Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Figyeljük a világot

Figyeljük a világot

Figyeljük a világot

Versenyben az ételért

A CSIRO, egy ausztráliai tudományos és ipari kutatóintézet szerint világviszonylatban tízszer annyi patkány születik, mint ember. Naponta mintegy 360 000 újszülött csecsemőt kell etetni, ám 3 600 000 újszülött patkány is élelemhez szeretne jutni. Indonéziának például körülbelül 230 millió fő a lakossága, és az emberek mintegy 60 százalékának a rizs elégíti ki a napi energiaszükségletét. Ám abban az országban minden évben a rizstermésnek körülbelül 15 százalékát a patkányok falják fel. „Ez azt jelenti, hogy a patkányok által elpusztított rizsmennyiséggel több mint 20 millió indonéziai lakna jól egy egész éven át” — mondja a CSIRO egyik tudósa, dr. Grant Singleton.

Tyúkhúsleves meghűlésre

A tyúkhúslevest már régóta olyan légzőszervi betegségek ellenszereként használják a népi gyógyászatban, mint a meghűlés. A Food—Your Miracle Medicine című könyvben dr. Irwin Ziment, a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem tüdőspecialistája elmondja, hogy a leves hogyan fejti ki hatását: „A legtöbb, fehérjét tartalmazó ételhez hasonlóan a tyúkhúsban is megtalálható a ciszteinnek nevezett természetes aminosav, mely a leveskészítéskor felszabadul. A cisztein nagyon hasonló az acetilcisztein nevű gyógyszerhez, amelyet az orvosok olyan betegeknek szoktak felírni, akiknek hörghurutjuk vagy valamilyen fertőző légzőszervi betegségük van.” Ez a gyógyszer, melyet eredetileg a csirkék tollából és bőréből vonnak ki, nyákoldó, vagyis az orrban, a torokban és a tüdőben lévő váladékot felhígítja, és elősegíti a kiürülését. A tyúkhúsleves nagyjából ugyanezt teszi. Ahhoz, hogy a leves még hatásosabban tisztítsa a járatokat, dr. Ziment azt javasolja, hogy adjunk hozzá fokhagymát, hagymát és csípős fűszereket, például erős paprikát.

A franciák és a természetfölötti jelenségek

Jóllehet a franciák racionalista gondolkodású népként ismeretesek, sokan közülük még mindig hisznek a természetfölötti jelenségekben. A francia Le Monde című napilap egyik beszámolója szerint a kutatók úgy találták, hogy „a lakosság egyharmada hisz abban, hogy a személyes jellemvonásokat az asztrológiai jegyek határozzák meg, és egynegyedük hisz a horoszkópokban olvasható előrejelzésekben”. Körülbelül 50 százalékuk hisz a hitgyógyításban és a telepátiában. Meglepő módon a kutatások feltárták, hogy a tudomány iránti érdeklődés nem csökkenti a természetfölötti jelenségekben való hitet. Éppen ellenkezőleg, kiderült, hogy azok a személyek, akiknek csupán csekély tudományos ismeretük van, kevésbé hiszékenyek, mint azok, akik jártasak a tudományok területén.

Gyilkos napszúrás

A Time magazin abban a beszámolójában, melyet Korey Stringer amerikai sportcsillag napszúrás okozta haláláról közölt, kifejtette, hogy a forró, párás időben nem párolog elég gyorsan a verejtékünk ahhoz, hogy le tudja hűteni a testünket kemény erőkifejtés közben. Ez napszúráshoz vezethet, mely halálos kimenetelű is lehet, ha túlságosan magasra szökik az ember testhőmérséklete. A napszúrás figyelmeztető jelei lehetnek a szédülés, fejfájás, émelygés, gyengeség, zavarodottság, gyors pulzus, valamint a forró, száraz és kipirult bőr. Ha ilyet észlelünk, azonnal hűtsük le az áldozat testét jeges vízzel, jeges pakolással vagy valamilyen más módszerrel, hogy megmentsük az életét. Ám jobb a bajt megelőzni, mint orvosolni. „A napnak ne a legforróbb időszakában sportoljon. Szellős ruhát viseljen, mely lehetővé teszi, hogy szabadon áramoljon a levegő a testén. És mindenképpen igyon sok folyadékot”, különösen vizet, javasolja a Time. „Az alkohol, a tea és a szénsavas üdítők vizelethajtóként működnek, és ezzel valójában csak növelik a folyadékveszteséget.”

Dohánygyárak üzelmei

Dohánygyáraktól származó titkos iratokból kitűnik, hogy ezek a cégek „szánt szándékkal félrevezették a fogyasztókat, hogy azok azt higgyék, alacsonyabb kátrány- és nikotintartalmú cigarettát szívnak” — írja a brit New Scientist folyóirat. Például 1990-ben az Európai Unió által meghatározott irányelvek egyike szerint egy szál cigaretta legfeljebb 15 milligramm kátrányt tartalmazhat, és nikotint is csak korlátozott mennyiségben. Ám egy cég dokumentumaiból kiderül, hogy ahhoz, hogy eleget tudjon tenni a kátrányra és nikotinra vonatkozó korlátozásoknak, ez a cég nem a cigarettáinak összetevőit változtatta meg, hanem szándékosan manipulálta a szabványokat azáltal, hogy más módszerrel méri az összetevők mennyiségét. Hogyan sikerült büntetlenül megúszniuk? „Ez azért sikerül a cégeknek, mert ügyesen az ellenőrzésük alatt tartják azt a bizottságot, amely elrendeli ezeket a vizsgálatokat” — tudósít a New Scientist. Az Egészségügyi Világszervezet egyik munkatársa, Stella Bialous ezt mondja: „Ez jól mutatja, hogy ezek a szabványok mennyire nem képesek védelmet biztosítani az embereknek.”

