Figyeljük a világot

Halbőrből lábbelik

A perui Andokban új iparág indult be: pisztrángbőrből készítenek cipőket, írja az El Comercio című limai újság. A keltetőházakból és halgazdaságokból szerzett halbőröket megtisztítják, majd természetes cserzőanyagokkal tartósítják. Ezután jön a zsírozás, majd a bőr színezése, melyet természet alkotta készítményekkel végeznek, úgymint kurkuminnal, kosenillal és orleánfából nyert színezékekkel. Ezzel a módszerrel nem teszik tönkre a tetszetős, gyémánt alakú mintázatot a bőrön, melyből „pénz- és irattárcákat, óraszíjakat, valamint mobiltelefon-tartókat” is tudnak készíteni. Barbara León üzemmérnök, a program kezdeményezője elmondja: „Azt a legfontosabb észben tartani, hogy soha ne használjunk mesterséges cserzőanyagokat, mint például krómot. Így nem kell szennyeződésből adódó gondoktól tartani, és a pisztrángbőr egy maradéktalanul környezetbarát termék marad.”

 A nevetés még mindig a legjobb orvosság!

„Megállapították, hogy négy héten át napi egy dózis vidámság nagymértékben csökkenti a depresszió tüneteit” — jelenti a The Independent című londoni napilap. „Néhány beteg meggyógyult, amikor az utasításokat követve napi 30 percet azzal töltött, hogy komikusok által készített terápiás kazettákat hallgatott, míg más betegek azt tapasztalták, hogy felére csökkent a tüneteik súlyossága.” Több mint 100 vizsgálatot végeztek el az Egyesült Államokban, melyek feltárták, hogy a vicceken való nevetés jótékony hatású, és ez nemcsak a depressziós betegekre igaz, hanem azokra is, akik allergiával küszködnek, akiknek magas a vérnyomásuk, illetve akiknek gyenge az immunrendszerük. Sőt még a rákos betegek és a reumatoid ízületi gyulladásban szenvedők állapota is javult. Már régóta tudják, hogy a nevetés hozzájárul a jó közérzethez, de az még most sem teljesen világos, hogy miként. Dr. Ed Dunkleblau lélekgyógyász azonban néhány figyelmeztetéssel is szolgál. Azt tanácsolja, hogy a sértő és gúnyos viccelődést kerüljük, és ne vigyük túlzásba a mókázást sem, nehogy a beteg úgy érezze, hogy nem veszik komolyan a betegségét.

„A vallást mellékesnek tekintik”

Egy felmérés, melyet brazíliai városokban élő, szegényebb felnőttek között végeztek nemrégiben, feltárta, hogy míg 67 százalékuk katolikusnak vallja magát, addig csak 35 százalékuk hisz Jézusban, Máriában és az egyház tanításaiban. Még ennél is kevesebb hányaduk — mindössze 30 százalék — megy el minden héten a misére. A Brazíliai Püspökök Nemzeti Tanácsa megbízásából végzett felmérés arra is rávilágít, hogy sokan nem értenek egyet az egyház tanításaival a házasság előtti nemi életet (44 százalék), a válást (59 százalék), az újraházasodást (63 százalék) és a fogamzásgátlást illetően (73 százalék). Severino Vicente teológus szerint az egyház egyre rosszabb helyzetben van, ami annak tudható be, hogy kevés a pap, illetve hogy az egyháznak folyamatosan csökken a szerepe a brazil oktatási rendszerben, és a hitnézeteit nem ülteti az emberek szívébe. „A katolikusok új generációja az erkölcsi relativizmus elméletét sajátítja el — mondja a teológus. — A vallást mellékesnek tekintik.”

Otthon sem vagyunk biztonságban

A Nagy-Britannia Ipari és Kereskedelmi Minisztériuma által kiadott, 1999-es kórházi statisztikai adatok szerint „minden héten 76 ember halt meg a saját lakásában baleset következtében, ami több emberéletet jelent, mint amennyit a közúti balesetek követeltek” — írja a londoni The Guardian. A halálos baleseteket legtöbbször „házilag összeszerelhető szerszámok, valamint lépcsők, szőnyegek és forró vízzel teli teáskannák” idézték elő. Évente több mint 3000 embert kellett a baleseti sebészetre szállítani, mert keresztülesett a szennyeskosáron; több mint 10 000-en kerültek kórházba a zoknijuk vagy harisnyájuk felhúzásakor bekövetkezett baleset miatt; és több mint 13 000 ember sérült meg zöldségpucolás közben. Körülbelül 100 000 balesetben az alkoholfogyasztásnak is szerepe volt. Egy brit balesetmegelőzési egyesület szóvivőnője megjegyezte: „A munkahelyünkön és vezetés közben óvatosak vagyunk, otthon viszont kevésbé vigyázunk. Súlyos kárt tehetünk magunkban, ha lerántjuk a teamelegítőt [teáskannákra készült, párnázott huzatot], és a forró vízzel teli edényt a lábunkra ejtjük.”

