Mi okozza a földrengéseket?

„AMIKOR MEGMOZDUL A FÖLD, SZINTE ESZÜNKET VESZTJÜK, MERT ANNYIRA HOZZÁ VAGYUNK SZOKVA AHHOZ, HOGY SZILÁRD TALAJ VAN A LÁBUNK ALATT” („THE VIOLENT EARTH”).

„A FÖLDRENGÉSEK a legpusztítóbb és a leghatalmasabb természeti erők közé tartoznak” — jegyzi meg a The World Book Encyclopedia, ami egyáltalán nem is túlzás, ha azt vesszük, hogy egy súlyosabb földrengéskor 10 000-szer nagyobb energia szabadulhat fel, mint az első atombomba felrobbantásakor történt. Ami még szörnyűbb, földrengések bármelyik éghajlati övben, bármelyik évszakban és bármelyik nap történhetnek. És bár a szakemberek tudják, hogy valószínűleg hol lehet számítani erős rengésekre, azt nem tudják meghatározni, hogy ezek mikor fognak bekövetkezni.

Földrengések akkor jönnek létre, amikor a kőzettömegek megváltoztatják a helyüket a föld felszíne alatt. Ez a tevékenység szakadatlanul folyik. Az így keletkező rengéshullámok gyakran nem elég erősek ahhoz, hogy érzékelhetők legyenek a föld felszínén, mégis jelezni és regisztrálni lehet őket szeizmográffal *. Máskor elég törés keletkezik a kőzetekben, illetve elegendő elmozdulás megy végbe ahhoz, hogy a felszín hevesen megrázkódjon.

De miért van állandó mozgásban a föld kérge? „Erre a lemeztektonika ad magyarázatot, vagyis egy olyan elmélet, mely forradalmasította a földtudományokat . . . Hét nagyobb kéreglemezről tudunk, melyek kisebb lemezekre tagozódnak” — jelenti ki az Amerikai Földrengéskutató Központ. Majd hozzáteszi: „Ezek mindegyike folyamatosan, egymással kölcsönhatásban mozog, 10-130 millimétert téve meg évente.” A központ szerint a földrengések túlnyomó része keskeny, övszerű területeken keletkezik, melyek a lemezhatárokat jelzik. Itt megy végbe a nagyon nagy földrengések 90 százaléka.

Magnitúdó és intenzitás

A földrengés súlyosságát a magnitúdója (mérete) vagy az intenzitása (erőssége) alapján határozzák meg. Charles Richter az 1930-as években létrehozott egy skálát a földrengések magnitúdójának a mérésére. Ahogy nőtt a földrengésjelző állomások száma, újabb skálákat fejlesztettek ki, melyek a richteri elméleten alapulnak.  A momentummagnitúdó-skála például a rengés fészkénél felszabaduló energiát méri.

Ezek a skálák persze nem mindig tárják fel, hogy mekkora kárt okoz egy földrengés. Bolívia északi részén például volt egy 8,2 magnitúdójú rengés 1994 júniusában, mely állítólag mindössze öt ember halálát okozta. Ám az 1976-os tangsani (Kína) földrengés — melynek magnitúdója valamivel kisebb, 8,0-as értékű volt — több százezer ember életét oltotta ki!

A magnitúdóskálával ellentétben az intenzitásskála azt jelzi, hogy a földrengésnek milyen hatása van az emberekre, az épületekre és a környezetre. Ami az emberéleteket illeti, ez sokkal jobban rávilágít arra, hogy milyen súlyos egy földrengés. Valójában maguk a rengések rendszerint nem ártanak az embereknek. A legtöbb sérülést és halálos balesetet többek között a leomló falak, megrepedő gázvezetékek vagy leszakadó erősáramú vezetékek, repülő tárgyak okozzák.

A földrengéskutatóknak (szeizmológusoknak) egyebek között az a céljuk, hogy jó idejében figyelmeztessenek a földrengés-aktivitásra. Kidolgoztak egy digitális programot, az Advanced Seismic Research and Monitoring Systemet. A CNN egyik beszámolója szerint ez a program a gyorsabb adatfeldolgozásának és fejlettebb szoftveralkalmazásainak köszönhetően segíteni fogja a szakembereket abban, hogy „szinte azonnal kiszűrjék azokat a területeket, ahol a legsúlyosabb rengések történtek”. Így a hatóságok könnyebben tudnak segítséget küldeni a csapással sújtott területre.

Nyilvánvaló, hogy a földrengésekre való felkészüléssel csökkenteni lehet a sérülések számát, az anyagi javakban esett kárt, és ami a legfontosabb, életeket lehet megmenteni. Ám mivel még mindig történnek földrengések, felmerül a kérdés: milyen segítséget kaptak az életben maradottak, hogy meg tudjanak birkózni a következményekkel?

[Lábjegyzet]

[Táblázat az 5. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Adatok a földrengésekről

Jellemzés Magnitúdó Éves gyakoriság

óriási 8 és annál nagyobb 1

nagyon nagy 7—7,9 18

nagy 6—6,9 120

erős 5—5,9 800

közepes 4—4,9 6 200*

gyenge 3—3,9 49 000*

nagyon kicsi 3,0 alatt 2—3 magnitúdójú:

naponta körülbelül 1000

1—2 magnitúdójú:

naponta körülbelül 8000

* Becsült adat.

[Forrásjelzés]

Forrás: National Earthquake Information Center, USA By permission of USGS/National Earthquake Information Center, USA

[Kép forrásának jelzése az 5. oldalon]

A 4. és 5. oldalon lévő szeizmogram: Figure courtesy of the Berkeley Seismological Laboratory