Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Figyeljük a világot

Figyeljük a világot

Figyeljük a világot

Lépések a csecsemők megmentéséért

Évente négymillió csecsemő hal meg egy hónapos kora előtt. Ez a szám „teszi ki azoknak az eseteknek a több mint 40 százalékát, melyekben ötévesnél fiatalabb gyermekek halnak meg” — mondja a német Bild der Wissenschaft című folyóirat. Mit lehetne tenni a csecsemők megmentéséért? „A világ újszülötteinek állapota” című tanulmányban javasolt olcsó módszerek között olyan egyszerűek is szerepelnek, mint például a baba melegen tartása, és az, hogy nyomban a születése után szoptassák meg, mert ez hozzájárul a betegségekkel szembeni védettség kialakulásához. Úgy is meg lehetne előzni sok csecsemő halálát, ha sikerülne javítani a várandós anyák egészségi állapotán, mivel sokan közülük agyon vannak hajszolva, rosszul tápláltak, és még nem heverték ki teljesen az előző szülést. „A fejlődő országokban, ahol az összes csecsemőhalálozás 98 százaléka történik”, szülészeti ismereteket lehetne tanítani. A képzésben részesülteknek „elsősorban az lenne a dolguk, hogy oktassák a várandós anyákat, gondoskodjanak a megfelelő higiéniáról, és oltásokat adjanak be” — mondja a tanulmány.

Nincs már szükség a világítótornyokra

„Éppen úgy, ahogy a gyertyát a villanykörte váltotta fel, a világítótornyok szívós őreit is automatizált világítótornyok váltották fel — írja a Financial Post című újság. — Sőt, úgy látszik, hogy még az automatizált világítótornyok napjai is meg vannak számlálva.” Igaz, a modern világítótornyok fénye annyira erős, hogy több mint 30 kilométeres távolságból is észre lehet venni a tengerről, és ezek a világítótornyok automatikus ködkürttel is fel vannak szerelve, melyek figyelmeztetik a hajósokat, hogy szárazföld van a közelben. De a műholdas technikának köszönhetően a tengerészek pontosan meg tudják határozni, hogy hol vannak. A hajókon most már megtalálható a Globális Helymeghatározó Rendszer (GPS), amely szemként működik, amikor a legénység nem látja, mi van a hajó előtt. Mike Clements, az új-fundlandi Saint John’s-ban működő Kanadai Parti Őrség programigazgatója szerint a GPS „valószínűleg fölöslegessé teszi a világítótornyokat. Semmi sem hasonlítható a [GPS-hez]. Egy világítótorony nem tud eligazítani.”

Bababeszéd

„A halló szülők kisbabáihoz hasonlóan, akik úgy hét hónapos korukban kezdenek gügyögni . . . , a siket családban felnövő gyermekek is »gügyögnek« a kezükkel, hang nélkül utánozva szüleik fő kommunikációs módszerét”, még akkor is, ha ők maguk hallanak, mondja a londoni The Times. Annak a kutatásnak az eredményei, melyet Laura Petitto professzor asszony, a montreali (Kanada) McGill Egyetem munkatársa vezetett, arra engednek következtetni, hogy a kisgyermekek születésüktől kezdve fogékonyak azokra a ritmusokra és motívumokra, melyek minden nyelvre jellemzőek, így a jelnyelvre is. A professzor asszony elmondja, hogy azok a halló gyermekek, akiknek „jelnyelvet használó, siket szüleik vannak, speciális kézmozdulatokat tesznek, speciális ritmusban, és ez minden más kézmozdulattól eltér . . . Gügyögnek, csak ők a kezükkel.” Azok a babák, akik látták a szüleiket jelelni, a kézmozdulatoknak kétféle csoportját alkalmazták, míg a hallhatóan beszélő szülők gyermekei csak egyfélét. A kutatócsoport műszerekkel nyomon követte a gyermekek kézmozdulatait, amikor azok 6, 10 és 12 hónaposak voltak.

Közzétették a Holt-tengeri tekercsek szövegét

„Több mint fél évszázaddal azután, hogy a júdeai sivatag barlangjaiban megtalálták a Holt-tengeri tekercseket, a tudósok a 2000 éves vallásos szöveg utolsó részleteinek a publikálását ünneplik” — számol be a U.S.News & World Report. A 37 kötetes sorozat kiadását Emanuel Tov professzor, a tekercseket elemző tudóscsoport vezetője jelentette be. Azt mondják, a munka befejezése a modern technikának köszönhető, például a digitális fényképezésnek és a multispektrumos leképezési technikának, melyek megkönnyítették a tudósoknak az elhalványult írás kisilabizálását. A héberből, arámból, görögből és latinból fordított írások az i. e. 250 és i. sz. 70 közötti időből valók.

