Oaxaca kincseinek felfedezése

AZ ÉBREDJETEK! MEXIKÓI ÍRÓJÁTÓL

A MEXIKÓI Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet szerint körülbelül 4000 régészeti helyet tártak fel a délkelet-mexikói Oaxaca állam egész területén. Ezeken a helyeken a régészek felbecsülhetetlen értékű tárgyakat ástak ki, és ezek közül sokat az Oaxacai Kultúrák Múzeumában * lehet megtekinteni. Látogassunk el együtt ebbe az érdekes múzeumba.

A Mexikóvárostól mintegy 430 kilométerre délkeletre fekvő Oaxaca városban található az Oaxacai Kultúrák Múzeuma; ebben az épületben korábban a Santo Domingo de Guzmán kolostor működött. A 14 kiállítóteremben ékszereket, szobrokat, kerámiákat és más értékes művészi alkotásokat lehet megcsodálni.

Az első kiállítóteremben nyílhegyeket lehet megtekinteni, melyek szinte az egyedüli fennmaradt bizonyítékai annak, hogy több ezer évvel ezelőtt Oaxaca területén nomád, vadászattal foglalkozó törzsek vándoroltak. A második terembe lépve Monte Albánról szerezhetünk ismeretet, mely város az Oaxaca-völgy középső részén, egy dombtetőn terül el. Erről a városról azt mondják, hogy ez volt „Amerika első nagyvárosa”. Úgy tűnik, hogy Monte Albán i. sz. 300 és 900 között élte virágkorát.  Ám építésének kezdetét az i. e. nyolcadik századra teszik.

Monte Albán jó állapotban megmaradt romjai fényt derítenek arra, hogy az ott lakó emberek jártasak voltak a csillagászatban és aranyművességben, valamint jól ismerték a hieroglifikus írást. E város régészeti kincsei még most is láthatók. Például számos piramis magasodik a völgy fölé. Továbbá hatalmas köztereket, föld alatti átjárókat, mintegy 170 föld alatti sírt és egy labdajátékteret tártak fel, ahol az ollamának nevezett rituális labdajátékot játszották.

Dr. Alfonso Caso régész 1932. január 9-én feltárt egy zapoték sírt, a 7-es számút, amelyben egy előkelő ember maradványai voltak, valamint még egy nagy rejtekhely kincsekkel telerakva. Ebben a sírban többek között aranyból, ezüstből, rézből, jade-ból, türkizből, hegyikristályból, gyöngyből és korallból készült ékszerek voltak. Ezek közül a tárgyak közül sok a kiállítás anyagát képezi; ilyenek például az arany ékszerek, melyek összesen közel négy kilogrammot nyomnak.

A tündöklő ékszereken és drágaköveken kívül a 7-es számú sír még gyönyörű agyagtárgyakat és faragott csontokat is rejtett. Az egyik figyelemre méltó tárgy egy csodaszép, rajzokkal díszített, sokszínű kancsó volt. Monte Albán hanyatlásakor a műalkotásokon található domborműves feliratok használata véget ért, átadva helyüket a mixték írásnak, amelyet főleg kódexekben, vagyis növényi levelekre írt könyvekben láthatunk. A mixtékek főleg kódexeket, azaz könyveket írtak.

Időszámításunk szerint 900-ra az összes nagy közép-amerikai város elnéptelenedett, csakúgy, mint Monte Albán. Az ezt követő 600 évben katonák és katonai csoportok uralták a területet. Az ebben az időszakban Oaxacában élő összes csoport közül talán a mixtékek hagyták a legnagyobb örökséget ránk. Egy enciklopédia ezt írja: „A mixtékek kiváló kézművesek és művészek voltak. Különösen jól értettek az ékszerkészítéshez és a lenyűgözően szép képeskönyvek megalkotásához” (The Encyclopedia Americana).

Reméljük, hogy újra lesz lehetőségünk eljönni ebbe a múzeumba, hogy megtudjuk, milyen küzdelmet folytatott Mexikó a Spanyolországtól való függetlenségének elnyeréséért. Addig is gyere el, és fedezd fel az ősi Mexikó kincseit. Biztosan nem bánod meg, ha ellátogatsz ide!

[Lábjegyzet]

[Képek a 24–25. oldalon]

Monte Albán i. sz. 300 és 900 között élte virágkorát

Lent: mellvért és más tárgyak a 7-es számú sírból, valamint agyagedények ugyanabból az időből

[Forrásjelzés]

Összes fénykép: Reproducción Autorizada por el Instituto Nacional de Antropología e Historia CONACULTA-INAH-MEX