Figyeljük a világot

A halogatás beteggé tesz

„A halogatás beteggé tehet” — mondja egy tanulmány, melyre a The Vancouver Sun című újság is utal. Az Amerikai Pszichológiai Társaságnak egy, a közelmúltban Torontóban megrendezett konferenciáján szó esett egy vizsgálatról, melyet 200 kanadai egyetemista bevonásával végeztek. A vizsgálatból „kiderült, hogy akik hajlamosak a halogatásra, hatalmas terhet rónak magukra azzal, hogy húzzák-halasztják a dolgokat, és így több stressz okozta betegség éri utol őket, mint másokat . . . A vizsgaidőszak közeledtével a halogatók nagyon stresszes állapotba kerültek. A gondtalanság helyébe gyakori fej- és hátfájás, megfázás, alvászavarok és allergiák léptek. Ezenkívül sokszor szenvedtek légúti megbetegedésekben és fertőző betegségekben, valamint gyakran volt migrénes fejfájásuk.”

 Egy sziklamászó hal!

Egy brazil tudósokból álló csoport, akik a halak természetrajzával foglalkoznak, olyan, dél-amerikai pontylazacfélét vizsgáltak meg, mely rutinszerűen hajt végre egy lehetetlennek tűnő mutatványt: felmászik a vízesések mögötti nedves, síkos, 4 emeletnyi magas sziklafalon, olvashatjuk A Natural History című folyóirat egyik cikkében. „A kutatók a Brazília keleti részén található Espírito Santo állam gyors folyású édesvizeiben figyelték meg ennek a 4 centiméter hosszú halacskának a sziklamászó képességét.” A pontylazacok két pár nagyméretű uszonyuk segítségével rátapadtak a vízesés aljánál a sziklára, és „erőteljes, oldalirányú mozdulatokkal” centiméterről centiméterre haladtak felfelé a 15 méter magas falon. Mászás közben rendszeres időközönként pihenőt tartottak. „A tudósok úgy vélik, hogy a pontylazacnak ez a szokása elősegíti a faj fennmaradását az elszigetelt felföldi területeken” — mutat rá a beszámoló. De nemcsak a pontylazac büszkélkedhet ilyen képességekkel. A trópusi gébfélék és az ázsiai csíkfélék is kiváló sziklamászók.

Sótűrő paradicsom

„A kutatók a génsebészet módszereivel létrehozták az első olyan paradicsomot, mely a sós vízben is jól érzi magát — olvashatjuk a washingtonpost.com című internetes oldalon. — Az új kreáció segíthet a mezőgazdaság egyik legégetőbb problémájának a megoldásában.” A sót jól tűrő paradicsom olyan génnel lett kezelve, melyet a káposzta egyik rokonfajából vettek. A paradicsom a bejuttatott gén segítségével képes „elraktározni a sót a sejt közötti állományában, így olyan térségben is képes megélni, ahol más növények elpusztulnának”. A beszámoló szerint „a génmanipulált paradicsom olyan talajban is tud növekedni, melyet a szokásosnál ötvenszer nagyobb sótartalmú vízzel öntöznek”. A sótűrő növényektől azt remélik, hogy az olyan területeken lévő termőtalajban is meg tudnak majd élni, ahol nem esik rendszeresen az eső. A beszámoló hozzáteszi, hogy „a módosított paradicsomot (és az egyéb, sótűrővé alakított növényeket) talán arra is fel tudják majd használni, hogy a só miatt használhatatlanná vált termőtalajokat újból alkalmassá tegyék a művelésre, mivel ezek a növények felszívják a talajból a sókat”.

