Globalizáció — Valóban ez a megoldás?

„Napjaink világközössége sok más közösséghez hasonlóan korántsem ideális; tele van hiányosságokkal. Nem részesül minden lakos megfelelő bánásmódban; nincsenek egyforma lehetőségeik. Több millió ember olyan nyomorban tengődik, hogy még csak fogalma sincs arról, hogy egy közösség tagja lenne” („VILÁGKÖZÖSSÉGÜNK”).

FATIMA egy afrikai nagyvárosban él. Ő azok közé sorolja magát, akiknek kedvezően alakult az életük. Neki legalább van hűtőszekrénye. A családjának ellenben egy fémbódé jelenti az otthont, mely három márvány sírkő mellett düledezik. Félmillió lakótársához hasonlóan ő is egy hatalmas temetőben él, de már ez a hely is kezd zsúfolttá válni. „Túl sokan költöznek ide — panaszkodik. — Főleg a kriptákra nagy a kereslet.”

Fatima otthonától úgy 15 kilométerre egy új luxus lakótömb díszeleg elegáns éttermekkel és egy gigantikus golfpályával felszerelve, ahol egy játszma többe kerül, mint az egy főre jutó havi jövedelem ebben az afrikai országban. A szegénység mindig is sújtotta a várost, ám a felső tízezer státusszimbólumaként zöldellő golfpályák vérforraló látványa mindenkire az újdonság erejével hat. Világközösségünkben bizony nem fér meg könnyen egymás mellett a fényűzés és a nincstelenség.

A közel-keleti Jemen nap perzselte földjén kígyózik át a Wādi Hadramawt, egy öreg karavánút, melynek mentén ősrégi városok fekszenek. Az ember először azt hinné, hogy ebben a távoli völgyben megállt azt idő. Ám a látszat sokszor csal. Egy közeli városban, Saywūnban a múzeum felvett egy dolgozót, hogy az ott található értékes tárgyak listáját tegye fel az internetre. Az alkalmazott egy egyetemet végzett helybeli lány, a diplomáját azonban  az egyesült államokbeli Ohio államban szerezte. Még soha nem volt ilyen egyszerű az embereknek és az elképzeléseiknek bejárniuk a világot.

Pár ezer kilométerrel nyugatra három teherautó vonszolja magát dél felé egy elhagyatott úton a Szahara homokjában. Masálá, az egyik sofőr elárulja, hogy a rakománya televíziókészülékekből, videomagnókból és parabolaantennákból áll. Amerikai hírműsorokat nézve ő maga is lépést tart a világ eseményeivel. Azt mondja, hogy ahol ő lakik, mindenkinek van parabolaantennája. Jóformán nincs is olyan hely a földön, melyen ne éreztetné hatását az egész bolygót behálózó média.

Az emberek, elképzelések, hírek, tőke és technikai újdonságok folyamatos áradata járja be keresztül-kasul a világot. Így született meg új világközösségünk, melynek hasznos velejárói is lehetnek. A globalizáció például segít Jemen kultúrájának a népszerűsítésében, és lehetővé teszi, hogy Masálá egy háromhetes út befejeztével 3000 dollárral (840 000 forinttal) a zsebében térhessen haza. Ám nem mindenki örülhet ilyenfajta anyagi előnyöknek. Fatima és szomszédai a szegénység szorításából figyelhetik csupán, amint néhány ember élvezi a globalizáció áldásait.

Noha világközösségünk megközelítőleg sem ideális, úgy tűnik, a globalizálódás folyamata megállíthatatlan. Vagy elképzelhetőnek tartjuk, hogy az emberek fogják magukat, és kikapcsolják a tévéjüket, eldobják a mobiltelefonjaikat, összetörik a számítógépeiket, és felhagynak a külföldre utazással? Hogy az egyes országok politikailag és gazdaságilag teljesen el akarjanak különülni a világ többi részétől? Nagyon kevés rá az esély. A globalizáció áldásairól senki nem akar lemondani. Mit mondhatunk a globalizációval együtt járó gondokról? Azt, hogy egyre jobban aggasztják az embereket, és senkit sem kímélnek. Vessünk egy pillantást néhány példára, melyek a globalizáció kevésbé előnyös oldalait szemléltetik.

