Hogyan jött létre a világegyetem és az élet?

„A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak” (Albert Einstein).

AZ EMBEREK korábban még sohasem találkoztak ennyi bámulatba ejtő dologgal. Az űrkutatás új fejleményei arra kényszerítik a csillagászokat, hogy megváltoztassák a világegyetemünk eredetéről alkotott nézeteiket. Sokakat lenyűgöz a világegyetem, és felteszik azokat a régi-régi kérdéseket, melyek a létünk miatt merülnek fel: hogyan jött létre a világegyetem és az élet, és vajon miért jött létre?

De nem kell olyan messzire mennünk, elég megnéznünk a saját testünket. Az emberi genetikai kód utóbbi időben történt feltérképezése a következő kérdéseket veti fel: Hogyan jött létre a sokféle létforma? Ki hozta létre, ha egyáltalán létrehozta valaki? A genetikai tervrajz rendkívüli bonyolultsága erre a kijelentésre indította az Egyesült Államok egy korábbi elnökét: „Azt a nyelvet próbáljuk megismerni, melyet Isten az élet megteremtésekor használt fel.” Egy vezető tudós, aki részt vett a gének feltérképezésében, alázatosan megjegyezte: „Még csak az első bepillantást nyertük a génjeinkbe táplált útmutatóba, melyet korábban csupán Isten ismert.” De a „hogyan” és a „miért” kérdés továbbra is nyitva áll.

„Két ablak”

Néhány tudós azt állítja, hogy világegyetemünk működését ésszerű vizsgálódás alapján is meg lehet magyarázni, és nincs szükség isteni bölcsességre. De sokan, néhány tudóst is ideértve, nem fogadják el ezt a nézetet. Ők a tudomány és a vallás együttes vizsgálatával próbálják megérteni a valóságot. Úgy vélekednek, hogy a tudomány a létünk és a minket körülvevő világegyetem hogyanjaira ad választ, míg a vallás főleg a miértekre.

Freeman Dyson fizikus ezt mondta erről a kettős megközelítésről: „A tudomány és a vallás két ablak, amelyen keresztül az emberek megpróbálják megérteni a túloldalon lévő hatalmas világegyetemet.”

„A tudomány azzal foglalkozik, ami körülhatárolható, a vallás azzal, ami nem” — jelentette ki William Rees-Mogg író. Majd hozzáfűzte: „A tudomány nem tudja sem bizonyítani, sem pedig megcáfolni Isten létét, ugyanúgy, ahogy nem tud semmit alátámasztani, illetve megcáfolni erkölcsi vagy esztétikai kérdésekben sem. Nincs tudományos oka annak, hogy szeretjük az embertársainkat, vagy hogy tiszteljük az emberi életet . . . A legnagyobb baklövés olyan érvvel előhozakodni, hogy ami tudományosan nem bizonyítható, az nem is létezik. Ez kizárná majdhogynem mindannak a létét, ami értékes számunkra az életben — nemcsak Isten és az emberi gondolkodóképesség nem létezne, hanem a szeretet, költészet és zene sem.”

A tudomány mint „vallás”

Úgy tűnik, hogy a tudósok elméletei gyakran feltevéseken alapulnak; ezek elfogadásához szintén  kell valamiféle hit. Az élet eredetének az elemzésekor például a legtöbb evolucionista olyan elképzelésekhez ragaszkodik, melyek szükségessé teszik, hogy az ember bizonyos „tanokban” higgyen. Tények keverednek az elméletekkel. És amikor a tudósok a tekintélyüket latba vetve megpróbálják az embereket rávenni, hogy vakon higgyenek az evolúcióban, valójában erre céloznak: „Nem vagy felelős azért, hogy milyen az erkölcsöd, mert csupán a biológia, kémia és fizika terméke vagy.” Richard Dawkins biológus megjegyzi, hogy a világegyetemben „nincs tervezés, nincs szándék, nincs rossz, és nincs jó, nincs más, mint értelmetlen közömbösség”.

Néhány tudós, hogy ne kelljen lemondania ezekről a nézeteiről, figyelmen kívül hagyja más szakemberek kiterjedt kutatásait, ha azok alapjukban ingatnák meg az ő elméleteit az élet eredetéről. Még évmilliárdokban számolva is matematikai lehetetlenség, hogy véletlenszerűen olyan bonyolult molekulák jöjjenek létre, melyek nélkülözhetetlen összetevői a működő, élő sejteknek. * Ezért sok tankönyvnek az élet eredetéről tett dogmatikus állításait elfogadhatatlannak kell tekinteni.

