Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Öltöztesd új színekbe az otthonod!

Öltöztesd új színekbe az otthonod!

Öltöztesd új színekbe az otthonod!

A FRISSEN festett fal látványa mély megelégedéssel tölti el az embert. Egy szobában, ahol koszosak vagy elszíneződöttek a falak, egy kis festék csodákat művelhet. Szeretnél egy-két helyiséget az otthonodban vidámabb színekbe öltöztetni? Ha még soha nem festettél, rá fogsz jönni, hogy könnyebb, mint gondoltad!

Dolgozzunk együtt Fernandóval, a feleségével, Dilmával és nyolcéves kislányukkal, Vanessával, akik át fogják festeni otthonuk egy részét. Utána már sokkal magabiztosabban vesszük majd kézbe az ecsetet a saját otthonunk kifestéséhez. De mielőtt magunkra öltenénk a munkaruhánkat, jó lenne tudnunk, hogy mi a titka a megfelelő színek kiválasztásának.

A színek kiválasztása

Fontos jól átgondolnunk, hogy milyen színeket választunk, a színek ugyanis nemcsak azért számítanak, mert szebbé varázsolhatják az otthonunkat, hanem azért is, mert befolyásolhatják a hangulatunkat. A világos, ragyogó színek élénkítő hatásúak, míg a matt pasztellszínek nyugtatólag hatnak. Egy adott szín egy épület belső falán sötétnek, a szabadban viszont világosabbnak tűnhet. Fernando és Dilma úgy érzik, hogy az aranysárga és a törtfehér jól fog mutatni az otthonukban. Később azt is megtudjuk majd, hogy pontosan hol.

Vess egy pillantást a fent látható színtárcsára. Azokat a színeket, melyek egymással szemben helyezkednek el a színtárcsán, kiegészítő színeknek nevezzük. Ezek a színek élénkebbnek tűnnek, amikor egymás mellé helyezzük őket. Ha a merész színek helyett inkább egy konzervatívabb színösszeállítás tetszene, akkor használd egy színnek a különböző árnyalatait. Ezt egyszínű vagy monokromatikus mintának nevezzük.

Mielőtt barátaink munkához látnának, néhány kérdésükre választ szeretnének kapni. Fernandó szeretné megtudni, hogy vajon milyenfajta festékekre lesz szükségük, Vanessa pedig arra kíváncsi, hogy miként készül a festék. Jó ötletnek tűnik hát meglátogatni egy helyi festékgyárat, hátha okosabbak leszünk.

Hogyan készül a festék?

Gerard, a gyár tulajdonosa elvállalta, hogy körbevezet minket. Amikor belépünk, mindjárt egy hatalmas keverőgép látványa tárul a szemünk elé, mely szorgalmasan „köpüli” a 800 literes tartályban lévő nyúlós masszát. Gerard megpróbálja túlkiabálni a zajt:

— A festékkészítés olyan, mint a süteménysütés. Kimérjük, majd összekeverjük a hozzávalókat.

— Hallhatnánk a modern festékek készítésének receptjét? — kérdezzük.

— Négy alapanyagot használunk — feleli Gerard. — Pigmentet, kötőanyagot, lágyítót és töltőanyagot. Ehhez az adaghoz, amit éppen most keverünk, titán-dioxidot használtunk alapul, mely egy fehér pigment, és a földből nyerik. Az ólom helyett most már ezt használják a modern festékek készítéséhez.

A massza úgy néz ki, mintha lisztből készült volna.

Gerard így folytatja: „Az összekevert anyagot egy kevés kötőanyag, ebben az esetben akrilgyanta hozzáadásával tovább keverjük, amíg pépes nem lesz. Ha a festékgyártó meg van elégedve a pép sűrűségével, belekeveri a maradék gyantát és a lágyítót, mely lehet víz vagy oldószerbenzin. Végül pedig a töltőanyagok is belekerülnek.”

Vajon milyenfajta festékre lesz szükségünk egy lakás felújításához? Kísérőnk segít: „A lakásfestéshez alapjában véve kétfajta festéket használnak: olajfestéket, melybe legtöbbször lenolajat vagy módosított szójaolajat tesznek kötőanyagként; illetve vizes festéket, melyet polivinil- vagy akrilgyanta hozzáadásával készítenek. Az olajfestékek igen kemények, amikor megszáradnak, ezért olyan felületeket érdemes velük festeni, melyek nagyobb igénybevételnek vannak kitéve, például az ajtókat vagy az ablakkereteket. Ám az olajfestékek idővel elszíneződhetnek és felpattogzanak. A jó minőségű vinil- és akrilfestékek viszont megtartják a színüket, és nem árasztanak annyira kellemetlen szagot. A külső felületek festésére szolgáló, 100 százalékos akrilfestékek a perzselő ausztrál nyarat és a kanadai hideg telet is jobban bírják.”