A szakadék egyre nő

A világ értékei mindig is igazságtalanul voltak szétosztva, ám a gazdaság globalizálódása még inkább növelte a gazdagok és szegények közötti szakadékot. Igaz, néhány fejlődő országnak, úgy tűnik, segített, hogy beleolvadt a világgazdaságba. A szakemberek azt állítják, hogy az elmúlt tíz év során Indiában 39 százalékról 26 százalékra csökkent azoknak a száma, akik a létminimum alatt élnek, és hogy Ázsia-szerte hasonló javulást lehetett megfigyelni. Egy vizsgálat rámutat, hogy 1998-ban Kelet-Ázsia lakosságának már csak a 15 százaléka élt napi 1 dollárból, míg tíz évvel korábban 27 százalékának volt ez a sorsa. Ám ha az egész világot tekintjük, sokkal borúsabb képet kapunk.

Afrikának a Szaharától délre fekvő területein, és még más elmaradottabb területeken is, a lakosságnak valójában csökkent a jövedelme az elmúlt 30 év során. „A nemzetközi közösség . . . hagyja, hogy közel 3 milliárd ember, vagyis az emberiségnek majdnem a fele napi 2 dollárból vagy még annál is kevesebből tengődjön, noha még soha ilyen gazdag nem volt a világ” — mutat rá Kofi Annan, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára. Ezt az  óriási társadalmi szakadékot többek között azok az önző érdekek hozták létre, melyek a pénzügyi életet irányítják. „A magánkézben lévő tőkepiacok szerte a világon cserbenhagyják a szegénységben élőket — magyarázza Larry Summers, az Egyesült Államok egy korábbi pénzügyminisztere. — Egy átlagos pénzintézet nem veti meg a lábát a szegényebb helyeken, mert ott nem érez pénzszagot.”

A gazdagok és szegények jövedelme közötti hatalmas eltérés elszakítja egymástól az embereket, sőt még az országokat is. Nemrégiben az Egyesült Államok leggazdagabb emberének a vagyona meghaladta több mint 100 millió honfitársának az összvagyonát. A globalizáció a gazdag multinacionális cégek növekedését is elősegítette, melyek gyakorlatilag kisajátították maguknak egyes termékeknek a világpiacon való forgalmazását. 1998-ban a 262 milliárd dolláros telekommunikációs üzlet 86 százaléka például mindössze tíz vállalat kezében volt. Ezek a multinacionális cégek gyakran nagyobb befolyással vannak a gazdaságra, mint a kormányzatok, és az Amnesty International nevű szervezet szerint „kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy az emberi jogokkal és a munkások jogaival foglalkozzanak”.

Érthető módon az emberjogi szervezetek aggódnak amiatt, hogy a világ vagyonát csupán néhány embernek van kiváltsága élvezni. Ki szeretne olyan közösségben élni, ahol a lakosság leggazdagabb 20 százaléka 74-szer annyit keres, mint a legszegényebb 20 százalék? És a televízió jóvoltából a nincstelenek alkotta 20 százalék tökéletesen tisztában van vele, hogy milyen életet élnek gazdag szomszédaik. Emellett azt is tudják, hogy saját életszínvonalukban nem sok javulásra számíthatnak. A világközösségben tapasztalható mérhetetlen igazságtalanság egyre több feszültséget és bosszúságot szül.

A kulturális globalizáció

Az egyes kultúrák közötti konfliktusok és az anyagiasság elharapódzása is aggodalomra ad okot. A globalizáció egyik fontos jellemzője a gondolatcsere, és mi sem jelképezhetné ezt a jelenséget találóbban, mint az internet. Sajnos az internetet nemcsak hasznos információk és kulturális értékek továbbítására, valamint kereskedelmi tevékenységek lebonyolítására használják. Néhány weboldal pornográfiával, rasszizmussal és szerencsejátékokkal foglalkozik. Egy-két helyen még azt is megtudhatjuk, hogyan készíthetünk bombát a saját otthonunkban. Thomas L. Friedman szerint „az internet olyan hely, ahol az embernek elég csupán néhányat kattintania, és máris bajba keveredhet. Mondjuk egy virtuális neonáci »sörpuccs« kellős közepén találja magát, vagy egy pornókönyvtárba is betévedhet . . . , és senki nincs, aki megálljt parancsoljon, vagy útbaigazítást nyújtson.”

A televízió és a filmek is hatalmas erővel hatnak az emberek gondolkodására. A filmek által közvetített üzeneteket legtöbbször Hollywood küldi, a világ legsikeresebb meseírója. Ennek a hatalmas szórakoztatóiparnak az értékeiben sokszor anyagiasság, erőszak és erkölcstelenség tükröződik. Rengeteg ország kultúrájával ütköznek ezek az értékek, ám a kormányzatok, a pedagógusok és a szülők mind úgy érzik, hogy lehetetlenség gátat szabni a Hollywoodból kiinduló irányzat elterjedésének.