A bizonytalanság kérdéseket szül

A Keresztény Könyvárusok Kanadai Egyesületének tagjai 30 százalékkal több Bibliát adtak el az Egyesült Államokban történt terrortámadások óta, jelenti a kanadai The Globe and Mail című újság. „Az emberek válaszok után kutatnak — véli Marlene Loghlin, az egyesület ügyvezető igazgatónője. — Ennek egyik oka a félelem. Az emberek elméjében és szívében sok-sok megválaszolatlan kérdés van.” A beszámoló azt is elmondja, hogy még kisebb könyvesboltokban is „kelendőbbek voltak azok a vallásos témájú könyvek, amelyek talán segítenek az embereknek a tragikus események feldolgozásában”. A Torontói Egyetem egyik teológiaprofesszora szerint ez normális reakció. „Az olyan időszakokban, melyek nagy bizonytalanságot keltenek, az emberekben alapvető vallási kérdések merülnek fel”, és szerinte „hasznos lehet a Bibliához fordulni válaszokért”.

A Dél-afrikai Köztársaság első számú gyilkosa

„Az AIDS lett a leggyakoribb halálok a Dél-afrikai Köztársaságban, és különösen sok áldozatot szed a fiatal felnőttek körében” — közli a The New York Times egy olyan tanulmányról írva, amelyet a Dél-afrikai Köztársaság Egészségügyi Kutatótanácsa adott közre. A kutatók úgy becsülik, hogy a következő évtizedben 5-7 millió dél-afrikai ember fog AIDS-ben meghalni. A 20-as éveikben járó fiatal nők között nagyobb arányú az elhalálozás, mint a 60-as éveikben járó nők körében. A Dél-afrikai Köztársaságban „több a HIV-fertőzött, vagyis az AIDS-et okozó vírussal fertőzött ember, mint bármely más országban — teszi hozzá a cikk. — A kormánytisztviselők szerint kilenc dél-afrikai lakos közül egy vélhetően hordozza a HIV-vírust, a [30—34 éves] felnőttek közül pedig minden negyedik.”

Egyre nagyobb városok

„1900-ban London, New York, Párizs, Berlin és Chicago voltak a legnagyobb városok” — jegyzi meg a londoni The Sunday Times. A jövőről alkotott új elképzelések szerint azonban „2015-re a nyugati városok már nem lesznek az élen. Tokió, Bombay, Lagos, a bangladesi Dakka és a brazíliai Sao Paulo lesz a legnagyobb”. Ezekben és még 25 másik városban egyenként több mint 20 millió ember fog élni. De „a becslések szerint 2015-re London már nem lesz a 30 legnépesebb város között, és a legnagyobb lakosságú városok közül egyedül London népessége lesz kisebb addigra” — írja az újság. A robbanásszerű növekedés számos nehézséget szül. „A szegények még zsúfoltabban, összezárva élnek majd olyan környékeken, ahol több a bűncselekmény, és nagyobb az erőszak, valamint a társadalmi zűrzavar” — nyilatkozott Douglas Massey szociológiaprofesszor, az egyesült államokbeli Pennsylvaniai Egyetem munkatársa. Tokió, ahol most 26 millió ember él, és amely várhatóan hamarosan 30 millió lakosú lesz, meg tudta oldani a gondokat, mivel lassúbb volt a növekedés, és a városban megvan a szükséges infrastruktúra. Massey professzor szerint a római időktől a viktoriánus korig a világ lakosságának mindössze 5 százaléka élt városokban, de úgy becsüli, hogy 2015-re ez az arány 53 százalék lesz.

Szokj le a dohányzásról egyszer s mindenkorra!

„Minden dohányosnak meg kell próbálnia leszokni. Ha sikerül, vigyázniuk kell, nehogy visszaszokjanak” — figyelmeztet Bo Lundback professzor, annak a stockholmi, országos intézetnek a munkatársa, mely a munkahelyi körülményekkel foglalkozik. Miért fontos, amit mond? Azért, mert azoknak, akik már egyszer leszoktak a dohányzásról, de aztán visszaszoknak, gyorsabban mehet tönkre a tüdejük, mint azoknak, akik le sem tették a cigarettát. Egy tíz évig tartó kutatásból, melyet 1116 harmincöt és hatvannyolc év közötti férfi és nő bevonásával végeztek, kiderült, hogy akik végig dohányoztak, azoknak a tüdőfunkciójuk 3 százaléknyit romlott. Azoknak viszont, akik több mint egy évig szüneteltették a dohányzást, aztán újrakezdték, 5 százaléknyit romlott a tüdőfunkciójuk. „A tüdőfunkció romlása sokkal nagyobb mértékű a visszaszokás utáni néhány évben — jelezte Lundback professzor. — És amekkora részét a tüdőfunkciójuknak a dohányosok elveszítik, az már soha nem áll helyre.” Akiknek sikerült teljesen leszokniuk a dohányzásról a kutatás tíz éve alatt, azoknak csupán 1 százaléknyit romlott a tüdőfunkciójuk a londoni The Times beszámolója szerint.