Gyermekek az öngyilkosság szélén

A ChildLine nevű brit jótékonysági szervezet segélyvonalain az 1990/91-es évben 346 telefonhívást fogadtak olyan gyermekektől, akik az öngyilkosság szélén álltak, az 1998/99-es évre azonban ez a szám megkétszereződött — 701 gyermek vette igénybe a szolgáltatást. Erről számol be a The Guardian című londoni napilap. „A nagyfokú elkeseredettséget az iskolatársak zsarnokoskodása, szexuális megbecstelenítés és fizikai bántalmazás, egy hozzátartozó elvesztése, illetve a vizsgák miatti stressz okozta.” A szervezet álláspontja az, hogy „veszélyes a szerint az általánosan elterjedt nézet szerint gondolkodni, hogy az öngyilkossági kísérletek célja csupán az, hogy az elkövető magára vonja a figyelmet. Semmi alapja nincsen annak a mítosznak, hogy az öngyilkosságról beszélőknek valójában eszük ágában sincs meghalni. Az öngyilkosságot fontolgató gyermekek közül sokan elmondták a ChildLine-nak, hogy a szüleik vagy a gyámjuk látszólagos közömbössége még inkább elkeseríti őket.” Az első öngyilkossági kísérlet után „a hozzátartozók annyira megkönnyebbülnek attól, hogy a gyermek életben maradt . . . , hogy azt hiszik, a gond megszűnt. Tragikus módon a gyermek újból megkísérli kioltani az életét”, rendszerint egy-két hónappal az első próbálkozás után. Bár négyszer annyi lány kísérelt meg öngyilkosságot, mint fiú, az utóbbiaknak sokkal nagyobb valószínűséggel sikerült. Főként 13 és 18 év közöttiek voltak azok az öngyilkosság szélére sodródott fiatalok, akik a ChildLine-hoz fordultak segítségért, ám a legfiatalabb még csak 6 éves volt.

Holtbiztos szúnyogcsapda

Egy szingapúri vállalat olyan szerkezet előállításán dolgozik, mely rovarirtó nélkül el tudja intézni a szúnyogokat. Egy 38 centiméter magas, fekete műanyag dobozról van szó, melyből az emberi testhez hasonlóan „hő és szén-dioxid árad” — jelenti a londoni The Economist című újság. Mivel a szúnyogok a test által kibocsátott hőnek és a kilélegzett szén-dioxidnak a segítségével találják meg az áldozatukat, a szerkezet „elhiteti velük, hogy lakmározás következik”. A doboz elektromos áram segítségével melegszik fel, és egy kis kazettából ereszti ki a szén-dioxidot. Villódzó fény csalogatja a rovart a dobozon lévő nyíláshoz, ahol egy ventilátor az áldozatot a szerkezet aljába sodorja, amely tele van vízzel. Itt rovarunk pályafutása véget ér. A találmány egyetlen éjszaka alatt 1200 szúnyogot tud elfogni, és állítani lehet rajta, hogy az éjjel támadó maláriaszúnyogot vegye-e célpontul, vagy a nappali közönséges csípőszúnyogot, mely a sárgalázat és a dengue lázat terjeszti. A szerkezet további előnye az, hogy az ártalmatlan rovarokra, mint például a pillangókra, nincs hatással.

A hal a férfiak barátja

Azoknál a férfiaknál, akik sok, zsíros halat esznek — úgymint lazacot, heringet vagy makrélát —, kétszer-háromszor kisebb valószínűséggel alakul ki prosztatarák, mint azoknál, akik csak ritkán fogyasztanak halat, mondják a stockholmi Karolinska Intézet kutatói. A 6272 férfi bevonásával végzett 30 éves vizsgálat során a dohányzást és az egyéb kockázati tényezőket is figyelembe vették. A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy „az úgynevezett omega-3 zsírsavak [melyek főként az olajos halakban vannak jelen] valamilyen módon akadályozzák a prosztatarák kifejlődését”. Ugyanezek a zsírsavak „a szívroham kockázatát is csökkentik” — jelenti ki a beszámoló. Ezért a szakemberek azt javasolják, hogy „heti egy-két alkalommal” iktassuk be a halat az étrendünkbe.