„Imádjuk az amerikai kultúrát — mondta Havanna (Kuba) egyik lakosa egy észak-amerikai látogatónak. — Az összes hollywoodi sztárt ismerjük.” A nyugati kultúra ezenkívül gyorsételeket és üdítőket reklámoz. Egy malajziai üzletember a következő megállapítást tette: „Itt az emberek mindent szeretnek, ami nyugatról jön. Különösen az amerikai dolgokért vannak oda . . . Nyugati módon szeretnének táplálkozni és élni.” Egy havannai egyetem  igazgatója szomorúan ismerte el, hogy „Kuba többé nem szigetország. A földön már nincsenek szigetek. Egyetlen nagy világ létezik csupán.”

A benyomuló nyugati kultúra az emberek reményeit és elvárásait is formálja. „Sokak szerint »a szomszéd kertje mindig zöldebb«, de már nem a kerítés túloldalán élő család életszínvonalát akarják felülmúlni, hanem a filmekben és a tévéműsorokban szereplő gazdag és népszerű emberek életstílusát próbálják utánozni” — jegyezte meg a Human Development Report 1998. Kétség sem fér hozzá, hogy a legtöbb ember számára ez a fajta élet soha nem lesz több egy álomnál.

Vajon a globalizáció a megoldás?

Sok más emberi törekvéshez hasonlóan tehát a globalizációnak is láthatjuk a jó és a rossz oldalát. Néhány embert gazdasági előnyhöz juttatott, valamint megnyitotta az utat a globális kommunikáció korszaka előtt. Ám a globalizálódó világ egyedül a gazdag és rangos személyeknek kedvez, míg a szegényeket és szükséget szenvedőket kirekeszti. A bűnözők és a betegségeket hordozó vírusok pedig hatékonyabban használják ki a globalizáció nyújtotta lehetőségeket, mint a kormányzatok. (Lásd a 8. és 9. oldalon található gondolatokat.)

A globalizáció nagymértékben fokozta azokat a gondokat, melyek már amúgy is sújtották tökéletlen világunkat. Ahelyett, hogy megoldást nyújtott volna a nehézségekre, inkább maga is részévé vált a problémának. Növelte a társadalmi egyenlőtlenséget, és fokozta az elkeseredettséget. A kormányzatok világszerte keservesen küzdenek azért, hogy a javukra fordítsák a globalizáció nyújtotta lehetőségeket, és ezzel egy időben megvédjék állampolgáraikat annak negatív hatásaitól. Vajon sikerrel fognak járni? Lehetséges, hogy egy olyan globalizáció a válasz, amely minden ember érdekét szem előtt tartja? A következő cikk ezeket a kérdéseket veszi nagyító alá.

 [Kiemelt részek/képek a 8–9. oldalon]

A BŰNÖZÉS ÉS A TERRORIZMUS GLOBALIZÁCIÓJA

Sajnálatos módon a kereskedelemben és az üzleti életben alkalmazott módszereket és eszközöket a bűnözők könnyedén saját céljaik elérésére használhatják fel. „Míg a multinacionális cégek a világ gazdaságának a globalizálásán fáradoznak, addig a bűnözés nagyhatalmai, a bűnszervezetek gyorsan kihasználják az ebből származó előnyöket” — jelenti a Human Development Report 1999. Hogyan fordította javára a globalizációt a szervezett bűnözés?

A drogkartellek számos új lehetőséget fedeztek fel, hogy tisztára moshassák több milliárd dolláros bevételüket. Ezenkívül a vámtörvények enyhülése és az, hogy egyre több ember utazik, szintén nagyon megkönnyítik a kartelleknek, hogy illegális kábítószereket csempésszenek egyik országból a másikba, illetve kontinensről kontinensre. Figyelemre méltó módon az 1990-es években a kokaingyártás megduplázódott, az ópiumgyártás pedig a háromszorosára növekedett. A nemzetközi maffiaszervezetek a prostitúcióból is jövedelmező üzletet csináltak. Minden évben körülbelül 500 000 nőt és fiatal lányt szállítanak Nyugat-Európába ezzel a céllal — a legtöbbjüket akaratuk ellenére.

A multinacionális cégekhez hasonlóan a bűnszervezetek is megszilárdították hatalmukat az elmúlt egynéhány év során. Sok ilyen szervezet az egész világon kiépítette a kapcsolatait, és együttesen körülbelül 1,5 billió dolláros jövedelmet zsebelnek be évente. Bevételük meghaladja Franciaország bruttó nemzeti termékét *.

