Óvd a hallásodat!

„A világon több mint 120 millió embernek származik hátránya abból, hogy halláskárosodott” (Egészségügyi Világszervezet).

A HALLÓKÉPESSÉGÜNK olyan ajándék, amelyet kincsként kell őriznünk. Ám ahogy öregszünk, a hallásunk fokozatosan csökken. Úgy tűnik, hogy modern társadalmunk, mely sok különféle hangot és zajt kelt, felgyorsítja ezt a folyamatot. A Saint Louis-i (Missouri, Egyesült Államok) Siketek Központi Intézetében dolgozó egyik vezető tudós ezt mondta: „Egy átlagos amerikai embernél a halláscsökkenésnek körülbelül 75 százaléka nem csupán az öregedés miatt következik be, hanem amiatt is, amilyen hatások egész életében érték a fülét.”

A belső fül érzékeny részeit károsíthatja, ha rövid ideig nagymértékben ki vagyunk téve erős zajoknak. Még gyakoribb azonban az, amikor a halláscsökkenés „a zajjal járó munkavégzés, hobbik és kikapcsolódási tevékenységek összessége” miatt következik be, mondta dr. Margaret Cheesman hallásspecialista. Mit tehetünk, hogy megóvjuk a hallásunkat? Hogy erre a kérdésre választ kapjunk, hasznos megtudnunk néhány dolgot arról, miként működik a hallószervünk.

Hangok, amelyeket hallunk

Úgy tűnik, egyre hangosabbá válik a környezetünk. Naponta sok embert az utcán elhaladó autók, buszok és teherautók keltette zajtól kezdve a munkahelyi elektromos gépek zajáig különböző erősségű hangok gyötörnek.

Néha mi is fokozzuk a gondot azzal, hogy felhangosítjuk a híradástechnikai készülékeinket. A zenehallgatás egyik népszerű formája az, amikor hordozható CD-lejátszóval vagy sétálómagnóval hallgatunk zenét fejhallgató segítségével. A kanadai Zenészek Klinikája nevű intézet egyik alapítója, Marshall Chasin szerint a Kanadában és az Egyesült Államokban végzett felmérésekből kiderül, hogy a fiatalok egyre inkább szenvednek a halláscsökkenéstől, melyet a fejhallgatón keresztül érkező fülsiketítő zene okoz.

 De mi számít túl hangosnak? A hang háromféleképpen jellemezhető: az időbeli lefutással, a frekvenciával és az amplitúdóval. Az időbeli lefutás egyszerűen arra utal, hogy milyen hosszan hallható egy hang. A hang frekvenciáját vagy magasságát a periodikus rezgések másodpercenkénti számával, vagyis a hertzcel lehet kifejezni. Akinek normális, egészséges a hallása, az 20 és 20 000 közötti periodikus rezgést tud érzékelni másodpercenként.

A hang amplitúdóját, vagyis erősségét decibelben (dB) mérik. A normális beszélgetés zajszintje hozzávetőlegesen 60 decibel. Az audiológusok azt mondják, hogy minél tovább hallasz 85 decibelnél hangosabb hangokat, annál nagyobb mértékű lesz a lehetséges halláscsökkenés. Minél nagyobb a zaj, annál gyorsabban károsodik a hallás. A Newsweek folyóirat egyik beszámolójában ez áll: „A fülünk két óra hosszat bírja károsodás nélkül a fúrógép zaját (100 dB), de egy hangos videojáték-terem zaját (110 dB) nem bírja tovább fél óránál. A hangskálán tízdecibelenként 10-szer nagyobb a fület ostromló zaj.” A vizsgálatok megerősítik, hogy a körülbelül 120 decibeles zaj kezd fájdalmat okozni. Szinte hihetetlen, de néhány otthoni hifiberendezés több mint 140 decibel erősséggel is tud szólni. (Lásd a lenti részt.)

Hogy megértsük, miért károsíthatják a hangos zajok a hallásunkat, kövessük nyomon a fülbe érkező hanghullámok útját.

Hogyan működik a hallószervünk?

A külső fül fülkagyló nevű húsos részének alakja úgy lett megtervezve, hogy össze tudja gyűjteni a hanghullámokat, és továbbítani tudja a hallójáratba, ahol ezek a hullámok rövid idő alatt elérik a dobhártyát. Itt a hanghullámok megrezegtetik a dobhártyát, mire a dobhártya a középfülben lévő három csontocskát rezegteti meg. Utána a rezgések a belső fülbe, egy csontba ágyazott, folyadékkal teli üregbe érnek. Itt a rezgések áthaladnak a belső fül hangérzékelő részében, a csigában lévő folyadékon. A csigában szőrsejtek vannak, és a folyadék ezeknek a szőrsejteknek a felső részét elhajlítja. Ezzel feldolgozható idegingerületek keletkeznek. Ezek az ingerületek ezután az agyba továbbítódnak, ahol feldolgozásra és hangokként értelmezésre kerülnek.

