igényeit kielégítette — annak ellenére, hogy akkoriban az utazás még igen sok viszontagsággal járt. Ma azonban a tömegkommunikációs eszközöknek köszönhetően sokan ellátogathatnak távoli helyekre a tévé képernyőjén keresztül, anélkül hogy el kellene hagyniuk a szoba kényelmét. Az üdülőhelyeknek így most nagyobb kihívást jelent, hogy egy igazi utazást kiemelkedő élménnyé tegyenek, miközben biztosítják az otthoni — vagy esetleg annál is nagyobb — kényelmet. Ezenkívül, mivel sok turista rendszeresen utazik, az úti célul választott helyek a világ minden részén gyakran versenyben állnak egymással.

Ennek hatására egyre nő a turistákat csábító különleges látnivalók és üdülőhelyek száma. Vegyük például a Bahamák egyik hatalmas luxushoteljét. „A létesítmény úgy lett megtervezve, hogy magával ragadja a látogatót — mondja Beverly Saunders, a hotel szervezetfejlesztési igazgatónője. — De ennél tovább szeretnénk menni. Azt szeretnénk, ha az idelátogatók a vendéglátóikkal olyan kapcsolatba kerülnének, hogy az is magával ragadja őket.” Hogyan képesek ezek az üdülőhelyek kielégíteni a vendégek szükségleteit?

A színfalak mögött

„Ha a 2300 szobás létesítményünk teljesen tele van, akkor úgy 7500-8000 vendéget kell kiszolgálnunk egyszerre — mondja Beverly. — Ez óriási szervezőmunkát igényel. Az a munka, amely az összes vendégünk szükségleteinek a kielégítésével jár, felér egy kisváros irányításával, sőt, még további feladatokat is jelent. Például olyan ételekkel is szolgálnunk kell, amilyenekhez a vendégeink otthon hozzászoktak. De ha azt szeretnénk, hogy az utazás maradandó élményt nyújtson, egzotikus ételeknek és szórakozási lehetőségeknek is szerepelniük kell a kínálatban. Sok üdülőhelyen a kiszolgáló személyzetnek legalább 50 százaléka az ételek és italok elkészítésével, valamint felszolgálásával foglalkozik.”

Ahogy azonban I. K. Pradhan a nepáli idegenforgalom társadalmi-kulturális hatásairól szóló írásában megjegyezte, „az utazást kellemessé és élvezetessé tévő minden tényező közül a legfontosabb az, hogy miként bánnak a vendégekkel a helyi lakosok, és hogy a turisták biztonságban érzik-e magukat vakációzásuk alatt”.

Hogyan tesznek eleget ezeknek a kihívásoknak a világ különböző pontjain sikeresen működő üdülőhelyek? Erre a kérdésre így válaszolt egy ügyvezető igazgató, aki a Bahama-szigeteken található legnagyobb üdülőhely dolgozóinak képzéséért felelős: „Képzés, az elvárt viselkedésforma rögzítése,  gyakorlás — soha véget nem érő folyamat, melynek célja, hogy mindig magas szintű szolgáltatást nyújthassunk. A legtöbb bahamainak alapvetően jó természete van. De nagy kihívást jelent, ha munka közben muszáj mindig barátságosnak, kedvesnek és mosolygósnak lenni. Ezért szeretnénk megtanítani őket arra, hogy ugyanolyan szakértelemmel lássák el a munkájukat, mint egy orvos, egy ügyvéd vagy egy biztosítási ügynök. Szigorú nemzetközi irányelvek szerint működik minden, ami végül hozzájárul a vakációzás nyújtotta teljes élményhez. Minél keményebben dolgozunk mint csapat, hogy eleget tegyünk ezeknek az irányelveknek, annál biztosabb, hogy a kiszolgálás zökkenőmentes és mindig magas színvonalú lesz.”

Az érem másik oldala

Tapasztaltad már utazás közben, hogy az alapos tervezés ellenére mindig merültek fel olyan kiadások, amelyekre nem számítottál? Az idegenforgalomban dolgozók is valami ilyesmit tapasztalnak.