Az internet a tisztességtelen számítógépes hackereknek is ideális eszközükké vált. 1995-ben például az egyikük olyan információt lopott el, melynek értéke állítólag 1 millió dollár volt, és ezenkívül még 20 000 személyi hitelkártya számát is megszerezte. „A korszerű technológia felhasználásával végrehajtott lopások kevésbé kockázatosak, és sokkal gyümölcsözőbbek” — mondta José Antonio Soler, egy spanyol bankár.

A terroristák is élnek a globalizáció eszközeivel. Mivel mostanában a hírek a világ minden részére eljutnak, elég, ha a föld egyik félreeső zugában elrabolnak néhány nyugati turistát, és máris hangot adhatnak bármilyen nemtetszésüknek, melyet a politikai rendszer vált ki belőlük.

 NEMKÍVÁNATOS „VILÁGJÁRÓK”

A betegségek az emberekkel együtt beutazhatják a földet, és néhányuk bizony halálos. „A betegségek globális terjedését az idézi elő, hogy egyszeriben rengeteg ember, árucikk és elgondolás jut el egyik országból a másikba — mondja Jonathan M. Mann professzor, egy járványkutatással foglalkozó szakember. — A világ hirtelen nagyon sebezhetővé vált mind az újabb, mind a már régóta ismert fertőző betegségek kitörésével, és ami még rosszabb, széles körű, mi több, globális elterjedésével szemben.”

Semmi sem teszi világosabbá, hogy milyen sebezhetővé vált a világ, mint az AIDS-járvány, mely jelenleg évente körülbelül hárommillió ember életét oltja ki. Néhány afrikai országban az egészségügyi dolgozók attól félnek, hogy idővel a betegség a fiatal férfiak és nők kétharmadát meg fogja ölni. „Annak ellenére, hogy már évezredek óta sújtanak minket járványok, háborúk és éhínségek, ezelőtt még soha semmi nem követelte ilyen rengeteg fiatal felnőtt életét” — jelenti az Egyesült Nemzetek Szervezetének HIV/AIDS Közös Programja.

De a mikroorganizmusok és a vírusok nem az egyedüli nemkívánatos „világjárók”. Különböző állatok, növények és rovarok szabadultak ki megszokott környezetükből, és honosodtak meg más kontinenseken. Egy ausztráliai mérges kígyó, nyilván egy repülőgépen megbújva, eljutott a Csendes-óceáni-szigetekre, és ott egyre inkább elszaporodik. Guamban már gyakorlatilag az összes erdei madarat kipusztította. A dél-amerikai vízijácint 50 trópusi országban honosodott meg. A növény elzárja a csatornákat, és tönkreteszi a halastavakat. „Az állati és növényi »betolakodók« évente feltehetően több százmilliárd dollár veszteséget okoznak a világgazdaságnak. Ezenkívül betegségeket terjesztenek, és súlyos ökológiai pusztítást végeznek” — számol be az International Herald Tribune.

[Lábjegyzet]

[Képek]

PÉNZCSEMPÉSZET

Bankjegyek egy játék mackókkal teli szállítmányban

KOKAINCSEMPÉSZET

Egy határátkelőhelyen 4 millió dollár értékű kokaint találtak egy lakókocsiban

BIOTERRORIZMUS

Katonák a washingtoni Capitol Hillen lépfene-baktérium után kutatnak

BOMBATÁMADÁSOK

Izraelben egy gépjárműben elrejtett bomba felrobban

AZ AIDS GLOBÁLIS TERJEDÉSE

A Dél-afrikai Köztársaságban olyan sok áldozata van az AIDS-járványnak, hogy néhány közkórház nem tud több beteget fogadni

BETOLAKODÓ FAJOK

A barna mangrovesikló miatt Guamban az erdei madarak a kipusztulás szélén állnak

VÍZIJÁCINT

Ez a növény körülbelül 50 országban zárja el a csatornákat és a folyópartokat

[Forrásjelzések]

Pénz- és kokaincsempészet: James R. Tourtellotte and Todd Reeves/U.S. Customs Service; bioterrorizmus: AP Photo/Kenneth Lambert; égő busz: AP Photo/HO/Israeli Defense Forces; gyermek: AP Photo/Themba Hadebe; kígyó: Photo by T. H. Fritts, USGS; vízijácint: Staff CDFA, California Dept. of Food & Agriculture, Integrated Pest Control Branch

[Képek a 7. oldalon]

A gazdaság globalizálódása még inkább növelte a gazdagok és szegények közötti szakadékot

[Forrásjelzés]

UN PHOTO 148048/J. P. Laffont - SYGMA

[Képek a 10. oldalon]

Az internetet a terrorizmus előmozdítására is felhasználják