Olvasóink írják

Víz A „Lesz-e elegendő vizünk?” (2001. június 22.) című cikksorozatból sokat lehet tanulni. Észrevettem azonban, hogy azt írjátok: „Egy tonna acél gyártása 280 tonna vizet igényelhet.” Ez biztosan valami hiba, mivel vízszakértő lévén tudom, hogy néhány indiai acélműben mindössze 20-23 tonna vizet igényel ez a munka.

N. K. K., India

Az „Ébredjetek!” válasza: Az általunk idézett adat igazából az acél előállítása közben felhasznált víz mennyiségére utal, nem pedig arra, hogy mennyit „igényel” vagy emészt fel ez a folyamat. Való igaz, az acélgyártáshoz használt víz nagy része nem emésztődik fel, hanem újrahasznosítják azt. Sajnáljuk, hogy ez a megfogalmazás félreértést okozott.

A Dalmatin-Biblia „A Dalmatin-Biblia — Ritka, de mégsem merült feledésbe” (2001. június 22.) című cikk olvasása közben meglepődve láttam a 15. oldalon a következő szöveget: Dalmatin „kétségtelenül az eredeti nyelvekből fordított, de sokszor folyamodott Luther Márton német nyelvű fordításához, melyet Luther a latin Vulgatából készített”. Én azt hittem, hogy Luther a Biblia eredeti nyelveiből készítette a fordítását.

R. S., Németország

Az „Ébredjetek!” válasza: Nem azt akartuk ezzel mondani, hogy Luther kizárólag a „Vulgatát” használta, amikor a Héber Iratokat fordította. Bár senki sem ismeri teljesen a Luther német fordításával kapcsolatos részleteket, azzal általában mindenki egyetért, hogy a „Vulgata” volt az egyik segédeszköz Luther kezében, amely által jobban megértette az eredeti nyelvű szövegeket. Ám nyilván használt más, akkoriban létező forrásműveket is, például a „Septuaginta” néven ismert görög fordítást.

Navahó Szeretném megköszönni nektek az „Isten neve megváltoztatta az életemet!” (2001. július 8.) című csodálatos, buzdító cikket, melyben egy navahó asszony, Sandy Yazzie Tsosie mondja el élete történetét. Szavai mélyen megérintették a szívemet, és könnyeket csaltak a szemembe. Reménnyel töltött el az, ahogyan igyekezett szeretetre és boldogságra találni, valamint megküzdeni a depresszióval. Tisztában vagyok vele, hogy Jehova Isten mennyire szeret mindannyiunkat!

A. S., Egyesült Államok

Iszonyatos tragédia Azt hittem, hogy vannak dolgok, amik csak a mozifilmekben történnek meg, így aztán megdöbbenéssel olvastam az „Életünk egy iszonyatos tragédia után” (2001. július 22.) című történetet. Ahogy végigolvastam a cikket, nyomban Jehovához imádkoztam, kérve őt, hogy támogassa Jonathant, Oscart és a nagyszüleit. Az ilyen történetek arra ösztönöznek bennünket, hogy a tőlünk telhető legtöbbet adjuk Jehovának, még mielőtt az „idő és az előre nem látható események” ránk is hatással lennének (Prédikátor 9:11, NW [9:13]).

E. P., Olaszország

A Theresával és a családjával történt tragédiának az iszonyú történetét olvasva teljesen megrendültem. Nagyon szeretném, ha Theresa családja tudná, hogy már én is alig várom, hogy Jehova megígért új világában karjaimba zárhassam Theresát.

L. T., Olaszország

Most már hat éve halogatom, hogy megkeresztelkedjek. Nem volt meg bennem az elszántság ahhoz, hogy változtassak bizonyos dolgokon. Theresa története azonban gondolkodóba ejtett. Rájöttem, hogy nem tudok Jehova nélkül élni, és kiöntöttem neki a szívemet. Bár a család története tragikus, buzdítólag hatott rám.

M. L., Cseh Köztársaság

Meglepődtem azon, hogy egy Jehova Tanúja ilyen bűncselekmény áldozata lett, de a cikk ráébresztett arra, hogy Jehova nem véd meg minket csoda útján. Nem tudom, hogy engem ér-e majd valaha tragédia, és ha igen, akkor mikor, de látva Theresa családjának ebben a helyzetben megnyilvánuló szilárd hitét, elhatároztam, hogy bármilyen próbával bátran szembenézek.

O. Sz., Japán