Ősi hirdetés

Kínai régészek a világ eddig ismert legrégibb nyomtatott hirdetését találták meg, írja egy interneten olvasható, kínai folyóirat. Kína Hunan tartományában egy sírból két darab csomagolópapírt ástak ki, melyek körülbelül 700 évesek, és amelyeket nyilvánvalóan olajfestékekhez használt színezőanyag csomagolására használtak. „Hetven kínai írásjegy olvasható a papír jobb felső részén, amelyek az áru különböző fajtáit, minőségét és jellemzőit részletezik, ezenkívül az üzlet címét is rányomtatták a papírra” — közli a beszámoló. A hirdetés nyelvezetének egyes részei döbbenetesen hasonlítanak a modern reklámokéihoz. A szöveg részben így szól: „Más olajfestékekkel összehasonlítva termékünk színe egyedülálló.” A beszámoló rámutat, hogy a papír csak a XII. században jelent meg Európában, és csak a XV. században találta fel Gutenberg a könyvnyomtatást, majd megjegyzi: „Kínában a papírkészítés Kr. u. 105-be nyúlik vissza, amikor Caj-Lun először készített papírlapot; ami pedig a nyomtatást illeti, Kínában már a IX. században elkezdték a fatáblás nyomtatást.”

Üzletelő egyházak

Mivel a templomba járók száma sem növekszik, és az adományok is csökkennek, az Egyesült Államokban mindenütt üzleti tevékenységbe fognak az egyházak, hogy ki tudják fizetni a számlákat. „Ez minden rámenős egyház jövője” — mondja Stephen Munsey, aki az Indiana állambeli Munsterben a Családi Keresztény Egyház vezető lelkipásztora. A The Wall Street Journal szerint az egyházak kereskedelmi tevékenysége a templom előterében folytatott kávé- és fánkárusítástól a templom teraszán berendezett, teljes körű szolgáltatást nyújtó éttermek működtetéséig terjed. A Florida állambeli Jacksonville-ben egy egyház bevásárlóközpontot nyitott egyik templomának a szomszédságában. Található itt utazási iroda, szépségszalon és amerikai ételspecialitásokat kínáló étterem is. Vaughn McLaughlin, az egyház alapítója és püspöke ezt mondja: „Jézus azt akarja, hogy használjuk és kamatoztassuk a tőle kapott ajándékokat.” Hozzáfűzi még, hogy 2000-ben az egyház kereskedelmi tevékenysége több mint kétmillió dollár bevételt hozott.

Ártalmatlan drog?

„Azokat az állításokat, melyek szerint a cannabis ártalmatlan, megcáfolta egy új beszámoló, amely arra figyelmeztet, hogy ez a kábítószer egyre erősebbé válik, és használata súlyos, hosszú távú egészségkárosodáshoz vezethet” — jelenti a londoni The Independent. Az angliai Newcastle Egyetemen dolgozó Heather Ashton professzor asszony ezt mondja: „A cannabis az emberi test majdnem minden szervrendszerére kifejti hatását. Egyesíti az alkohol, a nyugtatók, az ópiumszármazékok és a hallucinogének sok jellegzetességét.” Közismert, hogy nagymértékben tompítja a járművezetéshez szükséges képességeket. Akut elmebetegséget — például tudathasadást — is előidézhet; ötször károsabb a tüdőre, mint a cigaretta; gégerákot is okozhat; és némelyik fiatalnál végzetes szívinfarktushoz vezethet. Az 1960-as években egy marihuánás cigaretta rendszerint 10 milligramm THC-t, vagyis egy olyan vegyi anyagot tartalmazott, mely az agyműködést befolyásolja. „Most a fejlettebb növénytermesztés és -szaporítás miatt egy marihuánás cigaretta akár 150 mg THC-t is tartalmazhat, sőt még 300 mg-ot is, amennyiben hasisolajat adnak hozzá” — magyarázza az újság.

„Mit is mondott, doktor úr?”

„Az orvosok és betegek közötti gondolatcsere rendkívül nehézzé vált” — jelenti a brazíliai Folha de S. Paulo. Egy felmérés, amelyet az egyik São Pauló-i gyermekkórház ambulanciáján végeztek, kimutatta, hogy a szülők 25 százaléka úgy hagyta el a gyermekével együtt az orvosi rendelőt, hogy nem értette, milyen kórt állapított meg az orvos, 24 százalékuk nem tudta elolvasni a receptet a gyatra kézírás miatt, és 90 százalékuk nem emlékezett az orvos nevére. Ennek a kommunikációs szakadéknak számos oka van. Ezek között van a „gyors és személytelen” orvosi konzultáció — amely miatt a betegek „bizalmatlanok, és elégedetlenek az orvos által felállított diagnózissal” —, az orvosi szaknyelv fokozott használata, és az a tény, hogy a modern vizsgálati módszerek szükségtelenné teszik, hogy az orvosok annyi kérdést tegyenek fel, mint korábban. A beszámoló szerint egy elmegyógyász egy másik okra hivatkozott, arra az „érzelmi pajzsra”, amelyet sok orvos azért alakít ki, hogy „védekezzen a fájdalom, szenvedés, aggodalom és halálfélelem ellen”.