A Biblia nézőpontja

Elvárhatják-e a keresztények, hogy megvédje őket Isten?

A Biblia gyakran utal arra, hogy Isten képes megvédeni imádóit a bajtól. „Szabadíts meg engem, Uram, a gonosz embertől; a zsarnok férfitól védj meg engemet!” — kérte Dávid király (Zsoltárok 140:2). Mostanában Isten imádói közül sokakkal előfordult, hogy erőszak, bűncselekmény vagy valamilyen természeti katasztrófa következtében egy hajszálon múlt, hogy életben maradtak, illetve hogy nem sérültek meg. Némelyekben felmerült a kérdés, hogy ilyenkor vajon Isten védte-e meg őket csoda útján. Kivált azért érdekes ez a kérdés, mert istenfélő emberek más esetekben nem menekültek meg, hanem szörnyű tragédiákat éltek át, sőt, voltak, akik erőszakos halállal haltak meg.

LEHETSÉGES-E, hogy Jehova Isten bizonyos embereket megvéd a bajtól, másokat viszont nem? Elvárhatjuk-e napjainkban, hogy csoda útján szabadítson meg bennünket az erőszaktól vagy a csapásoktól?

Csodálatos védelem a bibliai időkben

A Bibliában sok olyan beszámolót találhatunk, amely arról szól, hogy Isten csoda útján közbelépett az imádói érdekében (Ézsaiás 38:1–8; Cselekedetek 12:1–11; 16:25, 26). A Szentírás olyan esetekről is beszámol, amikor Jehova szolgái nem menekültek meg a szerencsétlenségtől (1Királyok 21:1–16; Cselekedetek 12:1, 2; Héberek 11:35–38). Ebből logikusan arra következtethetünk, hogy Jehova, ha akar, úgy dönthet, hogy valamilyen okból vagy céllal védelmet biztosít. Ha tehát egyes keresztényeket nem szabadít meg a próbáiktól, nem szabad azt gondolniuk, hogy Isten elhagyta őket. El kell fogadnunk azt a tényt, hogy még Jehova hűséges szolgáival is történnek rossz dolgok. Miért van ez így?

Miért történnek rossz dolgok Isten hűséges szolgáival?

Ennek az az egyik oka, hogy mindannyian bűnt és tökéletlenséget örököltünk Ádámtól és Évától. Emiatt számíthatunk rá, hogy fájdalomban és szenvedésben lesz részünk, végül pedig meghalunk  (Róma 5:12; 6:23). Egy másik ok az, hogy az utolsó napokban élünk. A Biblia így jellemzi a mai embereket: „természetes vonzalom nélküliek, olyanok, akik nem készek semmilyen megegyezésre, rágalmazók, önuralom nélküliek, vadak, a jóságot nem szeretők” (2Timóteus 3:1–5). Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a nemi erőszak, az emberrablás, a gyilkosság és más kegyetlen bűncselekmények gyakorisága.

Isten sok hűséges szolgája erőszakos emberek között él és dolgozik, és időnként az ilyenek célpontjává válik. Előfordulhat, hogy csupán azért kerülünk életveszélyes helyzetbe, mert rossz helyen vagyunk rossz időpontban. Ezenkívül tapasztaljuk, mennyire valósághű megállapítást tett Salamon, amikor kijelentette: ’az idő és az előre nem látható események hatással vannak mindannyiunkra’ (Prédikátor 9:11, NW [9:13]).

Azzal is számolnunk kell, hogy a keresztények üldöztetést fognak elszenvedni, mivel Istent imádják. Pál apostol ezt mondta erről: „Valójában mindazokat, akik Isten iránti odaadással kívánnak élni Krisztus Jézussal kapcsolatban, üldözni is fogják” (2Timóteus 3:12). Szavai az utóbbi években számos országban beigazolódtak.

Az istenfélő emberek tehát nem mentesülnek az erőszak, bűnözés, természeti katasztrófák következményeitől, és balesetben is elveszíthetik az életüket. Sátán úgy próbált érvelni, hogy Jehova oltalmazza a népét, így annak soha semmi bántódása nem esik (Jób 1:9, 10). Ez nem igaz. Abban viszont biztosak lehetünk, hogy még ha Jehova nem szabadít is ki csoda útján egy helyzetből, azért még megvédi a népét.

Hogyan védi meg ma Jehova a népét?

Jehova a Szavában olyan vezetést nyújt, amely megvédi a népét. A szellemiség és a bibliai ismeret jó ítélőképességgel és józan gondolkodással tud felruházni bennünket, és ezek segíthetnek, hogy elkerüljük a szükségtelen hibákat, és bölcs döntéseket hozzunk (Zsoltárok 38:5; Példabeszédek 3:21; 22:3). Például a keresztényeket sok bajtól óvja meg az, hogy megfogadják a Biblia szexuális erkölcsre, kapzsiságra, haragra és erőszakra vonatkozó tanácsait. És ha nem ápolunk szoros kapcsolatot gonosz emberekkel, kisebb a valószínűsége, hogy ott leszünk, ahol valami baj történhet, vagyis rossz helyen és rossz időpontban (Zsoltárok 26:4, 5; Példabeszédek 4:14). Akik a bibliai alapelvek szerint élnek, azoknak különb az életük, és ennélfogva gyakran jobb elmebeli és fizikai egészségnek örvendenek.

Nagyon vigasztaló az a tudat, hogy noha Isten megengedi, hogy rossz dolgok történjenek, megadja imádóinak a nehézségek elviseléséhez szükséges erőt. Pál apostol is erről biztosít minket: „hű az Isten, és nem hagy titeket azon felül kísérteni, amit el tudtok viselni, hanem a kísértéssel együtt a kivezető utat is elkészíti, hogy kitartóan tudjátok tűrni” (1Korintus 10:13). A Bibliában arra is ígéretet kapunk, hogy „a szokásosnál nagyobb erő” lesz segítségünkre, hogy kibírjuk a csapásokat (2Korintus 4:7).

Isten az akarata szerint cselekszik

Számíthatnak-e rá a keresztények, hogy Isten minden esetben, amikor katasztrófa fenyeget, csoda folytán megmenti őket? A bibliai feljegyzések nem támogatják az efféle elvárásokat.

Jehova Isten természetesen bármikor úgy dönthet, hogy közbelép valamelyik szolgája érdekében. Ha valaki úgy gondolja, hogy isteni beavatkozásnak köszönhetően menekült meg, ne bíráljuk. De amikor Jehova úgy dönt, hogy nem lép közbe, abból soha nem szabad arra következtetnünk, hogy már nem helyesel bennünket.

Meg lehetünk győződve arról, hogy akármilyen próbával vagy helyzettel nézünk szembe, Jehova védelmet biztosít hűséges szolgáinak vagy azáltal, hogy megváltoztatja a helyzetet, vagy erőt ad annak elviseléséhez, vagy pedig, ha meghalunk, az új világában feltámaszt az örök életre (Zsoltárok 37:10, 11, 29; János 5:28, 29).