Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

A fű több, mint aminek gondoltad!

A fű több, mint aminek gondoltad!

A fű több, mint aminek gondoltad!

NÉHÁNY ember csak úgy gondol rá, mint arra a zöld valamire a háza körül, amit le kell nyírni. A földműveseknek és a focistáknak azonban nélkülözhetetlen a munkájukhoz. A gyermekeknek pedig ideális játszóterük lehet. De vajon a fű szó hallatán egyedül pázsitra, kaszálókra és sportpályákra gondoljunk?

Ha egy többemeletes városi épületben laksz, talán úgy érzed, hogy semmi közük a füveknek az életedhez. Ám szinte mindannyian naponta kapcsolatba kerülünk valamilyen fűfélével vagy fűből készült termékkel. Alapjában véve mit hívunk fűnek? És hogyan hasznosítjuk a füveket?

Mi is az a fű?

Vessünk egy közelebbi pillantást erre a nem túl szembeszökő növényre. Az emberek általában minden olyan növényt, mely alacsony és zöld, fűnek neveznek. Azokon a növényeken kívül, melyeket a tudomány a pázsitfűfélék családjába sorol (Gramineae vagy Poaceae), néhányan a palkaféléket és a szittyóféléket is fűnek nevezik. De egyedül a pázsitfűféléket tartják valódi füveknek. A pázsitfűfélékhez tartozó legtöbb növénynek van néhány közös ismertetőjele. Mielőtt elkönyvelnéd egy növényről, hogy az fűféle, vedd jól szemügyre a szárat.

Valószínű, hogy a növény a pázsitfűfélék családjába tartozik, ha a szára hengeres, üreges, és bütyköket vagy csomókat látsz rajta; ha a levéllemezek hosszúkásak, laposak és keskenyek, s hosszanti irányban futnak rajtuk az erek; ha a levelek levélhüvelyekből nőnek ki, melyek teljesen körülfogják a szárat; ha a levelek váltakozva, a száron átellenesen helyezkednek el, két függőleges sort alkotva; ha a gyökérzetet vékony gyökerek kusza hálója alkotja, s nem egy szétágazó főgyökérből áll; valamint ha a virágok alig észrevehetőek és apróak — feltéve, ha látszanak —, és kalászt, egyszerű fürtöt vagy bugát alkotnak.

Noha a pázsitfűfélék kinézetre elég hasonlóak, bámulatos a sokféleségük — 8-10 ezer faj tarkítja a családot. Magasságukat tekintve lehetnek 2 centiméter körüliek, de ha a bambuszról van szó, akár 40 méteresek is. A föld növénytakarójának számottevő részét a füvek alkotják, amin nem kell csodálkoznunk, mivel a fűfélék családja a legjobban alkalmazkodó növénytársulások egyike a földön. A sarkvidékektől kezdve a sivatagokig, a trópusi esőerdőkig és a szél söpörte hegyoldalakig mindenhol megtalálhatók. Egész térségeken — sztyeppéken, Dél-Amerika füves síkságain, prériken és szavannákon — határozzák meg a táj jellegét.

Számos fűféle nagyon szívós, s ez segíti elő a fennmaradását. Sok más növénytől eltérően a fűfélék nem a csúcsi részükön növekednek, hanem a csomók feletti területeken. Továbbá a föld felett vagy alatt vízszintesen növekedő szárakon is új hajtások fejlődhetnek, így még ha a fűszál felső része egy fűnyíró gépben vagy egy tehén fogai között végzi is, sok más növénnyel ellentétben a fű tovább növekedik. Ha tehát az ember gyakran nyírja a füvet, azzal kedvez neki, míg más növények növekedését hátráltatja. Így válhat a gyep olyan sűrűvé és gyönyörűvé.

Ezenkívül a legtöbb fűféle magától felegyenesedik, ha a szél meghajlítja, vagy valaki letapossa, ilyenkor ugyanis a földhöz közelebbi oldala gyorsabb növekedésnek indul. Az említett tulajdonságok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ha a fű megsérül, az esetek többségében gyorsan felépüljön, s ezért előnyösebb helyzetben van a többi növénnyel szemben a napfényért való küzdelemben. És milyen jó, hogy a fű ilyen szívós! Hiszen nagy szükségünk van rá.

Egy sokoldalú növény

A virágos növények közül a pázsitfűfélék családja a legelterjedtebb és emellett a legfontosabb növénycsalád is a földön. Egy botanikus azt mondta, hogy a fűfélék családja képezi a táplálékunk alapját. Olyan, „mint egy gát, mely megvédi az emberiséget az éhínségtől”. Gondolj csak vissza arra, hogy mit ettél ma. Talán egy tányér müzlivel kezdted a napot, mely kölesből, rizsből, zabból és cirokból készült? Ha igen, akkor fűmagvakat ettél. Vagy az is lehet, hogy zsömlét vagy egyéb pékárut fogyasztottál. A hozzávaló lisztet valamilyen fűféle belső magvából készítették, hiszen a búza, rozs, árpa és más gabonafélék mind-mind a fűfélék családjába tartoznak. De a kukoricapehely és a kukoricafelfújt, valamint a kukoricalisztből készült tortillák sem kivételek. Azt kérded, hogy a kukorica is egy fűféle-e? Telitalálat! Vagy vegyük például a kávét és a teát. Cukorral iszod őket? A cukroknak több mint a felét cukorrépából állítják elő, ami ugyancsak egy pázsitfűféle. Még a tejről és a sajtról is elmondhatjuk, hogy bizonyos értelemben feldolgozott füvek, mivel a tehenek, a juhok és a kecskék általában fűfélékkel táplálkoznak.