Reméljük, hogy nem fogjuk elfelejteni, amit Gerardtól megtanultunk, de még nem fejezte be a mondandóját: „Mindkét festékfajtából alapjában véve négy különböző fényű változat kapható: magasfényű, selyemfényű, kevésbé fényes és matt. Ha olyan felületet szeretnének nyerni, mely nem kopik le egykönnyen, akkor válasszanak magasfényű festéket. A selyemfényűt a fürdőszobához és a folyosókhoz ajánlom. A lakóhelyiségek falain a kevésbé fényes vagy matt festékek mutatnak nagyon jól, a mennyezet festéséhez pedig legjobb matt festéket használni.” Megköszönjük Gerardnak, hogy körbevezetett minket, és felvilágosítást nyújtott nekünk, majd hazamegyünk, és nekilátunk a munka nehezebb részének: előkészítjük a felületeket a festéshez.

A gondos előkészítés nélkülözhetetlen

Hogy mennyire lesz szép és tartós a festés, az nagymértékben függ a festés előtti munkálatok minőségétől. De ne húzzuk tovább az időt. Gyürkőzzünk neki a kemény munkának! Talán egy-két fogást munka közben is sikerül majd elsajátítanunk. Fernando két feladatot tűzött ki célul: az étkezőt és a ház előtti kerítést szeretné csinosabbá tenni. Vágjunk hát bele először a belső munkálatokba.

Minden bútort kicipelünk a szobából, majd a padlót leterítjük használt lepedőkkel. Elsőként a régi, felpattogzott festéket kell lekaparni az ablakkeretekről, a faszegélyről és a mennyezetről. Segítsünk Fernandónak a munkában. Figyeljük csak meg, hogy a létrát olyan helyre teszi, ahol a padló egyenletes. Arra is ügyel, hogy soha ne álljon a létra legfelső fokára. Onnan bizony nagyon könnyen leeshetne. A vakolat elég jó állapotban van, de mielőtt festéket vinnénk fel rá, le kell mosnunk mosószeres vízzel.

Utána egy simítókéssel eltávolítjuk a törmeléket a repedésekből, melyeket aztán be kell tömni. Akrilos glettanyagot használunk az ablak körüli hézagok és a padlószegély repedéseinek a tömítéséhez, mivel ez az anyag nem veszíti el a rugalmasságát, s így nem okoz gondot a fa és a vakolat elmozdulása. Később, míg Vanessa lemossa a glettelésnél használt szerszámokat, ahányan csak vagyunk, nekiveselkedünk, és közepes durvaságú csiszolóvászonnal addig csiszoljuk a fafelületeket és a falakat, míg el nem tűnnek a kisebb csomók, és érdesebb nem lesz a felület; így jobban fog tapadni a festék.

Azt kérded, hogy miért viseljük ezeket a mulatságos maszkokat? Nos, a biztonságunk érdekében. Így nem marja a torkunkat a festék és a vakolatból származó por. A védőszemüvegünk sem valami mutatós, de legalább nem hullik a szemünkbe semmi, amikor a fejünk feletti felületeket készítjük elő. Különösen elővigyázatosnak kell lenni, amikor az ember ólmos festékréteget próbál eltávolítani. (Lásd az itt található „ Vigyázzunk az ólommal!” című kiemelt részt.)

Végül egy puha partvissal mindenhonnan eltávolítjuk a port. Mielőtt elkezdenénk a festést, alapozóval be kell kenni a csupasz fafelületeket és a vakolaton a foltokat, hogy a fedőréteg egyenletesen száradjon meg, és az új festék alatt ne látszódjanak a csiszolás vagy az előző festékréteg okozta foltok. Ahogy ezzel megvagyunk, a szoba készen áll a festésre.

A kerítés kezeletlen fából készült. Először alaposan le kell tisztítani, majd az összes szög fejét be kell kenni korróziógátló alapozóval, nehogy a rozsda átszivárogjon a festéken. Mivel a kerítésnek épségben kell maradnia az időjárás viszontagságai ellenére, kettő vagy három réteg akrilos kerítésfestéket fogunk rákenni.

Ennyi elég lesz mára. Az előkészületekkel készen vagyunk, holnap hozzáláthatunk végre a festéshez.

Elő az ecsetekkel!