Nagyobb hit kell ahhoz, hogy az ember el tudja fogadni, hogy az élet vak véletlen következtében jött létre, mint ahhoz, hogy a teremtésben higgyen. „A hívő embernél is nagyobb hitre van szüksége annak, aki nem hisz a Teremtőben — állapította meg David Block csillagász. — Általános, alá nem támasztott kijelentést tesz az, aki azt mondja, hogy nem létezik Isten. Ezzel egy olyan feltevéssel áll elő, mely hiten alapszik.”

A tudományos felfedezések olykor áhítatot keltenek a tudósokban. Albert Einstein elismerte: „Nemigen találni a legnagyobb tudós elmék között olyat, akinek nincs meg a maga sajátos, vallásos hite . . . A vallásos érzések a természeti törvényekben megmutatkozó harmónia lelkes csodálatában nyilvánulnak meg. Ezek a törvények olyan magasabb rendű intelligenciáról árulkodnak, melynek a módszeres emberi gondolkodás és tettek teljes egészében véve csak jelentéktelen visszatükröződései.” Ám a természet efféle csodálata még nem szükségszerűen  indítja arra a tudósokat, hogy higgyenek egy Teremtőben, és elfogadják Istent mint személyt.

A tudomány határai

Helyénvaló megfelelő tiszteletet mutatni a tudományos ismeretek és vívmányok iránt. Sokan azonban egyetértenek azzal, hogy bár a tudomány az ismeretszerzés egyik módja, mégsem az egyedüli forrása. A tudomány célja az, hogy meghatározza, milyen jelenségek mennek végbe a minket körülvevő világban, és megpróbáljon segíteni annak megválaszolásában, hogy miként mennek végbe.

A tudomány bepillantást enged nekünk a fizikai világegyetembe, vagyis mindabba, ami látható. De bármilyen mélyre sikerüljön is hatolnia, soha nem lesz képes a miértekre válaszolni, például arra az alapvető kérdésre, hogy miért létezik a világegyetem.

„Vannak olyan kérdések, amelyekre a tudósok sohasem fognak tudni válaszolni — jegyzi meg Tom Utley író. — Meglehet, hogy az ősrobbanás 12 milliárd évvel ezelőtt történt. De vajon miért történt? . . . Először is: miként jöttek létre a részecskék? Mi volt korábban?” Végül ezt a következtetést vonja le: „Most minden eddiginél inkább úgy fest a helyzet . . . , hogy a tudomány sohasem fogja kielégíteni a kíváncsiságunkat.”

A vizsgálódás során megszerzett tudományos ismeret nemhogy megcáfolta volna azt, hogy szükség van Istenre, hanem még meg is erősítette, hogy milyen elképesztően összetett, bonyolult és bámulatos a világ, amelyben élünk. Sok gondolkodó ember elfogadhatónak tartja azt a következtetést levonni, hogy a fizikai törvények, a kémiai reakciók, a DNS és az élet rendkívüli sokfélesége arra mutat rá, hogy létezik egy Teremtő. Nincs megcáfolhatatlan bizonyíték ennek az ellenkezőjére.

„A hitnek van valóságalapja”

Ha a világegyetemnek van Teremtője, nem számíthatunk arra, hogy távcsövek, mikroszkópok vagy más tudományos eszközök használatával meg fogjuk érteni őt vagy a szándékait. Gondoljunk egy kézművesre, valamint a vázára, amelyet létrehoz. Bármilyen alaposan vizsgáljuk is a vázát, nem kapunk választ arra a kérdésre, hogy miért készítették. Ha ezt tudni szeretnénk, magát a mestert kell megkérdeznünk.

Francis Collins molekuláris biológus elmagyarázza, hogyan segít a hit és a szellemiség kitölteni azokat a hézagokat, melyek a tudományos vizsgálódás után maradnak: „Nem várhatjuk el, hogy a vallás meghatározza a genomsorrendet, és ugyanígy azt sem kívánhatjuk, hogy a tudomány megismerje a természetfölöttit. De az igazán érdekes, jelentősebb kérdésekre — mint például, hogy »miért vagyunk itt?«, vagy »miért van az embereknek szükségük szellemiségre?« — szerintem a tudomány nem tud kielégítő választ adni. Babonák jöttek és mentek, de a hit megmaradt, ami azt mutatja, hogy a hitnek van valóságalapja.”