Ebédre mit ettél? A tészták — köztük a pizza tésztája is — búzalisztből készülnek. A csirkéket és a többi baromfifélét is rendszerint magvakkal etetik. A szarvasmarhák mindenféle füvet megesznek. Így hát az étrendünkben szereplő tojás, baromfihús és marhahús is főként az állatok anyagcsere-folyamata során feldolgozott fűfélékből származik. Sőt, a fűféléket meg is ihatjuk. A tejen kívül sok népszerű alkohol is valamilyen fűféle feldolgozott formája, például a sör, whisky, rum, szake, kvasz és a legtöbb vodka is.

Ne aggódj, ha a kedvenc ételed nem szerepelt a felsorolásban. Egyszerűen képtelenség az összes fűféléből készült ételt megemlíteni. Néhányan úgy becsülik, hogy az emberek által világszerte elfogyasztott kalóriamennyiség fele a fűfélékből származik. De hát kell ezen csodálkoznunk? A megművelt földterületeknek mintegy 70 százalékán valamilyen pázsitfűféle terem!

Ám a fű nemcsak táplálékként szolgál. Ha a házad falai agyagból és szalmából vannak, a fű biztosítja nekik a kellő szilárdságot. A föld egyes részein zsúptetőket használnak, mely szintén fűből készül. Délkelet-Ázsiában bambusznádból készítenek állványokat, vízvezetékeket, bútorokat, falakat, és még sorolhatnánk, mi mindenre használják. Kisebb szőnyegeket és kosarakat is fonnak fűből, valamint ragasztó és papír alapanyagául is szolgál. A ruháidról se feledkezz meg. A gyapjút és a bőrt olyan állatok szolgáltatják, melyeknek legtöbbje fűvel táplálkozik. Néhány fafúvós hangszerhez — mint például a klarinéthoz — a fűfélék egyik fajából, az olasznádból készül a nádnyelv. Még nem bukkantak olyan anyagra, mely ugyanolyan jó lenne erre a célra, mint a természetes nád.

A föld legnagyobb részét fű borítja, és mondhatni felöltözteti a tájat. Milyen gyönyörű, nyugalmat árasztó és felüdítő látvány egy zöld rét vagy egy szépen gondozott gyep! A fűfélék tömérdek mennyiségű növénnyel gazdagítják a földet. Egyebek között tőlük kapjuk a legtöbb oxigént. Vékony gyökereik pedig megvédik a talajt az eróziótól. Mivel most már tudjuk, hogy milyen sokoldalúak ezek a növények, nem fog minket meglepetésként érni az a tény, hogy a füveket már nagyon régóta termesztik és hasznosítják.

A fű története

A fűről legkorábban a Biblia teremtésről szóló beszámolójában olvashatunk. A teremtés harmadik napján Isten így szólt: „Hajtson a föld gyenge fűvet” * (1Mózes 1:11). Minden nagyobb civilizációnak létfontosságú volt valamilyen fűféle. Az egyiptomiaknak, görögöknek és rómaiaknak például a búza és az árpa volt a fő táplálékuk. A kínaiak kölest és rizst fogyasztottak. Az Indus menti népek a búzát, az árpát és a kölest kedvelték, a maják, aztékok és inkák pedig a kukoricát. A végtelenségbe nyúló sztyeppék a mongol lovasság lovainak biztosítottak abrakolni való füvet. Igen, a füvek mindig is rendkívül fontosak voltak az emberiség számára.

Ha legközelebb megpillantasz egy hullámzó kukoricatáblát vagy egy buja zöld rétet, netán csak a járda kőlapjai közül kikandikáló néhány fűszálon akad meg a szemed, miért ne időznél el egy kicsit gondolatban a növényeknek ezen a bámulatos és nagyon sokoldalú családján? Talán úgy érzed majd, hogy köszönetet kell mondanod nagy Tervezőjének, Jehova Istennek, akárcsak a zsoltáríró, aki így énekelt: „Uram én Istenem, nagy vagy te igen . . . A ki füvet sarjaszt a barmoknak és növényeket az embereknek hasznára, hogy eledelt vegyenek a földből . . . ; dicsérjétek az Urat!” (Zsoltárok 104:1, 14, 31–35).

[Lábjegyzet]

^ 17. bek. Lehetséges, hogy az a hajdani író, aki ezt a részt lejegyezte, nem tett különbséget azok között a növények között, melyek úgy néznek ki, mint a füvek, és melyeket napjainkban a valódi füvek közé sorolnak.

[Ábra/képek a 16–17. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

A pázsitfűfélék felépítése

A pázsitfüvek virágzatának fő típusai

Kalász

Egyszerű fürt

Buga

Mellékgyökerek

Szár

Levélhüvely

Csomó

Levéllemez

[Képek a 18. oldalon]

Ettél ma már olyan ételt, amely fűből készült?

[Kép a 18. oldalon]

Vagy ittál már ma fűből készült italt?

[Kép a 18. oldalon]

Lakhatsz is egy belőle készült építményben

[Kép a 18. oldalon]

Ők is füvekkel táplálkoznak