Ma már látni fogjuk a tegnap végzett kemény előkészítő munkák eredményét. Először is ne felejtsük el jól megkeverni a festéket, mielőtt belemártjuk az ecsetünket. A falakhoz az akrilfestéket már felhígítottuk egy kis vízzel; az össztérfogat körülbelül 5 százalékának megfelelő mennyiségű vizet adtunk hozzá. Így könnyebben fel lehet majd hordani a festéket. Ám vigyáznunk kell, nehogy túl sok vizet tegyünk a festékhez, mert ha nagyon hígra sikerül, a régi festék át fog ütni az új rétegen. A sarkokat és a plafont egy szélesebb ecsettel fogjuk kifesteni, majd a nagyobb felületeket festőhengerrel, hogy gyorsabban menjen a munka. *

Ne feledjük, hogy a felesleges festéket a festékesdoboznak csak az egyik oldalán töröljük le, és ha le kell tennünk az ecsetet, a doboz másik oldalához támasszuk, így sem az ecset nyele, sem a kezünk nem lesz festékes. Még egy jó tanács: fentről lefelé dolgozzunk, vagyis először fejezzük be a mennyezetet, és utána kezdjünk neki a falak festésének. Csak egy dolog maradt hátra, mégpedig egy nedves ruhával letörölni a faszegélyről az odacseppent festéket, és bekenni a szegélyt a magasfényű olajfestékkel, melyet választottunk. Mindenkinek kijár a dicséret a jó munkáért! A sárga falak és a törtfehér szegély csodásan mutatnak.

Most pedig foglalkozzunk a kerítéssel. Nagyméretű ecsetet szeretnénk használni, és vizes festéket fogunk felvinni a kerítés léceire. Három réteg festék elég lesz. Körülbelül egy órát kell várni, míg egy-egy réteg festék teljesen megszárad, és jöhet a következő réteg. Még napnyugta előtt készen leszünk vele. Akkor lássunk is hozzá.

Először vízzel átitatjuk az ecsetet, majd a felesleget kirázzuk belőle. Így az ecset könnyebben magába szívja a festéket, és a festék nem fog rászáradni. Jó sok festéket rakunk az ecsetre, és erőteljes, hosszú mozdulatokkal festünk. Nemcsak simogatjuk a kerítést, hanem szinte „belenyomjuk” a festéket a fa erezetébe.

Nézzenek oda! Mire a nap nyugovóra tér, a harmadik réteg festék is ott csillog a léceken. Olyan a kerítés, mintha kicserélték volna! Szemrevételezzük a munkánk eredményét, és nyugtázzuk, hogy kétnapi munkánk nem volt hiábavaló. Micsoda változás! És micsoda érzés új színekbe öltöztetni a családi kuckót!

[Lábjegyzet]

^ 26. bek. Sokan takarószalagot használnak, hogy az ajtók és ablakkeretek szélei, valamint a szegélyek és a sarkok mentén egyenes legyen a festés.

[Kiemelt rész/kép a 26. oldalon]

Tippek néhány gyakori gond orvoslására

PENÉSZ: Tegyél egy adag fehérítőszert négyszer annyi vízbe, és az oldattal mosd le a felületet. A munkához viselj kesztyűt és védőszemüveget. A festéshez jó minőségű akrilfestéket használj, mivel az olajfesték elősegíti a penészképződést. Ha teheted, adjál hozzá egy kis gombaölő szert.

VÍZFOLTOK ÉS EGYÉB ELSZÍNEZŐDÉSEK: Hozd rendbe a szivárgó részeket, vagy derítsd ki, miért foltos a felület, és végezd el a szükséges javításokat. Mosd le a felületet mosószeres vízzel. Vigyél fel rá egy réteg alapozót, mely gátolja az elszíneződést, vagy sellakkot, majd egy réteg alapozófestéket.

PORÓZUS FELÜLETEK: Távolítsd el a port. Kend be a felületet egy réteg lehetőleg lassan száradó alapozóval. Az olajos alapozófestékek jobban felszívódnak, mint a vizes festékek, így jobban megkötik a szemcséket.

[Kiemelt rész a 27. oldalon]

 Vigyázzunk az ólommal!

Az Ausztráliai Környezetvédelmi Hivatal a következő tényekre hívja fel a figyelmet a Lead Alert​—Painting Your Home? című füzetben:

▪ Még ha viszonylag kevés ólom jut is egy kisgyermek vérébe, rossz hatással lehet a szellemi fejlődésére és a viselkedésére.

▪ Az öt éven aluli gyermekekre különösen veszélyes az ólom, mivel az idegrendszerük még fejlődésben van. A kisgyermekek szervezetébe kerülő ólomnak akár az 50 százaléka is felszívódhat, míg abból a mennyiségből, mely egy felnőtt szervezetébe jut, körülbelül 10 százalék szívódik fel.

▪ Ha egy gyermek megeszik egy kétforintos nagyságú ólmos festékdarabkát, a vérében az ólom szintje hetekig rendkívül magas lesz.

[Kép a 25. oldalon]

Színtárcsa

[Kép a 25. oldalon]

Egy festékgyártó „konyhája”

[Kép a 26. oldalon]

A biztonságod érdekében viselj védőfelszerelést