Tartósítás viking módra

Ezer évvel ezelőtt a vikingek mocsári tőzeglápos területekről szereztek maguknak vizet a tengeri útjaikra, ugyanis ez a víz hónapokig friss maradt. A szárazföldön pedig a skandináv népek hagyományos módszereiket követve úgy tartósították a halat és a növényi élelmiszereket, mint például a répát és a fehérrépát, hogy tőzegmohába tették őket. A kutatók sokáig arra gondoltak, hogy a szerves anyagok a láp csersavtartalma vagy az oxigénhiány miatt bomlanak le lassabban. Most azonban a CNN arról számol be, hogy dr. Terence Painter, a Norvég Műszaki és Tudományegyetem munkatársa és kollégái elkülönítettek egy összetett cukrot a lápból, és úgy vélik, hogy valójában ennek a cukornak van tartósító hatása. Hogy bebizonyítsák a hatékonyságát, egy kis lazacbőrt tettek facellulóz közé, valamint tettek valamennyit tőzeg közé is, vagy bekenték olyan anyaggal, amelyet lápból nyertek. „Az a halbőr, melyet tőzegben tároltak, vagy bekentek a lápból vett anyaggal, akár egy hónapig is elállt, míg a másik halbőr két nap múlva bűzlött” — mondja a beszámoló.

A szmog növeli a szívroham kockázatát

„Sok kanadai város felett vastag szmogfelhő gomolyog nyaranta, ami két órán belül szívrohamot tud előidézni” — tudósít a National Post, Kanada egyik napilapja. A szmog mikroszkopikus szemcséket, azaz parányi, láthatatlan szennyező anyagokat tartalmaz, melyek főként gépjárművekből, erőművekből és kandallókból kerülnek a levegőbe. „Azoknál az embereknél, akik már eleve hajlamosabbak a szívrohamra, mint például a cukor- és szívbetegeknél, valamint az időseknél, 48 százalékkal volt nagyobb a szívroham kockázata a parányi szemcsékkel telített, erősen szennyezett levegő belégzése utáni két órában — írja az újság. — A kockázat 24 órán belül 62 százalékra nőtt.” Amikor szmogriadót rendelnek el, „próbáljon meg több időt tölteni otthon, és ha lehet, kapcsolja be a légkondicionálót — javasolja dr. Murray Mittleman, a Harvard Egyetem orvosi karának munkatársa. — Olyan parányi szemcsékről van szó, melyek a levegővel együtt bejutnak a lakásba, a légkondicionáló viszont kiszűri őket.”

Egy kis szieszta csodákra képes

Jim Horne, a nagy-britanniai Loughborough Egyetem alvásszakértő professzora szerint a leghatékonyabban úgy védekezhetünk a délutáni álmosság ellen, ha „egyszerűen beiktatunk egy tízperces sziesztát” — olvashatjuk a The Times című londoni újságban. A szakértő meg van róla győződve, hogy „ez pont olyan, mint bármely más kezelés: minél hamarabb kapja meg az ember a tünetek enyhítésére, annál hatásosabb”. Néhány egyesült államokbeli vállalat pihenőszobákat alakított ki az alkalmazottjai számára — ágyakat, takarókat és párnákat biztosítanak, nyugtató zenét játszanak, és ébresztőórákról is gondoskodnak, melyek 20 percenként megszólalnak. De Horne professzor figyelmeztet, hogy ha valaki túl sokáig szunyókál, mondjuk 25 percig, akkor lehet, hogy még fáradtabban fog felkelni. „Ha a szervezet tíz percnél tovább pihen, akkor azt hiszi, hogy éjszaka van, és elkezdődik a mély alvás folyamata.”

Az elhízottság és a rák

„Az elhízás a nyugati országokban a nemdohányzók között a rák kialakulásának elsődleges, kiküszöbölhető okozója” — jelenti a londoni The Times. Ötven éve folytatnak vizsgálatokat ezzel kapcsolatban, és azt találták, hogy az életmód megváltoztatása — köztük a fogyás is, ha valaki túlsúlyos — felére csökkentheti a rák kockázatát a nemdohányzók körében. „Ha valaki nem dohányzik, akkor két dolog jelenthet veszélyt: az elhízás, valamint a gyomorrákot és a méhnyakrákot okozó vírusok” — mondja Julian Peto, a Brit Rákkutató Intézet professzora. „Az állatokon végzett kísérletek kimutatták, hogy sokkal kisebb volt a rák kialakulásának a kockázata, miután szigorú diétára fogták őket.” Az elhízottság akkor válik betegessé, ha az ember súlya 20 százalékkal meghaladja a korának, nemének, magasságának és testalkatának megfelelő testsúlyt.

Együttélés a házasság előtt

„Azok a szülők, akik már a házasságuk előtt együtt éltek, majdnem kétszer akkora valószínűséggel döntenek később a különélés mellett” — állítja a kanadai National Post. Heather Juby, egy olyan vizsgálatról készült tanulmány társszerzője, melyet a Kanadai Statisztikai Hivatal végzett, elmondta, hogy a kutatók arra számítottak, hogy a gyermek a szülők egymás iránti elkötelezettsége jelképének fog bizonyulni. „De kiderült, hogy azokat a párokat, akik nem csinálnak nagy ügyet a házasság nélküli együttélésből, a különélés sem riasztja vissza” — jegyezte meg a szerző. A kutatások kimutatták, hogy azoknak, akik már a házasság előtt is együtt éltek, 25,4 százaléka döntött a különélés mellett, míg azoknak a szülőknek, akik vártak a házasságkötésig, 13,6 százaléka költözött szét később. „Az olyan kapcsolatok, melyek együttéléssel kezdődnek, nem annyira stabilak — mondja Heather Juby —, mivel azok, akik készek együtt élni házasság nélkül, talán a házassággal járó elkötelezettséget sem értékelik annyira.”