Érdemes volt kezdeményeznie

SOK FIATAL JEHOVA TANÚJA SZÉP PÉLDÁT MUTAT abban, hogy bátran beszél a hitéről. Figyeljük meg a tizenéves Sztella esetét, aki Szalonikiben (Görögország) él. Ezt mondja: „Az egyik keresztény összejövetelünkön arról beszélgettünk, hogy miként lehet felhasználni a videofilmjeinket arra, hogy segítsünk másoknak megismerni Jehovát. Támadt egy ötletem, hogy miként tudnám felhasználni a Jehova Tanúi — A szervezet, amely ezt a nevet viseli című videofilmet. Másnap beszéltem az iskola igazgatójával, és felvetettem, hogy le lehetne vetíteni a filmet az iskolában. Meglepetésemre semmi kifogása nem volt ellene, ha a tanárok is beleegyeznek.

Még aznap, egy kicsit később az igazgató azt mondta, hogy a videofilmet a következő héten be lehet mutatni, de csak tanítás után. Elszomorodtam, mivel arra gondoltam, hogy az osztálytársaim nem fogják a szabad idejüket ennek a videofilmnek a megnézésére szánni. De azért másnap meghívtam mindenkit, hogy jöjjön el a vetítésre. Nemcsak hogy elfogadták a meghívást, hanem még más osztályokból is hívtak diákokat. Rajtuk kívül még hat tanár is eljött a vetítésre, köztük egy teológus is.

Mindenki feszült figyelemmel kísérte a filmet. Utána az igazgató megkért, hogy válaszoljak a jelenlévők kérdéseire. Sok diákra nagy hatással volt, amikor látta a videofilmen, hogy Jehova Tanúi főhivatalában önkéntes munka folyik. »Ezek az emberek nem kapnak fizetést, és mégis milyen örömmel végzik a munkájukat!« — ismerte el az egyik tanuló.

Minden jelenlevőnek beszéltem a Biblián alapuló kiadványainkról. A 36. számú Királyság-hírekből terjesztettem is, melynek »Az új évezred — Mit tartogat számodra a jövő?« a címe. Az igazgató pluszpéldányokat kért belőle, hogy azoknak a tanároknak is adjon, akik nem voltak jelen.

A vetítés után sok tanuló beszélt a barátainak a filmről. Örültem, hogy megragadtam ezt a lehetőséget a tanúskodásra. Osztálytársaim most már jobban tisztelnek, de ami még ennél is fontosabb, tiszteletet mutatnak az iránt az Isten iránt, akit imádok.”