Pradhan, akit korábban idéztünk, megjegyzi, hogy „a turisztikai ipar sok területen javára válhat [Nepál] fejlődő társadalmának”. Azt is hozzáteszi azonban, hogy a megfelelő irányadó mértékek nélkül „orvosolhatatlan társadalmi problémák üthetik fel a fejüket”. Így folytatja: „Kellően felkészültnek kell lennünk, és tudatában kell lennünk, hogy milyen hatásai vannak ma a turizmusnak.” Milyen problémákra utalt ezzel?

Cordell Thompson, a Bahama-szigeteki idegenforgalmi minisztérium magas rangú tisztviselője a következő szavakkal írja le az egyik általános „mellékhatást”: „Azoknak a nemzeteknek, amelyeknek sok turistát kell ellátniuk, szinte mindig szembe kell nézniük azzal, hogy a normális életritmusuk akaratlanul is nagymértékben felborul. Néhány helyen a helyi kultúra már teljesen a múlté.” Thompson büszkén beszél mindarról a sok előnyről, melyet a turizmus hoz az országának. Elismeri viszont, hogy egy olyan országban élni, ahol mindig nyüzsögnek a vakációzók — vagy legalábbis a népesség nagy hányadát ők teszik ki —, sok további, előre nem látott következménnyel jár.

Például a turistákkal foglalkozók közül néhányan észrevették, hogy idővel kezdik azt képzelni — nyilván tévesen —, hogy az odalátogatók folyton szabadságon vannak. A helyi lakosok talán megpróbálják felvenni ezt az elképzelt életstílust. Mások nem találják szembe magukat ilyen nehézséggel. Viszont ha a szabadidejük nagy részét a turistáknak szánt szórakozóhelyeken töltik, akkor idővel teljesen felhagynak a hagyományos életformával. Időnként a turisták számára épített létesítmények olyan széles körben elfogadottá válnak a helyi lakosok körében, hogy a helyi kultúra társadalmi központjai veszítenek a jelentőségükből, sőt bizonyos helyeken teljesen el is tűnnek.

A nemzetközi turizmus sok népszerű üdülőhelye érzi sarokba szorítva magát. Szívesen veszik a látogatók özönéből származó anyagi hasznot, viszont roskadoznak a társadalmi problémák terhe alatt, melyeket a turisták törvénytelen vágyainak kielégítésére létrehozott iparágak szülnek.

A fenntartható turizmus

Mivel a mai turizmusból származó legjelentősebb előnyök némelyike olyan következményekkel jár, amelyek magának az idegenforgalomnak a létét veszélyeztetik, egyre gyakrabban emlegetik a „fenntartható turizmus” kifejezést. Ez azt mutatja, hogy néhányan kezdenek ráébredni arra, hogy a turizmus némely jövedelmező gyakorlatával járó rövid távú haszon olyan veszélyeket rejt magában, amelyek magának a jövedelemforrásnak a megszűnésével fenyegetnek. Ahhoz, hogy ez az iparág hosszú távon fennmaradjon, figyelmet kell szentelni bizonyos problémáknak.

A turizmus környezeti hatásai és az őshonos kultúrákra gyakorolt hatása, a nyereségorientált üdülőhelyek és üdülőkomplexumok céljainak összeférhetősége a vendéglátó ország nemzeti céljaival — néhány az egymással gyakran szemben álló érdekek közül, amelyeket a jövőben egyensúlyban kell tartani. Az elmúlt hónapokban a biztonsággal kapcsolatos aggodalmak komoly terhet róttak az idegenforgalmi iparra, és ezeket a tényezőket is figyelembe kell venni. Még nem tudjuk, hogy mindezek hogyan érintik majd hosszú távon a mai turizmus fejlődését.

Amikor legközelebb úgy döntesz, hogy mindent itt hagysz, és kikapcsolódsz egy kicsit egy távoli üdülőhelyen, talán nem veszed majd magától értetődőnek mindazt, amit ez a világméretű iparág, a belföldi és a nemzetközi turizmus nyújt.

 [Egész oldalas kép a 15. oldalon]