Rizskorpa — A fák megmentője

Amint azt az El Comercio című perui napilapból megtudjuk, a rizskorpa, melyet póttüzelőanyagként hasznosítanak Peru északi vidékein a téglagyárakban, elősegíti, hogy a veszélyeztetett szentjánoskenyérfák ne végezzék tüzelőfaként. Huszonegy téglagyártó vállalat használja fel a rizskorpát — mely egy mezőgazdasági melléktermék —, és ennek köszönhetően csökkent a szén-dioxid kibocsátásának mértéke is. Továbbá mivel a kemencék falaira homokból, agyagból és melaszból készült vakolatot visznek fel — ami jobb hőszigetelést biztosít, és így kevesebb hő vész kárba —, a kemencék hatékonysága 15 százalékkal nőtt. Azt is próbálják kikísérletezni, hogy nem kapnának-e masszívabb téglát, ha a rizskorpa hamuját belekevernék az alapanyagába. „Ez a módszer a környezetszennyezést is, és a melléktermékek tárolása körüli gondokat is csökkenti” — írja az újság.

A gyermekek lelki egészsége

„A statisztikai adatok azt mutatják, hogy minden ötödik gyermek valamilyen lelki betegségben szenved, mire eléri a 11. életévét” — mondja a The Gazette című montreali (Kanada) újság. „A lelki egészséghez az kell, hogy az ember mind a társas életét és a szellemiségét illetően, mind pedig fizikailag és lelkileg kiegyensúlyozott legyen.” Egy mentálhigiénével foglalkozó kanadai szövetség közoktatásügyi koordinátora, Sandy Bray szerint a lelki egészségünkre ugyanannyi figyelmet kellene fordítanunk, mint amennyit a fizikai jóllétünkre fordítunk. Így érvelt: „Ha rendszeresen elhanyagoljuk a lelki egészségünket, mondván, hogy arra kell a legkevésbé gondot viselnünk, akkor válunk depresszióssá, nyugtalanná és feszültté.” Azt a buzdítást kapják a szülők, hogy legyenek előrelátóbbak a gyermekeik lelki egészségét illetően. Mindig szakítsanak időt arra, hogy a család együtt legyen, és étkezzenek együtt. De mást is tehetünk a lelki egészségünk érdekében: aludjunk eleget; helyesen táplálkozzunk; mozogjunk eleget; szánjunk időt olyan tevékenységekre is, melyeket élvezettel csinálunk; jöjjünk össze a barátainkkal; nevessünk; végezzünk önkéntes munkát; dicsérjünk meg másokat, és ha minket dicsérnek, fogadjuk el; legyünk figyelmes hallgatók; és ha hibázunk, ne kárhoztassuk el magunkat.

A túlhalászás ára

„Egy vizsgálat feltárta, hogy az emberiség olyan hatalmas mértékű pusztulást, mintegy apokalipszist idézett elő a tengerek élővilágában, melyet korábban még csak elképzelni sem tudott. Több ezer faj pusztult ki a túlhalászás következtében — jelenti a The Times című londoni lap. A kutatás során kiderült, hogy „az emberek olyan hatékonysággal vadásznak a nagy testű tengeri emlősökre, valamint a vázas puhatestűekre és rákokra, hogy megbontották a táplálékláncokat, és akkora kárt okoztak az egyes ökoszisztémákban, hogy a tengerek élővilágát örökre megváltoztatták”. A beszámoló elmondja, hogy amikor John Smith kapitány 1607-ben az Egyesült Államok keleti partján található Chesapeake-öböl vizeire hajózott, az egyik ágyúgolyója a vízbe esett, és még „kilenc méter mélyen is tisztán látható volt”. A kutatók szerint azért volt korábban ilyen tiszta a víz, mert „óriási osztrigatelepek éltek az öbölben, [melyek] háromnaponta megszűrték az öböl vizét, így nem szaporodtak el a mikrobák és az algák”. Abban az időben „nagyon sok szürke bálna, delfin, lamantin, vízi menyét, tengeri teknős, aligátor és közönséges tok élt” ezen a környéken. Napjainkban az öböl a korábban ott élő „fajok csupán egy kis hányadának” ad otthont.