A limbikus rendszer segít az agynak kiválogatni, hogy mely hangokra figyeljünk oda, és melyekre ne. Például egy édesanyában talán nem is tudatosulnak azok a hangok, amelyeket egy gyermek játszás közben ad ki, de azonnal felfigyel arra, amikor a gyermek valami veszélyt jelezve hirtelen felkiált. Amiatt, hogy két fülünk van, sztereóban hallunk, és ez nagyon hasznos. Így tudjuk megállapítani,  milyen irányból jönnek a hangok. A beszédhangoknál azonban az agy egyszerre csak egy üzenetet tud fogni. A The Senses című könyv ezt írja: „Ezért van az, hogy amikor valakivel telefonon beszélgetünk, nehezen értjük meg, mit mond a mellettünk ülő személy.”

Hogyan károsítja a zaj a hallásunkat?

Ahhoz, hogy el tudjuk képzelni, hogyan károsíthatják a zajok a hallásunkat, figyeljük meg a következő hasonlatot. Egy munkahelyi biztonsági útmutató a belső fül szőrsejtjeinek membránjait egy búzatáblához, a fülbe érkező hangokat pedig a szélhez hasonlítja. Az enyhe szellő, az alacsony frekvenciájú hangokhoz hasonlóan, a búzakalászok tetejét fogja csak felborzolni — ekkor a kalászok nem szenvednek kárt. Az erősebb szél azonban már jobban meg fogja tépázni a búzakalászokat. A hirtelen feltámadó, rendkívül erős szél vagy az enyhébb, ám hosszan fújó, állandó szél helyrehozhatatlanul megkárosíthatja a kalászokat, úgy, hogy azok elpusztulnak.

Ehhez hasonló folyamat játszódik le a zaj és a belső fül apró, érzékeny szőrsejtjei között. Egy hirtelen bekövetkező, hangos robbanás megszaggathatja a belső fül szöveteit, olyan hegeket hagyva maga után, amelyek tartós halláscsökkenést idéznek elő. Továbbá a hosszan tartó, ártalmas zajok maradandóan károsíthatják az érzékeny szőrsejteket. Ha ezek egyszer károsodnak, nem tudnak regenerálódni többé. Ezzel együtt járhat a fülzörej, vagyis amikor úgy érezzük, hogy búg, zúg és cseng a fülünk vagy a fejünk.

Vigyázz a hallásodra, hogy sokáig működhessen

Jóllehet az örökletes tényezők vagy valamilyen előre nem látható baleset miatt csökkenhet a hallásunk, óvintézkedéseket tehetünk annak érdekében, hogy megóvjuk a hallásunkat, s így sokáig működjön értékes hallószervünk. Jó előre tudni, milyen lehetséges veszélyek leselkednek a hallásunkra. Egy audiológus ezt mondta: „Ha megvárjuk, míg megtörténik a baj, és csak utána cselekszünk, az éppen olyan, mintha akkor kennénk be magunkat napozókrémmel, miután már leégtünk.”

Gyakran nem is annyira az számít, hogy mit hallunk, hanem inkább az, hogy miként hallgatunk valamit. Például ha fejhallgatót használsz, talán olyan alacsonyra vehetnéd a hangerőt, hogy még halld a környezetedből jövő hangokat. Ha az autórádiód vagy az otthoni magnód olyan hangosra van véve, hogy nem hallod a normál hangerővel folytatott beszélgetést, akkor ez bizony annak a jele lehet, hogy ez a hangerő már károsítja a hallásodat. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ha két vagy három órán át hallasz 90 decibel erősségű hangokat, akkor károsodhat a hallásod. Amikor zajos környezetben vagy, ajánlott a füldugók vagy más olyan eszközök használata, amelyek óvják a hallásodat.

A szülőknek nem szabad elfelejteniük, hogy a gyerekek érzékenyebbek a zajokra, mint a felnőttek. Ne feledd, hogy a zajos játékok lehetséges veszélyforrások, hiszen egy csörömpölő hangot kiadó játék még a 110 decibeles hangerőt is elérheti!

Fülünk érzékeny, kicsi és nagyszerű műszer. Hallhatjuk vele a körülöttünk lévő világ csodálatos hangjait. Ez az értékes ajándék, a hallás, mindenképp megérdemli, hogy vigyázzunk rá.

[Kiemelt rész a 20. oldalon]

Néhány decibelszint a hétköznapokból

• Lélegzés: 10 decibel

• Suttogás: 20 decibel

• Beszélgetés: 60 decibel

• Csúcsforgalom: 80 decibel

• Turmixgép: 90 decibel

• Vonat: 100 decibel

• Láncfűrész: 110 decibel

• Repülőgép: 120 decibel

• Vadászpuska: 140 decibel

[Kiemelt rész a 21. oldalon]

Meglehet, hogy csökkent a hallásod, ha

• felhangosítod a rádiót vagy a tévét annyira, hogy az másoknak már kellemetlenül hangos

• állandóan arra kérsz másokat, hogy ismételjék meg, amit mondtak

• gyakran összeráncolod a homlokodat, előrehajolsz, és a hozzád beszélő személy felé fordulsz, hogy halljad őt

• nem jól hallasz, amikor valamilyen nagyobb összejövetelen vagy, illetve amikor van valami háttérzaj egy társas összejövetelen vagy egy forgalmas üzletben

• gyakran másokat kell megkérned, hogy mondják el, mi hangzott el

[Ábra a 20. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Fülkagyló

A középfül három hallócsontocskája

Dobhártya

Csiga

Az agyba futó idegek