Figyeljük a világot

A passzív dohányzás veszélyei

„Ha egy egészséges nemdohányzó csupán 30 percig szívja a mások által kilélegzett cigarettafüstöt, az már elég ahhoz, hogy szívbántalmai legyenek” — mondja a kanadai The Globe and Mail egyik beszámolója, mely egy nemrégiben Japánban végzett kutatásról szól. Modern, ultrahangos technológia segítségével az Oszaka Városi Egyetem kutatói közvetlenül is felmérhették, hogy milyen káros a mások által kilélegzett dohányfüst az endothelsejtekre, vagyis a szív üregeinek belső falát, valamint az erek belső falát alkotó sejtekre. Az egészséges endothelsejtek segítenek, hogy ne tudjanak lerakódások felhalmozódni az erek falán, és a vérrögök kialakulását is akadályozzák, elősegítve ezzel a vérkeringést. A kutatók megállapították, hogy a vér áramlása a nemdohányzók szívében „körülbelül 20 százalékkal volt jobb, mint a dohányzókéban. Ám azután, hogy csupán 30 percig mások által kilélegzett dohányfüstöt kellett beszívniuk”, a véráramlásuk olyan lett, mint a dohányzóké. Dr. Ócuka Rjó kutató szerint „ez cáfolhatatlan bizonyítéka annak, hogy a passzív dohányzás káros hatással van a nemdohányzók szívében a véráramlásra”.

 A fényszennyezettség új atlasza

„A Tejút eltűnt — mondja egy beszámoló a Science című folyóiratban —, de nem valami kozmikus zűrzavar miatt, hanem azért, mert az egyre terjeszkedő városok erős fényei elrejtik galaxisunk csillagait a legtöbb európai és amerikai ember szeme elől. Ez a rengeteg mesterséges fény elkeseríti a csillagászokat, mert hátráltatja őket a csillagászati megfigyelések végzésében.” Hogy segítsenek a bosszankodó csillagászokon, olaszországi és egyesült államokbeli tudósok egy új atlaszt állítottak össze, mely a föld fényszennyezettségét tünteti fel. Az eddigi atlaszokkal ellentétben, melyek csupán „a kontinenseket éjszakánként teljesen beborító fényes fehér pontocskákat” tüntetik fel, az interneten megtekinthető új atlasz „kontinensekről készült térképeket tartalmaz, és néhány részletesebb térképpel is találkozhatunk, melyek többek között azt mutatják, hogy mennyire láthatóak Európa különböző részeiről a csillagok” — írja a Science.

A tengerfenék feltérképezése

Új-Skóciában a Bedfordi Óceanográfiai Intézet tudósai olyan programot kezdeményeztek, melynek keretén belül a jelenleg alkalmazott technológiákat az óceánok aljzatának a feltérképezésére használják fel, ahogyan arról a kanadai The Financial Post című újságban is olvashatunk. A tudósok olyan módszerekkel dolgoznak, melyek többsugaras hanghullámok alkalmazását is magukban foglalják. Ezeknek a módszereknek a segítségével háromdimenziós képeket tudnak készíteni a tengerfenékről. A feltérképezés utolsó lépéseként „távvezérlésű videokamerákat küldenek a tengerfenékre, valamint mintát vesznek az aljzatból”. A beszámoló szerint „a tengerfenék feltérképezése rengeteg hasznos célra felhasználható”. A tengerfenéken élő különböző állatfajok állományait így „biztonságosan tudnák halászni és kezelni anélkül, hogy megbolygatnák az életet az óceán mélyének egyéb területein. A távközlési vállalatoknak is segítenének meghatározni, hogy hol lehet biztonságos és hatékony módon lefektetni víz alatti kábeleket. Az olajcégek olyan helyeken tudnák felállítani a fúrótornyaikat, ahol a legkevesebb kárt okoznák, és hatékonyan tudnának termelni.” Elképzelhető, hogy a tengerfenék feltérképezése azt is lehetővé tenné, hogy kitermelhessék azt a rengeteg homokot meg kavicsot, mely a tengerek mélyén van lerakódva, ami „néhány esetben olcsóbb és biztonságosabb megoldás lenne”, mint a hegyoldalakban létesített kőbányák működtetése, mondja az újság.

A lelki betegségek megértése

„Minden negyedik ember az élete során valamilyen lelki vagy neurológiai rendellenességgel fog küszködni” — jelenti az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Noha sok lelki betegség gyógyítható, a betegek közel kétharmada egyáltalán nem fordul orvoshoz. „A lelki betegség nem személyes mulasztásra vezethető vissza — mondja dr. Gro Harlem Brundtland, a WHO vezérigazgatónője. — Sőt, ha már mulasztásról van szó, a hiba inkább abban keresendő, ahogyan a lelki eredetű és az agyban fellépő rendellenességekre eddig reagáltunk.” Hozzáteszi: „Remélem, hogy ez a beszámoló eloszlatja a lelki betegségek körül oly régóta lebegő kételyeket, és megcáfolja a róluk alkotott elméleteket, megnyitva az utat egy új korszak előtt az ilyen betegségek kezelésében.” A jelenlegi egészségügyi helyzetből ítélve „a becslések szerint a depressziós megbetegedések . . . 2020-ra a második helyet foglalják majd el az isémiás szívbetegség mögött, és minden más betegségnél gyakoribbak lesznek” — mondja a WHO. Ám megfelelő kezelés mellett a betegek „eredményes életet élhetnek, és szerves részei lehetnek a közösségnek, melyben élnek”.