Magyarázat a miértekre

Az igaz vallás, miközben válaszol a miértekre, és rámutat az élet céljára, értékrendet, erkölcsi útmutatást ad az embereknek, ezenkívül rávilágít olyan irányelvekre, melyek hasznosak az életben. Allan Sandage tudós ezt így fogalmazta meg: „Nem egy biológia-tankönyvben fogom megnézni, hogyan kell élni.”

Szerte a világon emberek milliói érzik úgy, hogy rájöttek, hova fordulhatnak, hogy megtudják, hogyan kell élni. Azt is érzik, hogy igazán kielégítő válaszokat kaptak az olyan kérdéseikre, mint például: Miért vagyunk itt? Merre tartunk? Ezekre a kérdésekre van válasz. De hol? A legrégibb és legszélesebb körben elterjedt szent könyvben, a Bibliában.

A Biblia elmondja, hogy Isten főképp az embereket tartotta szem előtt, amikor elkészítette a földet. Az Ézsaiás 45:18 ezt mondja a földről: „Isten . . . nem hiába teremté azt, hanem lakásul alkotá.” Isten ellátta a földet mindennel, amire az embereknek szükségük lehet, és nem csupán a létükre gondolt, hanem arra is, hogy teljes mértékben élvezhessék az életet.

Az embereknek gondoskodniuk kellett a földről, ’művelniük és gondozniuk’ kellett azt (1Mózes 2:15, NW). A Biblia azt is elmagyarázza, hogy az ismeret és a bölcsesség Istentől kapott ajándék. A Biblia feltárja, hogy szeretettel kell lennünk egymás iránt, és igazságosan kell bánnunk másokkal (Jób 28:20, 25, 27; Dániel 2:20–23). Az emberek tehát csak akkor találhatják meg az élet célját és értelmét, ha megismerik Isten rájuk vonatkozó szándékát, és aszerint is élnek. *

Hogyan tudja manapság egy gondolkodó ember áthidalni a tudományos érvek és a vallásos hit között húzódó látszólagos szakadékot? Milyen irányelvek segíthetnek neki ebben?

[Lábjegyzetek]

 [Kiemelt rész/képek a 7. oldalon]

Néhány tudós véleménye

Néhányan azt feltételezik, hogy a legtöbb tudós nem szívesen avatkozik bele szellemi és vallási kérdésekbe, vagy azért, mert nem vallásos, vagy mert nem szívesen foglal állást a tudomány és vallás között kialakult vitában. Ez néhány tudósra igaz, de közel sem mindegyikre. Figyeljük meg a következő tudósok véleményét.

„A világegyetemnek volt kezdete, de a tudósok azt nem tudják megmagyarázni, hogy miért van ez így. A megoldás kulcsa Isten.” „A Bibliát olyan Istentől ihletett könyvnek tartom, mely tartalmazza az igazságot. Intelligenciával magyarázható az élőlények bonyolult felépítése” (Ken Tanaka, az Egyesült Államok Geológiai Szolgálatának planetográfusa).

„A különféle (tudományos és vallási) megközelítések közötti szakadék mesterségesen lett létrehozva . . . A Teremtőről és a teremtésműről szóló ismeret szervesen összefonódik” (Enrique Hernández, a Mexikói Autonóm Egyetem fizika és elméleti kémia tanszékének kutatója és professzora).

„Amint feldolgozzuk [az ember genetikai állományáról szerzett] összes információt, az rávilágít majd a témakör összetettségére, és látni fogjuk az egyes részek közötti összefüggéseket. Kiderül majd, hogy egy intelligens teremtő vagy erő idézte elő a kezdetet” (Duane T. Gish biokémikus).

„A tudomány és a vallás nem összeegyeztethetetlen. Mindkettő ugyanazt az igazságot keresi. A tudomány azt mutatja, hogy Isten létezik” (D. H. R. Barton kémiaprofesszor, Texas).

[Forrásjelzések]

NASA/U.S. Geological Survey

Fotó: www.comstock.com

NASA and The Hubble Heritage Team (STScI/AURA)

[Képek az 5. oldalon]

Vajon a tudományos kutatások válaszolni tudnak arra, hogy miért vagyunk itt?

[Forrásjelzés]

Courtesy Arecibo Observatory/David Parker/Science Photo Library

[Kép forrásának jelzése a 6. oldalon]

Csillagok a 2., 3. és 5. oldalon, valamint a 7. oldal tetején: National Optical Astronomy Observatories