A tömjén káros lehet az egészségre

„A tömjén édes illata káros lehet az egészségre — jelenti a New Scientist című folyóirat. — A buddhisták, hinduk és keresztények között elterjedt az a szokás, hogy meditáció közben vagy gyógyászati célból tömjént égetnek a lakásukban vagy az imádati helyeiken, ám ilyenkor vészesen nagy mennyiségű, rákkeltő anyagokat tartalmazó füst juthat a szervezetükbe.” Lin Ta Csang, a tajvani Tajnan városban működő Nemzeti Cseng Kung Egyetem munkatársa, valamint az általa vezetett kutatócsoport tagjai „levegőmintákat gyűjtöttek egy tainani templomban, illetve a templom ajtaján kívül, majd összehasonlították őket azokkal a levegőmintákkal, melyeket egy útkereszteződésnél gyűjtöttek — mondja a beszámoló. — A PAH-oknak [policiklikus aromás szénhidrogéneknek] a templomban mért szintje 19-szer volt nagyobb a templomon kívül mért szintnél, és egy kicsivel az útkereszteződésnél mért szintet is meghaladta.” A folyóirat rámutat, hogy az egyik ilyen vegyületnek, mégpedig „a dohányzóknál a tüdőrák okozójának tartott benzopirénnek” a szintje egyes mérésekkor „45-ször magasabb volt, mint azokban az otthonokban, ahol dohányzók laknak”.

Korszerű márványrestaurálás

„A tudósok forradalmian új módszert fedeztek fel, melynek alkalmazásával néhány nap alatt baktériumok segítségével márványt készíthetnek” — mondja a londoni The Times. Laboratóriumaikban olyan, parányi kalcitképző baktériumokat tenyésztenek pektintartalmú folyadékban, melyek eredetileg a talajban találhatók. A baktériumok egy idő után kifogynak ásványi anyagokból álló táplálékukból, és elpusztulnak. Ekkor tiszta kalcium-karbonát — vagyis márvány — termelődik oldat formájában. Amikor ezt az oldatot olyan szobrokra vagy márványfelületekre fújják, melyeket az idő vasfoga vagy az elemek kikezdtek, egy vékony réteg képződik rajtuk, mely aztán átjut a felszínen, és összetartja a követ. John Larson, aki a nagy-britanniai Merseyside nevű grófságban működő Nemzeti Múzeumok és Galériák munkatársa és a szobrok karbantartásáért felelős szakember, azt mondta, hogy mivel manapság nagyon nehéz jó minőségű márványhoz jutni, az új módszer előnyös, mert gyors, olcsó és rengeteg oldatot lehet nyerni vele anélkül, hogy kárt okoznának.

Isten nevében elkövetett lopások

„Már 20 éve foglalkozom befektetésvédelemmel, és elmondhatom, hogy több lopást követtek el Isten nevében, mint bármilyen más módon” — jelentette ki Deborah Bortner, az Észak-Amerikai Befektetési Adminisztrációs Társaság elnöke. „Az ember nem teheti meg, hogy amikor befekteti a pénzét, könnyelmű legyen csak azért, mert a vallására vagy a hitére apellálnak.” A Christian Century című folyóirat szerint „az elmúlt három év során 27 állam befektetésvédelmi szakértői több száz olyan személyt és vállalatot értek tetten, akik és amelyek szellemi vagy vallási hitnézetekre hivatkozva próbálták megnyerni a befektetők bizalmát . . . Az egyik hírhedt ügy [több mint öt évig] tartott”, és egy protestáns alapítványt érint, mely „több mint 590 millió dollárt halmozott fel úgy, hogy 13 000-nél is több befektetőtől csalt ki pénzt az ország minden részéről. Az alapítványt az állami befektetésvédelmi hatóságok 1999-ben megszüntették. Az alapítvány tisztviselői közül hárman beismerték bűnösségüket csalás elkövetésében.” Három másik ügyben a tettesek „összesen 1,5 milliárd dollárt sikkasztottak” — mondja a folyóirat.

A globális felmelegedés miatt egyre több a katasztrófa

A Vöröskereszt, „miután az egyik beszámolójában elmondta, hogy az 1990-es évek végén mennyire megnövekedtek az időjárás okozta katasztrófák”, feltárta, hogy szerinte „a nemzetközi segélyszervezetek nem lesznek képesek lépést tartani a globális felmelegedés hatásaival — mondja a Nagy-Britanniában megjelenő Guardian Weekly. — A Vöröskereszt és Vörös Félhold Szervezetek Nemzetközi Szövetsége egy évente kiadott jelentésében, melyben a világon bekövetkezett katasztrófákról számol be, elmondta, hogy 1996 előtt körülbelül 200 árvíz, vihar, földcsuszamlás és szárazság sújtott évente, majd ezt követően folyamatosan növekedett a számuk, míg 2000-re elérte a 392-t.” Attól tartva, hogy még szembetűnőbb növekedés fog bekövetkezni a katasztrófák számában, Roger Bracke, a szövetség segélyakciókkal foglalkozó részlegének a vezetője kijelentette: „Annak is van határa, hogy mennyit tehet egy emberbaráti segélyszervezet; attól félünk, hogy eljön az a nap, amikor többé nem tudunk segíteni.” Az újság szerint „az elmúlt évtizedben minden évben átlagosan [211 millió] embert sújtott valamilyen környezeti katasztrófa; több mint kétharmadukat árvíz. Közel egyötödük szárazság okozta éhínségtől szenvedett, és ugyancsak az éhínség követelte a legtöbb halálos áldozatot: a természeti katasztrófákban elhunytaknak körülbelül a 42 százaléka éhen halt.”